Adózási könnyítések és módosult határidők a Gazdaságvédelmi Akciótervben

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. április 24.

Április 21-én jelent meg a Magyar Közlönyben a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV.21.) Kormányrendelet, amely a járványügyi helyzettel összefüggésben bevezetett adózási könnyítéseket és a határidők módosítását szabályozza.

Adófizetési és bevallási határidők meghosszabbítása

Adókönnyítést és ezzel párhuzamosan likviditási könnyebbséget is jelent, hogy az adózó a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló éves és soron kívüli:

  • társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a társasági adó éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének;
  • kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének;
  • energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének;
  • helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségének, és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségének, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg-bevallás benyújtási kötelezettségének;
  • innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének egyaránt

2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

Adóelőleg-fizetéssel kapcsolatos könnyítések

Abban az esetben, ha az adózó helyi iparűzési adóbevallását a 2020. évi első részlet esedékessége napjáig (normál üzleti év esetén szeptember 15-ig) – a fenti könnyítő szabályok lehetőségével élve – nem teljesítette, előlegfizetéskor az előző, korábban bevallott adóelőlegrészlet összegét kell megfizetnie. Fizetéskönnyítés az esedékesség napjáig kérhető, abban az esetben, ha az adózó számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.

Társasági adó, kisvállalati adó, energiaellátók jövedelemadójának adóelőlege, valamint innovációs járulékelőleg tekintetében az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallásban megállapított adóelőleg-kötelezettség szerinti összegben, azonos ütemezésben fizeti meg az adóelőleget. Fizetéskönnyítés az iparűzési adóhoz hasonlóan kérhető.

A Kormányrendelet tehát nem ad lehetőséget az előlegfizetés elhalasztására sem az iparűzési adó, sem pedig a társasági adó, az innovációs járulék, a kisvállalati adó és energiaellátók jövedelemadója kapcsán; a jogszabály csupán az adóelőlegek összegének meghatározására hozott külön szabályokat.

Gyakorlati kérdések a rendelethez kapcsolódóan

A határidő-hosszabbítás korábbi bejelentése több gyakorlati kérdést is felvetett ügyfeleink körében, amelyekre a rendelet az esetek túlnyomó többségében választ adott.

Az egyik ilyen kérdés, hogy van-e lehetőség a bevallás benyújtására és az adófizetési kötelezettség teljesítésére korábbi időpontban, például a rendelet előtti, május 31-i esedékességet figyelembe véve. Természetesen erre az adózóknak lehetőségük van, és ebben az esetben a későbbiekben esedékes adóelőlegek meghatározására is ez a bevallás, mint az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallás szolgál majd alapul. Továbbá fontos megjegyezni, hogy az adózók az eddigi gyakorlathoz hasonlóan dönthetnek úgy, hogy a jogszabályban előírt határidőt szem előtt tartva az adóbevallási kötelezettségüket, és az azzal összefüggésben felmerülő adófizetési kötelezettségüket nem ugyanakkor teljesítik. Vagyis egy naptári évvel megegyező üzleti éves adózó benyújthatja esedékes éves társaságiadó-bevallását 2020 májusában, ugyanakkor az ezzel kapcsolatban felmerülő adófizetési kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig szükséges eleget tennie.

Bár a kormányrendelet az eltérő üzleti éves adózókat külön nem nevesíti, álláspontunk szerint mindazon adózókra vonatkoznak a rendelet szabályai, akiknek az adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének teljesítése április 22. és szeptember 30. közötti időszakban esedékes.

Az átalakulással érintett gazdasági társaságok soron kívüli adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét a rendelet szabályozza, ugyanakkor az, hogy milyen szabályok vonatkoznak azokra a cégekre, amelyek végelszámolás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt állnak, és a rendelettel érintett időszakban volna bevallási határidejük, egyelőre még nem tisztázott.

A rendeletet figyelembe véve gyakorlati szempontból érdekes kérdés, hogy napvilágot lát-e majd olyan bevallási nyomtatvány, amely az adóelőlegek automatikus kalkulációjakor és kitöltésekor az esedékességi időszakokat május 31. utáni bevallás benyújtása esetén kezeli majd.

Beszámolási kötelezettség határidő hosszabbítása

A beszámolási kötelezettség könnyítésének tárgya a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 154. § (1) bekezdésben szereplő kötelezettség: „Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni.”

A számviteli törvény 153. §a (1) bekezdése tartalmazza a közzététel határidejét: „A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.” Ez a határidő naptári üzleti év esetén május 31.

A rendelet szerint ehhez a kötelezettséghez – beszámolókészítés, nyilvánosságra hozatal és közzététel – kapcsolódó határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, amennyiben azok a rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30. között esedékesek. Ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani. Így például az anyavállalat konszolidált beszámoló határideje is kitolódik.

Közérdeklődésre számot tartó társaságok

Ez a könnyítés nem vonatkozik a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira. A törvény közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősít minden olyan gazdálkodót, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták vagy amelyet más jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. Az EGT szabályozott piacairól az Európai Értékpapír- és Piacfelügyelet vezet nyilvántartást. További gazdálkodók, amelyeket más jogszabályok közérdeklődésre számot tartónak minősítenek, a hitelintézetek, biztosítók (kivéve a törvény által meghatározott kisbiztosítók és kölcsönös biztosító egyesületek), befektetési vállalkozások, és azok a befektetési alapkezelők, amelyek olyan befektetési alapok jegyeit kezelik, amelyeket tőzsdén forgalmaznak. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók a beszámolójukat továbbra is az eredeti határidővel kötelesek közzétenni.

Fontos kiemelni, hogy a rendelet csak lehetőséget ad a gazdálkodóknak a későbbi közzétételre. Annak mérlegelésekor, hogy vajon egy gazdálkodónak érdemes-e élni ezzel a lehetőséggel, számos szempont merülhet fel.

A beszámolók felhasználóinak információs érdekei

A beszámoló általános célja, hogy az érdekhordozók információs igényeit kielégítse, így a későbbi közzétételt az ő szempontjukból is át kell gondolni. A beszámoló közvetlen felhasználói lehetnek a tulajdonosok, a hitelezők, a szállítók, a menedzsment, az adóhatóság, a munkavállalók és a vevők is. Egy később közzétett beszámoló esetében kérdéses, hogy a gazdálkodó tud-e még releváns információval szolgálni az érintetteknek, és hogy ennek fényében hogyan ítélik meg az érdekhordozók és a piaci szereplők a gazdálkodót. Egy stabil vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzettel rendelkező gazdálkodó esetében pozitív üzenet az előző évek gyakorlatával megegyező időben, az eredeti határidőre közzétett beszámoló. Egy később közzétett beszámoló pedig bizonytalanságot kelthet a piaci szereplőkben.

Osztalékfizetés

Olyan gazdálkodó esetében, ahol az osztalék több társaságon keresztül jut el a végső tulajdonoshoz, további szempontokat is javasolt figyelembe venni, amikor a beszámoló későbbi elfogadását mérlegelik. A számviteli törvény 39. § (3) bekezdése szerint „az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A (3) bekezdés szerinti szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.” Ilyen esetekben fontos megtervezni a vállalatcsoporton belül a zárási ütemtervet, és ezzel együtt a beszámolók elfogadását és az osztalékról szóló döntések meghozatalának időpontját. Így az ilyen vállalatcsoporba tartozó társaságoknak mindenféleképpen érdemes egyeztetniük az anyavállalattal a beszámolók esetleges későbbi elfogadásáról és ennek további következményeiről.

Likviditás

Mivel az adóbevallások és az adók megfizetésének határideje is módosult, így a társaság likviditási helyzetét javíthatja, ha a beszámoló közzétételének időpontjától függetlenül (azaz azt nem későbbre halasztva) az adók bevallását és megfizetését csak később, a módosított jogszabály által biztosított szeptember 30-ig teljesíti.

A beszámoló elfogadásának jogi keretei

Szeretnénk felhívni figyelmüket korábbi hírlevelünkre, amelyben a jogi személyek veszélyhelyzetben történő működésének kereteiről írtunk bővebben – ebből a hírlevélből többek között megtudhatják, hogy a jelenlegi veszélyhelyzetben hogyan járnak el a jogszabályoknak megfelelően a beszámoló elfogadásának folyamatában a döntéshozók.

Az idegenforgalmi adó felfüggesztése

Kedvező hatással lehet a turizmusra, hogy a 2020. április 26. és 2020. december 31. közötti időszakban eltöltött vendégéjszakák utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, és az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie és befizetnie. A megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallani az adóhatóságnál, kivéve, ha annak összege nulla.

A veszélyhelyzetre tekintettel az adóigazgatási szabályokban történt változtatások

Adózói minősítésekkel kapcsolatos kedvezmények

Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art) alapján negyedévente minősíti cégjegyzékbe a bejegyzett, valamint a csoportos, illetve az áfa-regisztrált adóalanyokat. A minősítés során egy – az Art-ban rögzített feltételrendszer mentén – két kategóriába sorolhatók az adóalanyok, megbízható és kockázatos kategóriába. Amennyiben egyik kategória feltételrendszerének sem felel meg a vizsgált adózó, úgy az adóhatóság semleges adózóként tekint rá.

A kormányrendelettel a veszélyhelyzet idejére az alábbi kedvezmények kerültek bevezetésre a fentiek szerinti adózói minősítéssel összefüggésben:

  • a veszélyhelyzet alatt, és az azt követően végzett minősítés alapján a megbízható adózói minősítés nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt megállapított adókülönbözetre való hivatkozással; ezt az adókülönbözetet a veszélyhelyzet alatt, és az azt követően végzett minősítés során az adóhatóság figyelmen kívül hagyja;
  • a veszélyhelyzet ideje alatt végzett, és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napot magában foglaló negyedévet követő minősítés alapján a megbízható adózói minősítés nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással, illetve az ötszázezer forintot meghaladó nettó adótartozásra, vagy a tárgyévre vonatkozó pozitív adóteljesítmény hiányára való hivatkozással.

A kormányrendelet értelmében tehát a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt megállapított adókülönbözet miatt sem a veszélyhelyzet alatt, sem azt követően nem lehet megszüntetni az adózók megbízható adózói státuszát, továbbá ez az adókülönbözet sem a veszélyhelyzet alatt, sem az azt követően végzett minősítés során nem vehető figyelembe.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a megbízható adózói kategóriába kerülés, illetve a kategóriában maradás érdekében továbbra is meg kell felelni a kormányrendelettel nem érintett feltételeknek, így például az elmúlt öt évben adószám törlés vagy a felszámolási eljárás hatálya alatt álló adózó továbbra sem minősülhet megbízható adózónak.

Újfajta fizetési könnyítés

Az Art által szabályozott fizetési kedvezmények mellett a kormányrendelet a veszélyhelyzetre tekintettel újfajta fizetési könnyítést tesz lehetővé. Az új szabályok szerint:

  • a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelemre,
  • legfeljebb ötmillió forint összegű adóra,
  • egy alkalommal,
  • legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást, vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez az adóhatóság, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.

Adómérséklés a nem természetes személy adózók számára

Az Art főszabály szerint csak a természetes személy adózókat terhelő adótartozás, valamint bírság-, illetve pótléktartozás mérséklését teszi lehetővé az adóhatóság számára. A most kihirdetett kormányrendelet alapján azonban a nem természetes személy adózók számára is megnyílt a lehetőség az adómérséklés iránti kérelem benyújtására, meghatározott feltételek esetén:

  • a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelemre,
  • az adózót terhelő adótartozást,
  • egy alkalommal,
  • legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó összegben

mérsékli az adóhatóság, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.

Fontos, hogy a kormányrendelet alapján adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető, valamint a kormányrendelettel bevezetett fizetési kedvezmény és adómérséklés egyazon adótartozás tekintetében együttesen nem alkalmazható.

A fentiek szerinti fizetési kedvezményre, illetve adómérséklésre irányuló eljárások illetékmentesek, és az ügyintézés határideje mindkét esetben tizenöt nap. Összefoglalónk írásakora a fentiek szerinti fizetési kedvezményre, illetve adómérséklésre irányuló formanyomtatványok még nincsenek közzétéve az adóhatóság honlapján. Ugyanakkor itt szeretnénk megjegyezni, hogy az Art által szabályozott fizetési könnyítés iránt benyújtható formanyomtatvány egyszerűsödött.

Nagy összegű adótartozással vagy adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele

Sem a nagy összegű adótartozással, sem pedig a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók tekintetében – a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap negyedévét követően – végzett közzététel során nem veszik figyelembe a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozás, illetve az ekkor esedékes adókötelezettség megsértése miatt megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összege.

Az EKAER-rel kapcsolatos könnyítések

A veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesülnek az érintett adózók a kockázati biztosíték nyújtása alól.

Az adóhatóság haladéktalanul és hivatalból intézkedik a kormányrendelet hatálybalépését megelőzően az elkülönített letéti számlára befizetett kockázati biztosíték összegének az adózók részére történő visszautalása, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása érdekében.

Az EKAER-bejelentési kötelezettséggel összefüggésben kiadott útszakasz mentesítésre vonatkozó engedély érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt végig fennáll, a feltételek fennállását a veszélyhelyzet ideje alatt vizsgálni nem kell.

Pénztárgépek és élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták éves felülvizsgálata

A kormányrendelet értelmében, ha a pénztárgépek, valamint az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták éves kötelező felülvizsgálata a veszélyhelyzet ideje alatt lenne esedékes, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállása

Jelentős kedvezményt jelenthet az egyébként is nehéz helyzetbe került munkavállalók számára a kormánynak az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos intézkedése. A jelenleg hatályos szabályok szerint, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya, így csak akkor jogosult orvosi ellátásra, ha egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint.

A rendelet alapján ugyanakkor a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után 2020. május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot megállapítani, bevallani és megfizetni.

A munkáltatók kérelme alapján az adóhatóság engedélyezi, hogy a fentiek szerint megállapított és bevallott egészségügyi szolgáltatási járulék a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig kerüljön megfizetésre.

A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése, és az azzal összefüggő további eltérő rendelkezések

2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke általánosan két százalékponttal, 17,5%-ról 15,5%-ra csökken. Ez az év második felében 1,7%-kal csökkenti a vállalkozások bérköltségét, illetve mérsékli a cégek béren kívüli juttatások utáni és reprezentációs költségeit is.

A szociális hozzájárulási adót bizonyos foglalkozások – például művészek, újságírók – esetében az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az ekho helyettesíti. Ezért ez ekho munkáltató által fizetendő része is 15,5%-ra csökken.

Végezetül a szociális hozzájárulási adó helyett a kisvállalkozási adó hatálya alá bejelentkezett – legfeljebb 100 főt foglalkoztató – vállalkozások kisvállalati adót fizetnek. Ezért a kisvállalati adó 12%-ról 11%-ra csökken.

Emelkedik a SZÉP kártya formájában, béren kívüli juttatásként adható összeg, továbbá mentesítés a szocho alól

A kormányrendelet megemelte a 2020. évben SZÉP kártya formájában, béren kívüli juttatásként adható összeghatárokat.

A rendelet alapján idén:

  • szálláshely alszámlára évi 400 000 forint,
  • vendéglátás alszámlára évi 265 000 forint,
  • szabadidő alszámlára évi 135 000 forint utalható béren kívüli juttatásként.

A fentiek mellett a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében nem terheli szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a SZÉP kártyára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.

További kedvezmény még, hogy 2020-ban az éves rekreációs keretösszeg (a kedvezményes szocho mértékkel vagy szocho mentesen adható béren kívüli juttatás keretösszege) költségvetési szerv munkáltató esetén 400 000 forintra, más munkáltató esetében 800 000 forintra emelkedik.

Gyorsabban utalja ki az áfát az adóhivatal a kkv-szektor számára

A kormányrendelet mellett további adózási könnyítést jelentett be a Pénzügyminisztérium április 20-án, az Adóügyekért Felelős Államtitkárság honlapján.

Az újabb gazdaságvédelmi intézkedés a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) támogatja. A bejelentés szerint az érintett kkv-k az eddigi 75 nap helyett akár 30 nap alatt megkaphatják a nekik visszajáró áfát, valamint a megbízható adózónak minősülő cégek esetében 30 napról 20 napra is rövidülhet a kiutalás időtartama.

Ugyanakkor a bejelentésben azt is rögzítették, hogy a könnyítés nem érinti a kockázatos adózókat, számukra továbbra is 75 napon belül utalja ki az adóhatóság a visszaigényelt áfa összegét.

A fenti intézkedés már az április 20. napján benyújtott áfabevallásokban visszakért összegre is érvényes.

***

Ha a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további kérdésük merülne fel, forduljanak bizalommal szakértőinkhez:

Számvitelt érintő kérdések:

Balázs Gábor
gabor.balazs@pwc.com

Halmosi Gábor
gabor.halmosi@pwc.com

Novák Miklós
miklos.novak@pwc.com

Adózási kérdések:

Juhász Gergely
gergely.juhasz@pwc.com

Burján Ákos
akos.burjan@pwc.com

Deák László
laszlo.deak@pwc.com

Koncz Barbara
barbara.koncz@pwc.com



Kapcsolat

Simon Katalin

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!