Mit jelent a veszélyhelyzet idején elrendelhető állami felügyelet? Mi a következménye a felügyelet alá vont vállalatokra nézve?

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet alatt is szükséges annak biztosítása, hogy a lakosság a létfenntartáshoz szükséges alapvető szolgáltatásokhoz és termékekhez hozzáférjen. Ezt a célt szolgálják a Kormány által megtett azon intézkedések, amelyek közvetlenül érintik számos vállalat működését. A honvédelmi miniszter vezetésével megalakult a járványhelyzetben létfontosságú vállatok biztonságáért felelős akciócsoport, amely azonosította az ország működéséhez létfontosságú, állami és nem állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat. Mit jelent a veszélyhelyzet idején elrendelhető állami felügyelet, és mi a következménye a felügyelet alá vont vállalatokra nézve? A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat, hangsúlyozva, hogy az állami felügyelet alá vonás nem az érintett vállalatok irányításának teljes körű átvételét jelenti.

Háttér

Az állami felügyelet alá vonási intézkedés lehetőségét a katasztrófavédelmi törvény szabályozza, amely lehetőséget teremt arra, hogy veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából bizonyos gazdálkodó szervezetek működése állami felügyelet alá kerüljön[1]. Az intézkedés mind állami, mind nem állami tulajdonú gazdasági társaságokat érinthet. Az egyes gazdálkodó szervezetek állami felügyelet alá vonásról a Kormány rendeletben dönt.[2]

A honvédelmi miniszter vezetésével megalapított Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport azonosította az ország működéséhez szükséges, létfontosságúnak ítélt gazdasági társaságokat. A honvédelmi miniszter tájékoztatása alapján több mint 140 ilyen társaság került beazonosításra a közlekedési, energetikai és a gyógyszerészeti szektorokban.

Ezt követően a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter kijelölte a honvédelmi irányító törzs tagjait az egyes gazdasági társaságok vonatkozásában. A honvédelmi irányító törzs képviselői a 2020. március 19-én a beazonosított társaságok több mint felével felvették a kapcsolatot, amelynek keretében eleget tettek a kormányhatározat által előírt tájékoztatási kötelezettségüknek.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei aláhúzzák: a gazdálkodó szervezetek – katasztrófavédelmi törvény szerinti – állami felügyelet alá vonására tehát március 19-ig – a vonatkozó rendelet hiányában – nem került sor, azonban az előkészítő intézkedések alapján nem zárható ki, hogy ez a későbbiekben, a szükséghelyzet fennállása alatt megtörténik.

Mit jelent az állami felügyelet, milyen jogkörök illetik meg az állam képviselőjét?

A katasztrófavédelmi törvény szerint a felügyelettel kapcsolatos feladatok körében a Magyar Állam képviseletében eljáró szerv vagy személy jogosult az alábbiakra:

  • áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét;
  • jóváhagyja, illetve ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait; továbbá
  • döntést hozhat a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, következményeinek enyhítésével összefüggésben azon ügyekben, amelyek egyébként az érintett gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének (tehát a közgyűlésének/taggyűlésének/alapítójának) hatáskörébe tartoznak.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői hangsúlyozzák: az állami felügyelet alá vonás nem az érintett vállalatok irányításának teljes körű átvételét jelenti. A vagyoni helyzet megismerésén túl a vagyoni jellegű kötelezettségvállalások tekintetében jóváhagyó, de nem kezdeményező szerepe van az állam képviselőjének. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó tárgykörökben pedig csak olyan döntést hozhat, amely összefügg a felügyelet alá vonást előidéző helyzet - tehát jelen esetben a koronavírus-járvány - közvetlen elhárításával, következményeinek enyhítésével.

Felelősségi kérdések

Az állam képviselője által a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet működésével összefüggésben meghozott döntések felvetnek egy másik jogi kérdést is. Kit terhel a felelősség az ilyen döntésekkel a társaságnak, a társaság tulajdonosainak, vagy harmadik személyeknek okozott kárért?

A katasztrófavédelmi törvény egyetlen rendelkezést tartalmaz ebben a körben: az állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával meg    egyező kártalanítással tartozik a – képviseletében eljáró – miniszter vagy kormánybiztos által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az időtartamra, amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.

Bár a rendelkezés több szempontból is korlátozó jellegű, egyes esetekben nem zárható ki, hogy a károsult más jogalapra tekintettel igényt érvényesítsen a kárainak megtérítése céljából. Ennek feltételei egyedileg vizsgálandók.

Ha a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további kérdésük merülne fel, forduljanak hozzánk bizalommal!

Dr. Zalai Péter
ügyvéd, irodai tag
peter.zalai@pwc.com


[1] A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, 48. §

[2] A jelen összefoglaló megírásának napjáig nem jelent meg ilyen tartalmú rendelet.


Megjegyzés a szerkesztőknek:

1.      Korábbi sajtóanyagainkat, köztük a koronavírushoz kapcsolódó közleményeinket honlapunkon olvashatja:

A munkajogi szabályokat nem a jelenlegi szélsőséges helyzetre alkották   

Közoktatási intézmények bezárása: mit tehetnek a szülők és a munkáltatók?

Koronavírus a munkahelyen: ezek a főbb szabályok

A koronavírus egyik negatív vonzata: mi lesz a nem teljesíthető szerződésekkel?

2.      Legfrissebb Fenntarthatósági jelentésünk elérhető „Vállalati felelősségvállalás” oldalunkon.

3.      A PwC tagvállalatok a világ 157 országában jelenlévő PwC-hálózat tagjai, amely mintegy 276 ezer szakértő segítségével nyújt minőségi könyvvizsgálati, adótanácsadási és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat, így segítve hozzá ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük, látogasson el honlapunkra: www.pwc.hu.

© 2020 PwC. Minden jog fenntartva. A „PwC” kifejezés a PwC hálózatra és/vagy a magyarországi tagvállalatokra utal, amelyek önálló jogi személyek. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt.

Kapcsolat

Szőke Cecília

Szőke Cecília

PR Vezető Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!