A módosított Kurzarbeit-szabályok gyakorlati szemmel

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. április 28.

A 105/2020. (04.10.) kormányrendelet („Kurzarbeit-rendelet”) szabályozza a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának feltételeit. A kormány 141/2020. (VI.21.) rendelete módosította a magyar Kurzarbeit-szabályokat, amelyek 2020. április 29-én lépnek hatályba.

Hírlevelünkben a magyar Kurzarbeit módosított szabályait foglaltuk össze, egyes lényeges gyakorlati aspektusokkal együtt.

Kik jogosultak a támogatás igénybevételére?

A támogatást a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatók vehetik igénybe. A rendelet kizárja a támogatás igényléséből az alapítványokat, egyesületeket, a közhasznú szervezeteket, és egyéb, főként költségvetési támogatásban részesülő fenntartó intézményeket. A támogatás többes foglalkoztatás esetén is igénybe vehető.

Milyen típusú foglalkoztatásra vehető igénybe a támogatás?

A támogatás nem vehető igénybe olyan munkavállalók esetén, akiket a munkáltató az
Mt. 53.§-a alapján ideiglenes jelleggel a munkaszerződéstől eltérően, tehát más munkakörben vagy más munkavégzési helyen foglalkoztat. Ugyanakkor a támogatás igénybe vehető minden egyéb foglalkoztatás esetén, ideértve a távmunkavégzés, az otthoni munkavégzés keretében történő foglalkoztatást, valamint a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatást is.

Melyek a támogatásra jogosultság főbb feltételei?

A támogatás többek között akkor nyújtható - a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére - a munkavállaló részére, ha:

  • a munkáltató legalább hat hónapja létesült,
  • az érintett munkavállaló legalább 2020. március 11-e óta a munkáltatóval munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét,
  • az érintett munkavállaló vonatkozásában a munkáltató a munkaviszonyra tekintettel nem részesül a részmunkaidőhöz kapcsolódó egyéb támogatásban; illetőleg támogatással összefüggő hatóság által visszakövetelt fizetési kötelezettség nem áll fenn az adott munkáltatóhoz kapcsolódóan;
  • a munkáltató az érintett munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a létszámcsökkentés megelőzése érdekében (tehát a munkaviszony megszüntetése helyett),
  • a munkáltató nem áll csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt;
  • ha a munkáltató rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik (erre az államháztartási törvény végrehajtási szabályai adnak eligazítást),
  • ha a munkáltató bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll;
  • a munkáltató nem vett fel az érintett munkavállalóval kapcsolatosan munkahely-létesítési, illetve  -megtartási támogatást vagy K+F munkavállalókra vonatkozó támogatást. (Az érintett támogatások az nfsz.munka.hu weboldalon megtekinthetők.)
  • ha a munkáltató hiteltérdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Mi az a nemzetgazdasági érdek?

A támogatások rendszerében a nemzetgazdasági érdek nem ismeretlen fogalomrendszer, a 2006. évi LIII. törvény már eddig is tartalmazott speciális eljárási szabályokat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén. A kiemelt jelentőségű beruházás, illetve a nemzetgazdasági érdek nyilvánvalóan nem azonos fogalmak, azonban az adott térség munkaerő-piaca, a támogatott vállalkozás által végzett tevékenység, a munkavállalói létszám, továbbá a támogatott vállalkozás által eszközölt beruházások, fejlesztések mind lehetnek olyan körülmények, amelyeknek mérlegelése mellett dönthet úgy a Kormányhivatal, hogy a nemzetgazdasági érdek fennáll.

Mit jelent a csökkentett munkaidő?

A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a munkáltató a munkavállalóval megállapodjon egy csökkentett munkaidőben. A Kurzarbeit-rendelet szerint a csökkentett munkaidő – a legfeljebb háromhavi támogatási időszak átlagában – a korábbi munkaidő 25%-át elérő, de 85%-át meg nem haladó részmunkaidő lehet. Ezen a sávon belül bármilyen százalékos mértékben meghatározható a csökkentett munkaidő mértéke.

Milyen feltételeknek kell teljesülni, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaidő felét meghaladja?

A Kurzarbeit-rendelet szerint, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaidő felét meghaladja, akkor a munkáltató és a munkavállaló a csökkentett munkaidőn túl ún. egyéni fejlesztési időben állapodnak meg, amely a kieső munkaidő (tehát a módosítás előtti és a csökkentett munkaidő különbözetének) harminc százaléka.

Az egyéni fejlesztési idő – ahogy az elnevezése is utal rá – a munkavállaló munkaköréhez vagy a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztésre fordítandó. Lehet képzés – akár távoktatás is – vagy egyéb, a munkáltató folyamataival kapcsolatos fejlesztési tevékenység, a lényeg, hogy a munkáltató működése szempontjából hozzáadott értéket teremtsen. Az egyéni fejlesztési idő nem része a munkaidőnek, ezt a munkavállaló a csökkentett munkaidőn túl, abban a tartományban köteles elvégezni, amikor munkavégzési kötelezettsége nincs. Az egyéni fejlesztési időt – akár összevontan is – a támogatás időtartama alatt vagy akár az követő két éven belül is biztosíthajta a munkáltató a munkavállaló számára. Az egyéni fejlesztési idő alatti képzés vagy egyéb fejlesztési tevékenység megtörténtét igazolni kell, ezt a Kormányhivatal utóbb bármikor kérheti. Fontos előírás, hogy az egyéni fejlesztési időre a munkavállalónak ugyancsak munkabér jár, amelyet a munkáltató köteles megfizetni. Mivel ez a juttatás természetét tekintve munkabér, a munkáltatónak az erre eső munkáltatói közterheket is meg kell fizetni.

Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtt munkaidő felét meghaladja, akkor az egyéni fejlesztési időn túl a munkáltató köteles fenntartani a munkavállaló módosítás előtti alapbérének megfelelő juttatást mindaddig, amíg a támogatást az állam biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak ki kell egészíteni a munkavállaló bérét úgy, hogy a kérelem benyújtása előtti nettó alapbéréhez képest ne keressen kevesebbet az államtól kapott köztehermentes (tehát nettó) támogatással együtt. Ez abban az esetben is követelmény, ha a munkavállaló alapbére meghaladja a minimálbér kétszeresét.

A támogatásra való jogosultságot nem befolyásolja az a körülmény, ha a munkavállaló a munkáltatótól az alapbért meghaladó juttatást kap, tehát pl. mozgóbért, cafeteriát. Ezek a kiegészítő juttatások a jövőben is biztosíthatók.

Milyen feltételeknek kell teljesülni, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaidő felét nem haladja meg?

A Kurzarbeit-rendelet értelmében, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaidő felét nem haladja meg, tehát az eredeti munkaidő 50%-ban vagy nagyobb mértékben csökken, akkor a munkavállaló és a munkáltató az egyéni fejlesztési időben csak megállapodhatnak, de nem kötelező ebben az esetben megállapodást kötni az egyéni fejlesztési idő biztosításáról, és nem kötelező az erre vonatkozó munkabér munkáltató általi megfizetése sem. További speciális szabály, hogy ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaidő felét nem haladja meg, akkor a támogatás időtartama alatt nem kell elérnie a munkabérnek a támogatással együtt a munkavállaló alapbérét, vagyis a munkáltató – az egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodás mellőzése mellett – nem köteles a módosítás előtti alapbér mértékéig kiegészíteni a munkavállaló munkabérét sem.

A csökkentett munkaidő mértékének meghatározása azért nagyon fontos, mert az a támogatás időtartama alatt nem módosulhat. Ha mégis szükséges a munkaidő mértékét változtatni, akkor azt két munkanapon belül be kell jelenteni, ami után a támogatás folyósítását az állam megszünteti.

Mennyi a (maximális) támogatás mértéke?

A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetési napja (2020.03.11.) szerinti alapbér személyi jövedelemadóval és egyéni járulékkal csökkentett összegének a kieső munkaidővel arányos részének 70%-a.

A jogszabály a támogatás számításhoz alapbér maximumot határoz meg (a kötelező legkisebb nettó munkabér kétszerese), ennek megfelelően a támogatás maximális mértéke – 75%-os munkaidő-csökkentés esetén – legfeljebb havi 112 418 forint, 50%-os munkaidő-csökkentés esetén pedig legfeljebb közel 75 ezer forint lehet.

A támogatás maximális időtartama három hónap. Figyelemmel a havi 112 418 forint maximális támogatásra, a támogatási időszak legfeljebb 3 hónapjára vetítve munkavállalónként maximum 337 254 forintot lehet igényelni köztehermentesen.

A támogatás közvetlenül a munkavállaló számára havonta utólag kerül megfizetésre, az állami foglalkoztatási szerv által.

Fontos tisztázni, hogy a támogatás akkor is kérelmezhető, ha a módosítás előtti alapbér magasabb, mint a minimálbér kétszerese, de a Kormányhivatal a támogatás megállapításánál csak a nettó kötelező legkisebb munkabér kétszereséig veszi figyelembe az alapbér összegét.

A támogatás kifizetésére vonatkozó korlátozások

A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható, tehát ha a támogatás tartama alatt a munkáltató díjazás nélküli állásidőt rendel el, vagy mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól díjazás fizetése nélkül, úgy a támogatást a munkavállaló erre az időszakra nem kaphatja meg. Amennyiben a munkavállaló a támogatás tartama alatt keresőképtelenné válik vagy szabadságát tölti, ezek a munkavégzés alóli mentesülési esetek nem szüntetik meg a támogatásra való jogosultságot, tehát a támogatás ezen időszakokra is megilleti a munkavállalót.

A támogatás időtartama alatt és további egy hónapig a munkáltató köteles a támogatást igénylő munkavállaló munkaviszonyát fenntartani, a létszámfenntartási-kötelezettség tehát a Kurzarbeit-rendelet értelmében már nem a teljes statisztikai létszámra, hanem kizárólag a támogatással érintett munkavállalók munkaviszonyára redukálódik.

A támogatás időtartama alatt a munkáltató nem jogosult rendkívüli munkavégzést (túlórát) elrendelni a támogatással érintett munkavállalóknál. A támogatást nem igénylő munkavállalók részére azonban túlóra a továbbiakban is elrendelhető, ez a támogatásra való jogosultságot nem zárja ki. A Kurzarbeit-rendelet módosítása folytán lehetőség nyílik a csökkentett munkaidő munkaidő-keretben történő – egyenlőtlen, illetve összevont – beosztására is. Munkaidőkeret esetén túlórának azt a munkaidőt kell majd tekinteni, amely a beosztás szerinti napi munkaidőtől eltér, vagy a munkaidő-kereten felül jelentkezik, tehát amely a keretben lévő munkanapok átlagában teljesített napi munkaidő szerint meghaladja a csökkentett munkaidő mértékét.

Kell-e munkaszerződés-módosítást kötni?

A Kurzarbeit-rendelet szerint nem szükséges a csökkentett munkaidőre vonatkozóan munkaszerződés-módosítást kötni, mert a munkaszerződés a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a támogatás tartamára. Véleményünk szerint azért ajánlott mégis munkaszerződés-módosítást kötni, mert a munkajogi szabályok értelmében a munkaszerződésben szereplő egyes feltételeket csak a felek által kötött munkaszerződés-módosítás változtathatja meg (kivéve a jogszabály szerinti módosulási eseteket, például a kötelező minimálbér mértéke). Hatósági határozattal a munkaszerződés tehát véleményünk szeirnt nem módosulhat. Másrészről, a Kurzarbeit-rendelet szerint a munkaszerződés a csökkentett munkaidő és az egyéni fejlesztési idő tekintetében módosul, kimaradt a szabályozásból ugyanakkor a leglényegesebb változó elem, a munkabér. Annak érdekében, hogy a munkaszerződés-módosítás a felek között érvényesen és hatályosan létrejöhessen, továbbra is javasolt munkaszerződés-módosítás megkötése és ennek benyújtása a Kormányhivatal részére.

Amennyiben a munkavállaló és a munkáltató a kérelem benyújtását megelőzően már megállapodást kötöttek a munkaidő csökkentéséről, akkor ezt a munkaszerződés-módosítást kell majd a kérelemhez mellékelni.

A munkaidő csökkentése esetén a változtatást a munkáltató – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 44. §-a szerint a 20T1041 számú adatlaphoz kapcsolódó és a NAV honlapján elérhető útmutató alapján – köteles 15 munkanapon belül bejelenteni az adóhatóságnak.

A munkaidő csökkenésével arányosan kell-e módosítani a munkabért?

A Kurzarbeit-rendelet szabályai abból a logikából indulnak ki, hogy a munkabér a munkaidővel arányosan csökken, de a munkajogi szabályok értelmében nincs olyan előírás, hogy a munkabérnek követnie kell a munkaidő mértékét. Ez tehát objektív esetben eltérhet, de olyan helyzet nem állhat elő, hogy a munkavállaló az állami támogatással együtt több nettó alapbérhez jut mint korábban.

Mit kell tudni a támogatás igénybevételére vonatkozó hatósági eljárás szabályairól?

Az eljárás a munkáltató és a munkavállaló együttes kérelmére indul meg. A kérelmet a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül kell benyújtani elektronikus úton, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett formanyomtatványon.

A támogatást csak a kérelem benyújtását követő időszakra lehet igényelni, tehát visszamenőleges igénylésre nincs lehetőség. A Kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megvizsgálja a feltételek fennállását/megfelelő igazolását, és dönt a támogatás nyújtásáról vagy elutasításáról. A kérelem elutasítása esetén legfeljebb egy alkalommal lehet ismételten kérelmet benyújtani, azonban az elutasító határozat ellen sem jogorvoslatnak nincs helye, sem bíróság előtt nem támadható meg.

Egy telephelyre, illetve több telephelyen is dolgozó munkavállalóra hányszor lehet kérelmet benyújtani?

Ha azonos telephelyen több munkavállaló kíván támogatásért folyamodni, esetükben egy időben kell benyújtani a kérelmet, és a támogatás minden munkavállaló esetében ugyanazon időszakra szólhat. Általános szabály, hogy egy telephelyre csak egyszer lehet kérelmet benyújtani. Ha a munkavállaló több telephelyen dolgozik, akkor ügyelni kell arra, hogy őt csak egy telephely tekintetében lehet megjelölni.

A támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre megállapított további egy hónap lejártát követően nyújtható be ismételt kérelem a korábban nem támogatott munkavállalóra vonatkozóan.

Mikor szűnik meg a támogatásra való jogosultság?

A támogatás a továbbiakban nem nyújtható (tehát megszűnik) abban az esetben, ha a munkavállaló és a munkáltató azt közös kérelemben kéri, vagy a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy a munkavállaló, illetve a munkáltató a támogatás keretében vállalt kötelezettségeinek nem tesznek eleget (tehát például a munkáltató rendkívüli munkát rendel el a támogatott munkavállalónak vagy az egyéni fejlesztési időre nem fizet bért stb.), ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül, vagy kiderül, hogy a támogatás fenntartásához szükséges jogszabályi feltételeknek nem felelt meg a munkáltató (például nem rendelkezik rendezett munkaügyi kapcsolatokkal, vagy működésével kapcsolatosan csődfelszámolási eljárás, végelszámolás indult).

Mikor kell visszafizetni a támogatást?

A támogatást a munkavállaló helyett a munkáltató köteles befizetni (visszafizetni), ha a munkáltatóra előírt feltételek a továbbiakban nem állnak fenn. Ide tartoznak tehát azok az esetkörök, amelyek a támogatás kérelmezésekor még fennálltak, de utóbb már nem teljesülnek (például a munkáltatóval szemben csődeljárás indul), és idetartoznak azok az esetkörök is, amelyek teljesítését a munkáltató a kérelmezéskor vállalja ugyan, de nem tudja teljesíteni.  

Így különösen akkor merül fel visszafizetési kötelezettség a munkáltató részéről, ha a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget a támogatás tartama, valamint az azt követő egy hónap elteltével, vagyis a munkavállaló munkaviszonyát ezen időtartam alatt munkáltatói felmondással vagy közös megegyezéssel megszünteti. A Kurzarbeit-rendelet egyértelművé teszi, hogy a támogatást nem kell a munkáltatónak visszafizetni, ha a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, vagy a munkavállaló felmondása miatt szűnik meg. Munkajogi értelemben a munkáltató részéről történő azonnali hatályú felmondás nemcsak a súlyos kötelezettségszegés miatti rendkívüli felmondást jelenti, hanem a próbaidő alatti, indokolás nélküli felmondást, és azt az esetkört is, ha a határozott idejű munkaviszonyt szünteti meg a munkáltató indokolás nélkül, azonnali hatállyal. Nem kell a támogatást a munkáltatónak visszafizetni, ha a munkaszervezetben a munkáltató egyébként létszámcsökkentést hajt végre, feltéve, hogy ez nem érinti a támogatott munkavállaló munkaviszonyát. A támogatás szempontjából azt kell biztosítani, hogy a támogatást igénylő munkavállaló munkaviszonya maradjon fenn a támogatás folyósítási ideje alatt és további egy hónapig.

Szintén a munkáltatót terheli a támogatás visszafizetésének kötelezettsége, ha rendkívüli munkát rendel el a támogatás tartama alatt a támogatással érintett munkavállalónak, vagy – a munkaidő 50%-nál kevesebb csökkentése esetén – az egyéni fejlesztési időre jutó munkabérrel és az állami támogatással együtt a munkavállaló nettó munkabére a támogatás tartama alatt nem éri el a munkavállaló korábbi nettó alapbérét.

A támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha a munkavállalóra vonatkozó feltételek miatt szűnik meg a támogatásra való jogosultság, azaz, ha nem áll a munkáltató rendelkezésére az egyéni fejlesztési idő tartamára, nem tér vissza az eredeti foglalkoztatásba a csökkentett munkaidő leteltét követően, illetve nem vállalja a munkavégzést a csökkentett munkaidő tartama alatt.

***

Ha a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további kérdésük merülne fel, forduljanak bizalommal a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőihez:

dr. Zsédely Márta
marta.zsedely@pwc.com

dr. Szűcs László
laszlo.szucs@pwc.com

 

Kapcsolat

Simon Katalin

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!