ESG Szószedet

Az ESG viszonylag új területnek tekinthető, amely globálisan, egészen napjainkig kialakulás alatt van. Ebből adódóan a kapcsolódó kifejezések nagy része még angolul használatos, a magyar szókincsgyűjtemény folyamatosan épül. Ahol rendelkezésre áll elterjedt magyar fordítás, feltüntetjük.

  • 9R = A körkörös gazdaság eléréséhez szükséges 9 kulcstényező, amelyek angol megfelelői mind “r“ kezdőbetűvel íródnak: refuse, rethink, reduce, reuse, repair, refurbish, remanufacture, repurpose, recycle.

  • Barnamezős beruházás = Korábban ipari területként funkcionáló övezetben létrejött beruházás.

  • CCF (vállalati karbonlábnyom, Company Carbon Footprint) = Adott vállalathoz köthető széndioxid-kibocsátás mennyisége.

  • CDP (Carbon Disclosure Project) = Nemzetközi sztenderd, amely a vállalati karbonlábnyom csökkentéséhez köthető mutatószámokat helyezi fókuszba.

  • COP (Conference of Parties) = Az ENSZ éves konferenciája a klímaváltozás témájában.

  • CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás, Corporate Social Responsibility) = Koncepció, amely alapján a piaci szereplők hozzájárulnak természeti és társadalmi környezetük fejlődéséhez, valamint igyekeznek kímélni azokat az általuk okozott káros hatásoktól. A befektetők egyre növekvő érdeklődésével egyre inkább átalakult ESG stratégiává, amely ennél távolabbra mutat.

  • CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) = A CSRD az NFRD (lásd lentebb) továbbfejlesztett, szigorított verziója. Jelentősen kiterjeszti a jelentési kötelezettséggel rendelkezők körét, valamint a jelentési kötelezettség tárgyát is. (A CSRD szerinti jelentéstétel először 2024-ben lesz kötelező az érintettek számára.)

  • EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) = Az EFRAG az Európai Bizottság által alapított szervezet, amely a tőkepiaci szereplőket támogatja tanácsadói szerepben. A szervezet aktívan közreműködik az ESG standardok kialakításában.

  • ESG (Environment, Social, Governance) = A tőkepiacról indult befektetési szempontrendszer, amely a pénzügyi mutatókon túlmenően figyelembe veszi a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mutatókat is, azok egységesítésére törekszik. 

  • ETS (Emissions Trading System) = A kibocsátás-kereskedelem lehetőséget biztosít országok, vállalatok, gyártóegységek számára, hogy kiegyensúlyozzák a karbonlábnyomukat. A nagyobb kibocsátók vásárolhatnak, a kisebbek pedig áruba bocsáthatják kibocsátásukat.

  • EU Taxonómia = Az Európai Unió Taxonómia rendelete olyan osztályozási rendszert biztosít, amely konkretizálja az ESG szempontoknak megfelelő tevékenységeket 6, környezetvédelemhez köthető célcsoport mentén. A Taxonómia rendelet stabil alapot kíván biztosítani a későbbi szabályozásoknak és a fenntartható befektetéseknek.

  • Fenntarthatóság (sustainability) = A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a következő generációk esélyét saját igényeik kielégítésére.

  • GHG (üvegházhatású gáz, Greenhouse Gas) = Az üvegházhatású gázok jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, hozzájárulva a globális felmelegedéshez. Az ipari forradalom óta közülük is kiemelkedik a fosszilis tüzelőanyagok égetése során keletkező CO2, aminek csökkentésében a vállalati szféra aktív szerepvállalása szükséges. 

  • GRI (Global Reporting Initiative) = A GRI független nemzetközi szervezet, ami azért jött létre, hogy segítse a piaci szereplőket a környezetre gyakorolt hatásuk megértésében és eredményeik kommunikálásában. A GRI-hez köthető azon globálisan elfogadott keretrendszerek egyike, amely támogatja a vállalatokat a fenntarthatósági jelentés készítés tartalmi és formai követelményeinek való elégtételben.

  • IIRC (International Integrated Reporting Council) =Az IIRC nemzetközi szervezet, amely azon dolgozik, hogy a fenntarthatósági jelentések épp annyira egységessé váljanak hosszú távon, mint ahogyan az megfigyelhető a pénzügyi jelentések esetében.

  • ISAE 3000 = Többek között fenntarthatósági riport készítéshez szükséges szabvány, ami ezen túlmenően egyéb, nem-audit szolgáltatásokhoz is alapot nyújt.

  • ISAE 3410: Adott időszakra vonatkozó üvegházhatású gázkibocsátás mérésére szolgáló szabvány.

  • ISO 14067: Szén-dioxid lábnyom elemzésére szolgáló szabvány.

  • ISSB (International Sustainability Standards Board) = Az ISSB szervezet célja a keretrendszerek konszolidációja. Több hasonló kezdeményezés párhuzamosan fejlődik, az ISSB érdekessége, hogy az IFRS-hez köthető - így a pénzügyi és nem-pénzügyi jelentések konszolidációjára törekszik. 

  • Karbonlábnyom, szénlábnyom (carbon footprint) = Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mutatója, amely a globális felmelegedéshez való hozzájárulásról szolgáltat adatot. Mértékegysége a tonna szén-dioxid egyenérték.

  • Körforgásos gazdaság (circular economy) = Olyan piaci modell, amely a nyersanyagokat (természeti erőforrásokat) a lehető leghatékonyabban és  leghosszabban kívánja a gazdaságban tartani. Amennyire lehetséges, kerüli a hulladék keletkezést és maximalizálja a keletkező hulladék újrahasznosítását, visszafordítását a termelésbe alapanyagként. Ellentéte a napjainkban elterjedt lineáris gazdaság.

  • Környezet (environment) = Az ESG környezeti pillére, fókuszban a klímaváltozással.

  • Környezetvédelmi termékdíj = Egyes termékek a használat közben és az elhasználódás után hulladékként terhelik vagy veszélyeztetik a környezetet. A környezetvédelmi termékdíj éppen ezért költséget ró a szennyező vállalatokra.

  • LCA (Life Cycle Assessment) = A vállalatok környezetre gyakorolt hatása leginkább saját termékeiken keresztül vizsgálható. Az életciklus-elemzés arra szolgál, hogy felmérjék a termékekhez köthető nem-pénzügyi hatásokat, nyersanyagtól a hulladékkezelésig.

  • Materialitás = A materialitás (vagy lényegesség) a számvitelből már jól ismert fogalom, amely megadja a stakeholderek számára legnagyobb értékkel bíró mutatók halmazát. Ezek azok, amelyek jellemzően a leginkább befolyásolhatják a befektetői döntéseket.

  • Metán (CH4) = üvegházhatású gáz, ami magas hőmegkötő képessége miatt jelent kiemelt problémát. Bár a szén-dioxidnál jelentősen kisebb mennyiségben van jelen a légkörben, hatása nem elhanyagolható.

  • Nem-pénzügyi mutatók = olyan mutatószámok, amelyek bár pénzértékben nem fejezhetők ki közvetlenül, hozzájárulnak a vállalat gazdasági tevékenységéhez.

  • Net Zero = Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalacsonyabb szintje. A fennmaradó kibocsátás megkötésére indított programokkal bármely adott vállalat klímasemlegessé, akár klímapozitívvá válhat.

  • NFRD (Non-Financial Reporting Directive) = Az NFRD az Európai Unió hatályos direktívája a nem-pénzügyi adatok jelentéséhez. 

  • Nitrogén-oxid (NOx) = A nitrogén-oxidok (kiemelten nitrogén-oxid és nitrogén-dioxid) égetéskor keletkeznek a levegőben természetesen jelenlévő összetevők átalakulásával. Jelentősen hozzájárulnak a savas esőhöz és a szmoghoz.

  • PCF (termék karbonlábnyom, Product Carbon Footprint) = Adott termékhez köthető széndioxid-kibocsátás mennyisége.

  • Recycle = Az anyagok környezettudatos körforgásának kialakítása, azaz a hulladék visszatérése a körforgásba nyersanyagként, megfelelő kezelés után.

  • Reduce = A termékgyártás hatékonyságának fejlesztése, hogy kevesebb természeti nyersanyagból jöhessen létre ugyanazon végtermék.

  • Refurbish = Régi tárgyak állapotának helyreállítása.

  • Refuse = A nem-szükségesnek ítélt tárgyak megvásárlásának csökkentése.

  • Remanufacture = Az életútja végén lévő tárgyak bizonyos alkatrészeinek felhasználása új, azonos funkcióval rendelkező tárgyak elkészítéséhez.

  • Repair = Hibás termékek megjavítása annak érdekében, hogy adott tárgy eredeti funkciójában újra használhatóvá váljon.

  • Repurpose = Az elhasználódott tárgyak egészének vagy bizonyos részeinek felhasználása új, más funkcióval rendelkező termékhez.

  • Rethink = Adott termék kihasználásának újragondolása, hatékonyabbá tétele (pl.: sharing economy).

  • Reuse = Nem használt tárgyak hulladékként kezelése helyett újrafelhasználás, akár az eredetitől eltérő célokra.

  • SASB (Sustainability Accounting Standards Board) = A SASB nemzetközi szervezet, amely a GRI-hez hasonlóan egységes keretrendszert biztosít a fenntarthatósági céloknak és eredményeknek. Bár a GRI elterjedtebb, a SASB olyan iparágspecifikus sztendereket állít, amely várhatóan segíti a szabályozott jelentési környezet kialakulását.

  • SBTi (Science Based Target initiative) = A tudományos alapú célkitűzések segítik a vállalatok klímasemlegesség felé vezető útját. Nemzetközi szervezet, amely a célok meghatározása mellett ajánlásokkal is támogatja a piaci szereplőket a tranzícióban.

  • Scope = a GHG accounting módszertana 3 kategóriára osztja a vállalati kibocsátásokat: a scope 1 a kifejezetten vállalati folyamatokhoz köthető kibocsátást, a scope 2 a vásárolt energiából adódó kibocsátást, a scope 3 pedig az értéklánchoz köthető, indirekt kibocsátást takarja.

  • SDG (fenntartható fejlődési célok, Sustainable Development Goals) = Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljait 2000-ben fogadták el a tagállamok. Ennek egy igazított változata a 2015-ben elfogadott Agenda 2030 határozat, amely 17 fenntartható fejlődési célhoz 169 alcélt társít. Sürgető mivoltuk miatt közülük is kiemelkednek a klímacélok. 

  • SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation) = Az SFDR az Európai Unió nem-pénzügyi mutatókra vonatkozó szabályozása, amely a pénzintézetek és a vállalatok kapcsolatát jelentősen befolyásolhatja.

  • Social (társadalmi) = Az ESG társadalmi pillére, amely a gazdasági tevékenységek társadalomra gyakorolt hatását takarja.

  • SRI (Sustainable & Responsible Investment) = Egy befektetés etikus befektetésnek nevezhető, amennyiben kizárólag  olyan vállalatnak biztosít forrásoldali támogatást,  amely saját működési környezetét  nem károsítja aránytalanul.

  • Szén-dioxid (CO2) = az üvegházhatású gázok közül (CO2, CH4, N2O, F-gázok) a legnagyobb mennyiségben kibocsátott, amelyhez gyakran igazítjuk a többit is (CO2-egyenérték).

  • TCFD (Task-Force on Climate-related Financial Disclosures) = A TCFD az ESG környezeti pillérére alapozó keretrendszert biztosít a klímacélok jelentésére.

  • Triple Bottom Line = Koncepció, amely arra alapoz, hogy a hagyományos pénzügyi mutatók mellett a nem-pénzügyi (környezeti, társadalmi) szempontok is egyre inkább előtérbe kell, hogy kerüljenek.

  • ÜHG jegyzőkönyv (GHG accounting) = Módszertan, amely szerint meghatározható egy adott vállalat tevékenységéhez köthető üvegházhatású gáz kibocsátásának mértéke, legyen az közvetlen vagy közvetett.

  • Value Reporting Foundation = A Value Reporting Foundation a SASB és az IIRC kezdeményezésére alakult, célja pedig, hogy közösen olyan rendszert hozzanak létre, amely a nem-pénzügyi jelentéseket egységes keretbe rendezi, összehasonlíthatóvá teszi.

  • Vízgőz = üvegházhatású gáz, a természetes üvegházhatás ⅔-áért felelős. Bár az emberi tevékenység közvetlenül nincs rá hatással, a globális felmelegedés nagyobb párolgással is jár.

  • Vállalatirányítás (governance) = Az ESG három pillérének egyike, amely a belső működés fenntarthatóságát tükrözi.

  • Zöld kötvény = kifejezetten olyan célok finanszírozására történő kötvénykibocsátás, amelyek környezetvédelmi előnyt jelentenek.

  • Zöld Megállapodás (EU Green Deal) = Az Európai Unió ambiciózus célkitűzése, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Ezen cél elérése érdekében született a Zöld Megállapodás, ami kijelöli az ide vezető utat.

  • Zöldmezős beruházás = Korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen létrejött, új vállalkozás.

  • Zöldrefestés (greenwashing) = A fenntartható tevékenységek meghatározása (egészen a Taxonómia rendeletig, lásd fentebb) meglehetősen széleskörű volt. A greenwashing (vagy zöldrefestés) olyan marketinget takar, amely a nem-fenntartható tevékenységeket megtévesztéssel mégis annak állítja be. 

Kapcsolat

Hatta Anita

Hatta Anita

Partner | Fenntarthatósági jelentés, PwC Hungary

Koncz Barbara

Koncz Barbara

Partner | ESG adó és jogi szolgáltatások, PwC Hungary

Kövessen minket!