15. PwC Magyarországi Vezérigazgatói Felmérés

A hazai vállalatvezetők egyszerre szembesülnek erősödő rövid távú fenyegetésekkel és a technológiai átalakulás folyamatos kényszerével, amely hosszú távú, stratégiai fókuszt követel. Bár a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban továbbra is optimisták, a hazai környezetben növekvő bizonytalanság uralja a vezetői gondolkodást. A PwC Magyarország 15. alkalommal, 2025 őszén elvégzett vezérigazgató-felmérése szerint a magyar CEO-k idejük 60%-át egyévesnél rövidebb távú ügyekre fordítják – jóval többet, mint társaik világszerte –, és így kevesebb marad a vállalati életképesség, az innováció és az AI-adaptáció hosszabb távú, stratégiai kérdéseire, melyek egyre erőteljesebben kerülnek napirendre.

A kutatás főbb megállapításai és eredményei

A rövid táv uralma: A magyar vezérigazgatók idejük 60%-át egyévesnél rövidebb távú ügyekre fordítják, jóval többet, mint globális társaik, ami jelentősen korlátozza a stratégiai fókuszt.

Történelmi mélyponton a bevételi optimizmus: Mindössze 31% vár árbevétel‑növekedést a következő 12 hónapban – ez a felmérés másfél évtizedes történetének legalacsonyabb értéke.

Globálisan optimisták, de hazai pályán borúlátóak: A magyar CEO-k 71%-a bízik a világgazdaság élénkülésében, ugyanakkor a magyar gazdaság gyorsulását már csak 53% tartja valószínűnek.

Az erős AI‑alapok háromszoros üzleti előnyt hoznak: A stabil technológiai és felelős AI‑keretrendszerrel dolgozó vállalatok háromszor nagyobb eséllyel érnek el mérhető pénzügyi előnyt (pl. bevételnövekedést: 9% vs. 28%), mégis Magyarországon mindössze 6% számol be egyszerre bevétel‑ és költségjavulásról az AI-nak köszönhetően.

A szabályozói kockázat az új első számú fenyegetés: A vezetők 51%-a a hazai szabályozási környezetet tartja a legnagyobb veszélynek, megelőzve az inflációnak és a makrogazdasági volatilitásnak (mindkettő 43%) való kitettséget.

A technológiai kísérletezés egyelőre lassú megtérüléssel jár: Magyarországon a vállalatok 77%-a nem lát sem költségcsökkenést, sem bevételnövekedést az AI alkalmazásából. A technológia használata elsősorban keresletgenerálásban (18%), ügyfélélményben (17%) és támogató funkciókban (12%) jelenik meg.

Minden eredményre kíváncsi?

Ismerje meg a 15. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés részleteit!

A növekedési várakozások kettőssége: világgazdaságot illető optimizmus, hazai óvatosság

A magyar vezetők jóval optimistábbak globális társaiknál, ha a világgazdaság növekedéséről van szó: 71% bízik annak élénkülésében, szemben a nemzetközi 61%-kal, és mindössze 5% számít lassulásra az előző év üteméhez képest. Ugyanakkor a hazai gazdasággal kapcsolatos kilátások már árnyaltabb képet mutatnak. A korábbi 60%-hoz képest idén csupán 53% vár gyorsulást, ami egyértelműen utal a bizalom romlására.

A vállalatok bevételi várakozásai is pesszimistábbak, mint az előző években: a következő 12 hónapra vonatkozó árbevétel-növekedést Magyarországon mindössze 31% valószínűsíti, ami a felmérés másfél évtizedes történetének legalacsonyabb értéke. A hároméves horizont viszont már optimistább, itt a hazai (48%) és globális eredmények (49%) szerint is a vezetők mintegy fele optimista.

A hazai szabályozási környezet az új első számú kockázat

A fenyegetettségek megítélésében fordulat következett be: 2023 óta először nőtt érezhetően a vezérigazgatók kockázatérzeti szintje. Idén a hazai szabályozási környezet került a félelmek élére 51%-kal, megelőzve az inflációt és a makrogazdasági volatilitást (mindkettő (43%), és némiképp emelkedett a geopolitikai konfliktusoktól tartók aránya (a tavalyi 36-ról idén 37%-ra), a kiberkockázat pedig továbbra is a legjelentősebb fenyegetések között szerepel 37%-kal (globálisan 31%). Jelentősen csökkent az alapvető fontosságú készségek rendelkezésre állásától tartók aránya (44% → 32%) és a technológiai zavaroktól való félelem (35% → 24%).

AI: hogyan lesz a befektetésből előny?

A vezérigazgatók számára ma az a legfontosabb kérdés, hogy elég gyorsan alakítják-e át a vállalkozásukat ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológia változásaival, beleértve az AI-t. Annak ellenére, hogy az AI-korszaknak még a korai szakaszában vagyunk, a szervezetek már számos területen kísérleteznek a technológiával, de a vállalati szintű integráció még kevéssé elterjedt. Magyarországon az AI-t a megkérdezettek nagy vagy nagyon nagy mértékben a keresletgenerálás (18%), az ügyfélélmény (17%) és a támogató szolgáltatások területén (12%) használja.

„A mesterséges intelligenciának már nem csak jövője, hanem múltja is van, ezért egyre több összefüggésre derül fény. Az idei felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az AI-felkészültség megléte itthon kevesebb eredménnyel járt. Kérdés, hogy ugyanazt értjük-e felkészültség alatt, illetve amennyiben erre a kérdésre igen a válasz, úgy milyen más okok húzódnak meg a szerényebb eredmények mögött? Most csak találgathatunk, de a következő években izgalmas megállapítások jöhetnek, amik visszahatnak a mesterséges intelligencia alkalmazására”

- érvelt Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

A PwC adatvezérelt forgatókönyv-elemzésen alapuló kutatása szerint az AI a következő évtizedben akár 15 százalékponttal is növelheti a globális gazdasági teljesítményt. Ez gyakorlatilag egy százalékpontot adna hozzá az éves növekedési ütemhez – ami ahhoz a növekedéshez mérhető, amely a világot a 19. századi iparosítás során jellemezte.

Iparági transzformáció

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a növekedéshez szükséges a hagyományos iparági határok átlépése. A magyar vezérigazgatók 35%-a, a globális vezetők 42%-a versenyez ma már új szektorokban az elmúlt öt év adatai alapján. Mindeközben a recessziós félelmek miatt a terjeszkedési kedv érezhetően alacsonyabb, mint világszerte.

„A gazdaság szerkezetének átalakulásával az értékteremtés egyre inkább olyan szervezetektől fog származni, amelyek felismerik a hagyományos iparágak közti kapcsolódási lehetőségeket. Az üzleti vezetők óriási növekedést érhetnek el, ha a változó ügyféligényekre összpontosítanak és a legfrissebb technológiák mentén alakítják üzleti tevékenységüket”

- mutatott rá Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

A PwC elemzése szerint a következő évtizedben az iparágak olyan módon fognak átalakulni, hogy megfeleljenek a fogyasztói igényeknek, ami a hagyományos ágazati határvonalakon átívelő új területek kialakulásához vezet. Az elektromos járművek elterjedése például a villamosenergia-szolgáltatókat, az akkumulátorgyártókat, a technológiai cégeket és más szereplőket hozta be a mobilitás területére, lehetővé téve számukra, hogy az autógyártók mellett értéket teremtsenek. 

Bizalom és fenntarthatóság: új elvárások, változó prioritások

Az érintetti bizalmat soha nem volt könnyebb elveszíteni: kibertámadások, kiszámíthatatlan geopolitika, a transzparenciával szembeni növekvő elvárások, a fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdök gyors változása - mind olyan tényezők, melyek újfajta felelősséget rónak a vállalatokra. És ott az AI is, amely a befektetőkben, ügyfelekben és munkavállalókban egyszerre kelt érdeklődést és aggodalmat.

A fenntarthatósági jelentéstétel 2025-ben vált kötelezővé az EU vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (CSRD) alapján, de az EU időközben csökkentette a CSRD hatálya alá tartozó entitások számát és egyszerűsítette a követelményeket. Merre tart a jelentéstétel, és hogyan lesz a riportolást hatékony, ismételhető és auditálható folyamat?

Enyhített ESG-kötelezettségek, kitolt határidők, szűkebb érintetti kör, miközben számos cég visszavonja vállalásait. Ennyi lett volna az ambiciózus klímacélokból?

A legfontosabb kérdések

Amikor arról kérdeztük a vezérigazgatókat, hogy mi foglalkoztatja őket leginkább, az eredmény egyöntetű volt: Magyarországon (32%) és globálisan (42%) is az a kérdés végzett az első helyen, hogy elég gyorsan alakítják-e át a vállalatukat ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológia változásaival, beleértve a mesterséges intelligenciát. Szintén kulcsfontosságú számukra cégük közép- és hosszútávú életképessége, valamint innovációs képessége.