13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

Csökkenő félelmek, óvatos bizakodás 2024-re

proba
  • Survey
  • 12 minute read

A globális és a magyar gazdaság húzóerejébe vetett hit visszatérni látszik a tavalyi kiugró pesszimizmust követően, a vezérigazgatók 54%-a ítéli meg pozitívan a globális gazdaság növekedési kilátásait, és 60%-uk úgy látja, a hazai gazdaság növekedési üteme is javulni fog. A vállalatok több mint fele (58%) áremelést, több mint harmaduk (36%) pedig létszámbővítést tervez az évre, és tízből négy vállalatvezető vallja, hogy cége üzleti modelljén és folyamatain is változtatni kell a hosszú távú fennmaradáshoz. 394 forintos eurót, 1,7%-os GDP-növekedést és 8%-os inflációt várnak a magyar cégvezetők 2024-re - többek között ez derül ki a PwC Magyarország 13. alkalommal elkészített Vezérigazgatói Felméréséből.

Jóslatok 2024-re

2023 végén így látták a jövőt a magyarországi CEO-k

394 HUF

A forint átlagárfolyama az euróval szemben

8%

Inflációs ráta

1,7%

GDP-változás az előző évhez képest

Playback of this video is not currently available

1:45

ceo osszegzo

Minden eredményre kíváncsi?

Ismerje meg a 13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés részleteit!

PDF letöltése (PDF of 2.77mb)

Jövőkép: ambivalens bizakodás

A 297 magyarországi cégvezetővel készült személyes interjúból kiderül, hogy a tavalyi év után, amikor a világgazdaság lassulására 76%, a magyar gazdaságéra pedig 85% számított, 2024-re a megkérdezett hazai vezérigazgatók kevésbé tekintenek pesszimistán. Többségük újra gyorsulást vár ugyanis, a világgazdaság húzóerejének erősödésében 54%, a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában 60% hisz. Lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22% jósol.

Idén először fordul viszont elő, hogy a magyar vállalatvezetők a gazdasági növekedéssel kapcsolatban optimistábbak, mint a saját bevételeik alakulásával; azok aránya, akik bíznak cégük 2024-es gyarapodásában, tovább csökkent, és így a 2012-ben mért 47%-os szintre esett vissza.

Playback of this video is not currently available

1:09

ceo 3

„A transzformációs kényszer azt is jelenti, hogy az extenzív növekedés lehetőségei jórészt kimerültek: a bevételek emelkedésével nem számolnak a vezetők, a létszám növelésének igénye is inkább a szakképzett munkaerő biztosításának szól, és nem a számbeli növekedésnek”

- mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

A hazai vállalatvezetők jövőképe sokat változott az elmúlt egy év során. Miközben a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban csökkent a bizakodók aránya, nem nőtt körükben az aggodalom a külső tényezők negatív hatásai miatt. A fenyegetések közül továbbra is az infláció hatásától tartanak a legtöbben (51%). Ezt követi a szakképzett munkaerő hiánya (48%), és a dobogó harmadik fokán közel azonos eredménnyel a makrogazdasági volatilitás (37%), a geopolitikai konfliktusok (36%) és a kiberkockázatok (35%) állnak; ezektől a vezetők legalább egyharmada tart, mint az eredményeiket jelentősen befolyásoló tényezőktől. Az általános félelemérzet alábbhagyni látszik; leginkább a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent, nem változott azonban tavaly óta a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében.

A változás kényszere

Playback of this video is not currently available

1:34

ceo szilagyi

A vállalatok több mint fele (58%) áremelést, több mint harmaduk (36%) pedig létszámbővítést tervez erre az évre és érvényes maradt az a tavalyi állítás, miszerint  ha a a cégek a jelenlegi pályájukon haladnak tovább és nem változtatnak, 43 százalékuk tíz éven belül elveszíti életképességét.

Az értékteremtési képességükön az elmúlt öt év során a legtöbben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54%) , technológiai képességek házon belüli kialakításával (32%),vagy külső forrásból történő bővítésével (44%) és stratégiai partnerségek kialakításával (47%) javítottak.

Miközben a vállalatok kétharmadánál évről évre történik pénzügyi és humán erőforrás- átcsoportosítás a fő üzleti tevékenységek között, nagyobb transzformációra a legtöbb cégnél eddig akkor került sor, ha az ügyfélpreferenciák (55%) vagy a technológia átalakultak (44%), a szabályozási környezet megváltozott (48%) vagy kisebb hatással olyan esetben, ha a versenytársak léptek (30%). A következő három évre a változást kikényszerítő tényezők erősebb hatását várják a vállalatvezetők.

Ebben az ökoszisztémában a szabályozási környezet kétarcú; a vállalatvezetők közel fele (48%) szerint a változást ösztönzi, több mint egyharmaduk (35%) ellenben úgy véli, akadályozza azt.Az átalakulás további gátjai a szervezeten belüli bürokrácia (20%), a munkatársak technológiai képességeinek hiánya (20%), valamint a korlátozott pénzügyi források (19%). 

„Ha a transzformációt célzó intézkedések mellett megnézzük a napi rutinfeladatok ellátásának hatékonyságát, akkor a vállalatvezetők szerint igen jelentős, mintegy 29%-os hatékonysági tartalék rejlik olyan feladatok ellátásában, mint az emailen történő kommunikáció, a beszerzés, a munkaerőfelvétel, vagy a vezetői döntéshozatali és kommunikációs fórumok. Ez csak látszólag független a transzformációtól, mivel annak során ezen rutintevékenységek minél hatékonyabb ellátása kulcskérdés”

- emelte ki Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

A generatív mesterséges intelligencia felforgatja a vállalati működést

A 2023-as év slágere a generatív mesterséges intelligencia volt. Sok szó esett róla, de az adatok alapján a vállalatok alig ötödének (18%) működésében játszott csak szerepet, és a vezetők 27%-a nyilatkozott úgy, hogy a technológiai stratégiájában már helyet kapott a generatív MI. Kivételt képez ez alól a technológia, média- és szórakoztatóipar, valamint távközlési iparág, ahol a generatív mesterséges intelligencia jóval előrébb jár, mint a többi iparágban; itt az elvárások és a félelmek szintje is magasabb az átlagosnál.

Míg a vállalati adaptáció aránya ilyen alacsony, a várakozások már a közeljövőre nézve is elég magasak a generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepével kapcsolatban. A következő egy évben a vezetők fele számít arra, hogy a MI javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét (52%), illetve az érintettjei bizalmát a cége felé (45%), és növeli a munkaidő hatékonyságát (56%). A következő három évre a cégvezetők hat tizede úgy véli, hogy nem pusztán új készségeket követel majd meg a MI a munkatársaiktól (68%), hanem megváltoztatja majd az értékteremtés módját (60%) csakúgy, mint a verseny természetét az iparágukban (63%). 

Playback of this video is not currently available

1:18

ceo szabo istvan

Az elkövetkező öt évre a megkérdezettek négyötöde jósol hatékonyság-növekedést a munkaidőre vonatkozóan (86%), és kétharmaduk vár növekedést a profitabilitásban a MI-nak köszönhetően (68%).

Persze társulnak aggodalmak is a generatív mesterséges intelligencia szerepéhez, hatásaihoz: a vállalatvezetők közel háromnegyede (72%) egy éven belül az MI miatt növekvő kiberkockázatokat említett a felmérésben, öt éves távlatban még többen, 77 százaléknyian tartanak ettől. A vezérigazgatók 52 százaléka szerint az MI gerjeszti a téves információk terjedését már egy éven belül, öt éves távlatban már 71 % lát ilyen kockázatot. Vállalatuk hírnevét fenyegető kihívásokkal és a jogi kötelezettségek növekedésével számolnak a vezérigazgatók, jövőre 53%-uk tart ettől, 5 év távlatában pedig 62% várja ezen hatások erősödését. 

Klímavédelem energiahatékonysági beruházásokkal

Playback of this video is not currently available

1:14

ceo 2

Idén a cégvezetők közül kevesebben nyilatkoztak arról a felmérésben, hogy külső körülmények hatásaitól féltik vállalatukat. Ez alól a klímaváltozás a kivétel, ennek negatív hatásaival ugyanannyian számolnak, mint tavaly. Bár mindez a vállalatvezetőknek csak mintegy tizedére (13%) igaz, túlnyomó többségük arról számolt be, hogy 2024-ben már elkezdték, vagy tervezik a klímatudatosabb működésre való átállást, és ellensúlyozzák az őket és ügyfeleiket közvetlenül érintő energiaválság hatásait. A legtöbben energiahatékonyságukat javítják (84%); új, klímabarát termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat fejlesztenek (64%); vagy az ügyfelek klímaváltozással szembeni ellenállóképességét támogató megoldásokat dolgoznak ki (52%).

A vállalatok 47%-a megkezdte a munkatársak átképzését is, a pénzügyi tervezésbe pedig 40% már elkezdte belekalkulálni a klímakockázatokat.

Ugyanakkor a vállalatok 13 százaléka nem tekinti feladatának az általa okozott kibocsátás csökkentését, és meglepő módon az így válaszolók között az AI-jal kapcsolatban élenjáró telekommunikációs és szórakoztatóipari cégek aránya kimagasló.

Mi áll a dekarbonizáció útjában? Leginkább két tényező: a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülése (45%) és a szabályozás összetettsége (44%). A vállalatok 44%-ánál fogadtak el az elmúlt 12 hónapban alacsonyabb megtérülést egy klímabarát beruházás esetében, és ez az alacsonyabb érték döntően 6%pontnál kisebb különbség volt az átlagosan elvárt megtérüléshez képest.

Hol van a vezérigazgató helye a vállalatban?

Azt már láttuk, hogy a vezérigazgatók mindennapjait erőforrás-átcsoportosítások, technológiai és szabályozói változások, makrogazdasági adottságok, klíma- és kiberveszélyek, valamint transzformációs kényszerek alakítják, ráadásul olyan folyamatok mentén, ahol minden tíz percből átlagosan hét telik hasznosan. Mivel foglalkoznának ezeken túl a vállalatvezetők? Hol látják a saját beleszólásuk legégetőbb hiányát?

A magyar vállalatvezetők négyötöde több figyelmet kíván fordítani szervezete humánerőforrást érintő kérdéseinek megoldására (80%), azon belül pedig elsősorban a szervezeti kultúrára (94%), a munkáltatói márkára (66%) és a munkavállalóik megtartására (64%) fókuszálnának.

Emellett csaknem négyötödük (78%) a saját digitális készségeinek fejlesztését tartja fontosnak, (háromnegyedük a kollégáiét is), és 62%-uk közelebb kerülne a technológiai döntések meghozatalához: elsősorban a fejlesztésekkel felmerülő üzleti vagy szervezési kérdésekben (63%), valamint stratégiai partnerségek kialakításában (56%) vállalnának több szerepet.

„A vezérigazgatók mindennapjait erőforrás-átcsoportosítások, technológiai és szabályozói változások, makrogazdasági adottságok, klíma- és kiberveszélyek, valamint transzformációs szükségletek alakítják. Többségük úgy látja, hogy vállalatuk kritikus stratégiai fordulópontok előtt áll. Ebben a környezetben kell meghatározni saját prioritásaikat. A gördülékeny adaptáció és a munkatársak középpontba helyezése tűnik a legjobb receptnek”

- foglalta össze az idei felmérés megállapításait Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója a február 15-i sajtótájékoztatón.

Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díj

Vezérigazgató Felmérésünkben második alkalommal kérdeztük meg a válaszadókat arról, hogy kit tartanak ma Magyarországon a leginspirálóbb vezetőnek. A legtöbb szavazatot dr. Keszte Róbert, a magyarországi Continental csoport országigazgatója kapta, így ő vehette át Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat 2024. február 15-én az eredménybemutató eseményünkön.

Playback of this video is not currently available

3:08

Keszte Robert

Lépjen kapcsolatba szakértőinkkel!

13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

Kapcsolat

Dr. Lőcsei Tamás

Dr. Lőcsei Tamás

Partner, PwC Hungary

Mezei Szabolcs

Mezei Szabolcs

Partner, PwC Hungary

Szőke Cecília

Szőke Cecília

PR Vezető Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!