Napokon belül megszűnik a veszélyhelyzet

A járvánnyal szembeni védekezés teljesen új jogi keretek között zajlik tovább

Az Országgyűlés június 16-án elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséhez szükséges törvényeket, így a kormány várhatóan néhány napon belül dönt a veszélyhelyzet megszüntetéséről és a járvánnyal szembeni védekezés további új jogi eszközeiről. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a jogi keretek nem térnek vissza a veszélyhelyzet előtti időszak rendjébe. Egyrészt számos veszélyhelyzetben elfogadott norma törvényi szinten él tovább, másrészt az egészségügyi válsághelyzet kibővített szabályaival a kormánynak továbbra is széles körű rendeletalkotási jogosultsága marad fenn. Összefoglaló a veszélyhelyzet megszüntetésével kapcsolatos menetrendről és az új jogi keretek legfontosabb jellemzőiről.

A veszélyhelyzet megszüntetése

Az Országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséhez és a járványügyi készültség fenntartásához szükséges törvényeket. A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény az Alaptörvénnyel összhangban még nem szünteti meg a veszélyhelyzetet, csak felhívja a kormányt annak megszüntetésére

A veszélyhelyzet megszüntetésével hatályát veszíti valamennyi olyan veszélyhelyzet alatt megalkotott kormányrendelet, amely az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó felhatalmazása alapján került megalkotásra, azaz azok a szabályok, amelyeknek a célja a veszélyhelyzet miatt megváltozott körülmények gyors jogi kezelése volt. Ugyanakkor a veszélyhelyzet ideje alatt született, de az általános törvényi felhatalmazások, azaz a „rendes ügymenet” alapján megszületett kormányrendeletek hatályban maradnak.

Ugyancsak nem kerül ki egyik napról másikra a jogrendszerből a különleges jogrendben az életünk részévé váló szabályok jelentős része sem, hiszen azok számos folyamatban lévő jogviszonyt érintenek, és a járványveszély továbbra is fennáll, így azok alkalmazására bármikor újból szükség lehet. Erre tekintettel az Országgyűlés által elfogadott másik törvény, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény („Kivezetési Törvény”) foglalja össze azokat a veszélyhelyzeti kormányrendeletekben bevezetett szabályokat, amelyek törvényi szinten élnek tovább, előreláthatólag 2020. december 31-ig. Ilyen szabályok például a jogi személyek, bíróságok működésének szabályai, de a legtöbb speciális munkajogi szabály is átkerült ide. Több területen tovább finomították ezeket a szabályokat, az elmúlt hónapokban felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján.

Veszélyhelyzet helyett egészségügyi válsághelyzet

A kormány a továbbiakban az országos tisztifőorvos javaslatára, az egészségügyért felelős miniszter előterjesztése alapján rendelhet el egészségügyi válsághelyzetet, például a koronavírus-járványveszély miatt, akár az ország egész, vagy egy meghatározott területére. Az egészségügyi válsághelyzet lényegében mindaddig fennmarad, amíg az elrendelés feltételei fennállnak. Meg kell szüntetni az egészségügyi válsághelyzetet, ha elrendelésének feltételei nem állnak fenn. Ennek monitorozása az országos tisztifőorvos feladata, tovább működhet az Operatív Törzs is. Az egészségügyi válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet 6 hónapig marad hatályban, habár annak hatályát a kormány korlátlan alkalommal meghosszabbíthatja. Az Országgyűlésnek ehhez a meghosszabbításhoz nem kell hozzájárulnia, azaz a kormány erőteljes felhatalmazást kap a járványügyi védekezéshez. Ez a felhatalmazás azonban a veszélyhelyzeti felhatalmazáshoz képest speciálisabb és célhoz kötöttebb, azaz a kormány nem módosíthat általános jelleggel bármilyen jogszabályt, emelte ki dr. Kelemen Dániel.

A kormány a felhatalmazás keretében egészségügyi válsághelyzetben többek között korlátozhatja, megtilthatja a járvány terjedését elősegítő intézmények (mozik, színházak) működését; rendezvények, tevékenységek megtartását; az üzletek működését, nyitvatartását; az oktatás működését, továbbá például közlekedési korlátozást és tilalmakat rendelhet el, kötelező maszkviselést, illetve az üzletek idősávos látogatását írhatja elő.

Az egyik legfontosabb eltérés a veszélyhelyzethez képest, hogy egészségügyi válsághelyzetben a kormány nem rendelhet el kijárási korlátozást. Ugyanakkor – ha a járványügyi védekezés indokolttá tenné – a kormány a személyek szabad mozgása tekintetében korlátozhatja, megtilthatja az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalmat, illetve az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország lakosainak egymással való személyes érintkezését is, illetve közlekedési korlátozásokat és tilalmakat állapíthat meg.

A kormány a fenti speciális hatásköreit a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az egészségügyi válsághelyzet alapjául szolgáló körülmény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.

Dr. Balog Balázs hangsúlyozta, hogy habár hivatalos kommunikáció erről még nincsen, de a jogi keretek változására tekintettel, a kormány várhatóan a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul elrendeli az egészségügyi válsághelyzetet. Ez ugyanis szükséges ahhoz, hogy a Kivezetési Törvénybe át nem emelt, azonban a járványügyi védekezéshez szükséges szabályok továbbra is fennmaradjanak. Ennek kapcsán az várható, hogy a veszélyhelyzet megszüntetésével egyidejűleg több tucat hatályát vesztő kormányrendelet kerül „klónozásra”, azaz már az egészségügyi válsághelyzeti felhatalmazás alapján új kormányrendeletként kihirdetésre. Ennek legtipikusabb példája a nyári turistaszezont leginkább érintő kérdések szabályozása, így például azoknak az országoknak a meghatározása, amelyekből a Magyarországra visszatérést követően továbbra is kötelező lesz házi karanténba vonulni.

Megjegyzések

• Korábbi sajtóanyagainkat, köztük a koronavírushoz kapcsolódó közleményeinket honlapunkon olvashatja.
• Legfrissebb Fenntarthatósági jelentésünk elérhető „Vállalati felelősségvállalás” oldalunkon.
• A PwC tagvállalatok a világ 157 országában jelenlévő PwC-hálózat tagjai, amely mintegy 276 ezer szakértő segítségével nyújt minőségi könyvvizsgálati, adótanácsadási és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat, így segítve hozzá ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük, látogasson el honlapunkra: www.pwc.hu.

© 2020 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PwC hálózatra és/vagy a magyarországi tagvállalatokra utal, amelyek önálló jogi személyek. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt.