Új korszak az e-számlázásban
Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. szeptember 21.
A NAV már felkészült, most a társaságokon a sor
Ma már nem ritka jelenség az, hogy a NAV a társaságok számára előnnyé formálja az eredetileg kötelezettséggel járó szabályokat - így van ez az online számlaadat-szolgáltatás esetében is. Eddig a társaságok teherként élhették meg, hogy 2018 óta már nem csak egyszerűen kiállítják számláikat, hanem a kiállítással párhuzamosan a gyorsan változó jogszabályi környezetben, egyre bővülő számlakörrel, valós időben jelenteniük is kell a NAV felé a számlák adatait.
A NAV szeptember 7-én tette közzé az új fájlstruktúrát, ami a 2021-es online riportálás alapja lesz. 2021 január 1-jétől ugyanis az adózók már a NAV 3.0 xsd séma alapján tudják majd jelenteni számláikat a NAV rendszerébe. Az új séma április 1-jétől lesz kötelezően alkalmazandó, addig tart ugyanis az átállásra vonatkozó szankciómentes időszak.
Korábbi hírlevelünkben írtunk már arról a lehetőségről, hogy a társaságok tulajdonképpen használhatják a riportált xml-t e-számlaként is. Ezért a számlakiállítás már egy lépcsőssé válhat akár ma is, nem szükséges a számlát kiállítani, és elküldeni a vevő részére, és ezzel párhuzamosan riportálni a NAV felé annak adatait. E helyett elegendő maga az xml fájl riportálása ahhoz, hogy a vevőnkhöz eljuttassuk az elektronikus számlánkat.
Mi most az újdonság? Az, hogy a NAV 3.0 xml fájl már széles körben alkalmazható e-számlázási lehetőséget rejt magában. Ennek következtében a NAV és a szakma képviselői is azt várják, hogy a NAV 3.0 bevezetésével széles körben elindul a társaságok közötti elektronikus számlázás, úgy, hogy a társaságoknak tulajdonképpen nem kell mást tenniük, csak az egyébként jogszabályi kötelezettségüknek megfelelő 3.0 riportálást kialakítaniuk.
A NAV elmondása alapján az online bekötésen keresztüli e-számlázás jogszabályi módosítása is meg fog történni az őszi időszakban.
Nézzük a konkrétumokat:
- A NAV 3.0 xml már tartalmaz egy külön mezőt, ahol a számlakiállító jelezheti vevője felé, hogy az adott xml fájl már nemcsak a NAV felé történő riportálást jelenti, hanem a vevő részére egyúttal e-számlaként minősül;
- Ehhez nem kell más, mint az, hogy a számlakiállító a számlázó rendszeréből az xml fájlba tesz minden adatot, amit egyébként a számláján fel szokott tüntetni, jelöli, hogy ez egy e-számla, és létrehozza a számlaadatokból generált hash értéket, amit szintén az xml fájlba tesz bele;
- Kérdésként merül fel, hogy miként lehet betenni azt a sok adatot az xml fájlba, amelyek eddig a számlákon szerepeltek a kötelező adatokon felül. A NAV erre is felkészült, és a NAV 3.0 xml séma már tartalmazza a fix mezőit azoknak a kereskedelmi adatoknak is, amik eddig hiányoztak a sémából, így például már fix mezőbe tudjuk beírni a PO számot, vagy a bankszámlaszámot is;
- Végezetül fontos, hogy a számlakiállító tájékoztassa vevőjét arról, hogy e-számlát fog kiállítani felé.
Mindez milyen felkészülést vár el a társaságok részéről?
Egyrészt a társaságoknak módosítania kell a jelenlegi 2.0 xsd sémát, és át kell állniuk NAV 3.0 sémára, ami egyúttal jogszabályi kötelezettségük is. Ezt követően meg kell vizsgálniuk, hogy milyen egyéb, nem kötelező adatok szerepelnek még a számláikon, és azokat is be kell implementálniuk a NAV 3.0 sémába, majd pedig egy hash kódot létrehozó algoritmust is el kell helyezniük az online számlaadat riportálást végző funkcióba. Ez mennyi időt vesz igénybe? A NAV 3.0-ára történő átálláson túl 1-2 óra plusz informatikai fejlesztéssel lehetséges.
Javasoljuk a kötelező felkészülés mellett megfontolni az e-számlázás ezen módszerének bevezetését is.
Az egyszerűség miatt 2021. április 1-jétől tömeges e-számlázás indulhat el Magyarországon, a belföldi tranzakciókról kiállított számlákat illetően. Ne lepődjön meg, ha beszállítójától így fogja megkapni számláit 2021-ben, és azon se, ha vevője majd így fogja kérni Öntől a számlákat.
Azzal kapcsolatban, hogy miként tud felkészülni, mik a jogszabályi keretei az új e-számlázási megoldásnak, hogyan kell megőriznie az így kiállított számlákat, és nem utolsó sorban, hogyan kell lefejlesztenie IT-szempontból a fenti megoldást, forduljon a PwC adótanácsadó és Smart Tax fejlesztő csapatának tagjaihoz.
Ha a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további kérdésük merülne fel, forduljanak bizalommal szakértőinkhez:
Farkas Gábor, igazgató
gabor.farkas@pwc.com
dr. Szeőcs Kornél, vezető menedzser
kornel.szeocs@pwc.com
Palkovits Barbara, menedzser
barbara.palkovits@pwc.com
Kapcsolat
