IFRS magyarországi bevezetése

Első lépések

Az IFRS-ek hazai alkalmazás vizsgálatának első lépéseként a legnagyobb nemzetközi tanácsadó cégek (Big4) egy közös projekt keretében elkészítettek egy 20 országra kiterjedő kutatást, mely az IFRS-ek bevezetésének különböző területeire (úgy mint: bevezetés sikertényezői, előnyei és hátrányai, IFRS és az adózás kapcsolata, kapcsolódó képzések, stb.)  összpontosított. A kérdésekre adott válaszok alapján az IFRS-ek alkalmazásának egyik legfőbb előnyeként az adott ország versenyképességének javulása (pl.: elérhetőbb nemzetközi tőkepiacok) került megjelölésre. Az áttérés legfőbb nehézségeként egyértelműen az érintettek szakmai ismeretének valamint a kapcsolódó szakmai képzések hiányát jelölték meg. Ezzel összhangban a PwC’s Academy IFRS képzéseinek köre jelentősen bővült. Aktuális képzéseinkről itt tájékozódhat:

http://www.pwc.com/hu/hu/academy/penzugy-es-szamvitel.html

A teljes tanulmány itt érhető el: 

Következő lépésként a kormány 2014. november 7-i ülésén olyan határozatot fogadott el, amely alapján a minisztériumok felülvizsgálják 2015. március 31-ig a bevezetés hatásait és javaslatot tesznek a kormányzatnak 2015. május 31-ig. Ezzel a határozattal az IFRS-ek hazai alkalmazásának a lehetősége már egyértelműen körvonalazódott és ezzel egyidejűleg elindult a számviteli szakma képviselőinek (teljesség igénye nélkül: szakmai szervezetek, könyvvizsgálói kamara, tanácsadó cégek képviselői, stb.) együttműködése. Ezen együttműködés keretében több hónapos szakmai egyeztetéseken keresztül kidolgozásra került valamennyi kérdéses terület és megtörtént azon jogszabályok körének felmérése, amelyek módosítása elengedhetetlen a bevezetés végig viteléhez.

A szakmai egyeztetéseket követően 2015. június 12-én megszületett a Kormány 1387/2015. számú határozata a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásáról. A határozat megjelenésétől kezdődően egyértelmű és határozott érdeklődés indult meg az érintett Társaságok képviselői részéről, melyet jól mutatott a PwC’s Academy első magyarországi webinar-ra jelentkező közel 400 résztvevő száma is.

 

 

Törvényi változások

Az első jogszabály tervezet 2015. szeptember 24-én jelent meg a www.kormany.hu oldalon, majd 2015. október 13-án elérhetővé vált a www.parlament.hu oldalon a törvényjavaslat is. Utóbbi az alábbi linken elérhető: http://www.parlament.hu/irom40/06638/06638.pdf

A tervezet majd a javaslat megjelenésével ismertté vált a kapcsolódó jogszabályi háttér is, illetve ezzel együtt számos kérdés merült fel az IFRS-ek alkalmazásával kapcsolatosan. Szeptember végén egy angol nyelvű Webinar keretében előadást tartottak szakértőink, melynek során az akkor rendelkezésre álló információkat osztottak meg, valamint az áttéréshez kapcsolódó előnyöket, gyakorlati  nehézségeket és lehetőségeket mutatták be különböző példákon keresztül. 

A videó jelenleg nem elérhető.

IFRS Transition in Hungary 2015 - PwC Academy Hungary

Megjelent a Magyar Közlöny 2015. november 26-i számában az IFRS-re történő áttérés jogszabályi hátterét kialakító 2015. évi 178. számú törvény. A törvény szövege a linkre kattintva elérhető.

A Magyar Közlöny 2016. június 15-i, 87. számában kihirdetésre került a 2016. évi LXVI. törvény, mely hatással van a számviteli törvény (2000. évi a C. törvény a számvitelről), illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályok bizonyos előírásaira is. A törvény, Közlönyben megjelent teljes szövegét ezen a linken tekinthetik meg.

Ebben az összefoglalóban röviden bemutatjuk a hazai IFRS alkalmazást közvetlenül érintő módosításokat.

 

 

Tapasztalatok

A 2015. évi 178. számú törvény kihirdetése óta eltelt idő lehetőséget adott a társaságoknak, illetve a számviteli szakembereknek, hogy elmélyüljenek a hazai szabályozás, illetve az IFRS előírásaiban, értékeljék az esetleges IFRS átállás várható hatásait. Ezeknek az elemzéseknek, projekteknek az eredményei alapján úgy látjuk, hogy a hazai társaságok az IFRS áttérés szempontjából 3 jól elkülöníthető csoportba sorolhatóak.

 

 

„TOP vállalatok”

 

„Leányvállalatok”

 

„Hazai cégek"

Jellemzők

  • Jelentős tapasztalat
  • Tőzsdei cégek
  • IFRS konszolidált be-számolót készítő
  • IFRS áttérés kötelező
  • Korlátozott tapasztalat
  • EU tőzsdén jegyzett cso-port tagjai
  • IFRS jelentéscsomagot készítenek
  • Az áttérés iparágtól is függ, de a legtöbb esetben nem kötelező
  • Minimális tapasztalat
  • Nincsenek korábbi IFRS számok
  • Nem kötelező az áttérés

Bár az IFRS áttérés folyamata minden cég esetén egyedi, tapasztalataink szerint a társaságok bevezetéssel kapcsolatos döntései jellemzően három témakör köré csoportosulnak:

  1. Adminisztrációs teher lehetséges csökkentése (párhuzamos könyvvezetés megszüntetése).
  2. Adózási szempontok (előnyök, hátrányok, kockázatok).
  3. Eszközök, források értékelése (piaci értékelés lehetősége, kifizethető osztalék mértéke).

Mivel az adózási szempontok, kockázatok jellemzően függetlenek a társaságok méretétől, illetve IFRS tapasztalatától, ezért ezekre a hatásokra nem térünk ki. A másik két szempont esetén azonban érdekes mintát lehet látni. Az adminisztrációs teher esetén jellemzően erős összefüggés van (az általunk végzett nem reprezentatív felmérés alapján) a korábbi IFRS tapasztalatokkal. Úgy tapasztaltuk, hogy mind az áttéréskor, mind a középtávon jelentkező adminisztrációs terhek a „TOP vállalatok" esetén viszonylag alacsonyak. Ezzel szemben a „Leányvállalatok” esetén már jóval jelentősebb lehet az áttérési projektek időigénye. A korábbi IFRS tapasztalattal nem rendelkező „Hazai cégek” esetén az IFRS áttérés költségei középtávon is várhatóan jelentősebbek, így azok megtérüléséhez az ilyen távú vizsgálatokat is lehetővé tevő elemzések szükségesek.

Az osztalékfizetési képességre (az időben pár év alatt visszaforduló, az IFRS-ek és a magyar számviteli szabályok közötti eltéréseket, illetve az adózási hatásokat figyelmen kívül hagyva) akár mindhárom csoport esetén kedvező hatással lehet az IFRS áttérés, de középtávon az esetek többségében várhatóan inkább semleges képet látunk majd. Azon cégek esetén, ahol a saját tőke könyv szerinti értékét jelentősen meghaladja annak piaci értéke, az IFRS-re való áttérés során a különböző eszközök esetén (például tárgyi eszközök, befektetések) lehetséges piaci (valós) értékelés növelheti a kifizethető osztalék mértékét.

Az alábbiakban bemutatunk a társaságok által gyakran feltett kérdések közül négyet, illetve röviden áttekintjük azok megoldását is.

A kérdések előtt azonban fontos kiemelni, hogy amennyiben a társaság az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása (továbbiakban: „IFRS 1”) értelmében első IFRS alkalmazónak minősül, akkor a társaságnak ezen standard szabályai szerint kell elkészíteni az első IFRS pénzügyi kimutatásait. Az IFRS-re történő áttérés részletes szabályait ez a standard tartalmazza, így ezt mindenképpen külön szükséges mérlegelni.

1. Kérdés: „Ha korábban készítettem IFRS konszolidált beszámolót, akkor az áttérésre ugye nem kell külön készülnöm?”

Az IFRS 1 D17 bekezdés szabályai alapján abban az esetben, ha az anyavállalat az egyedi beszámolójában később lesz első alkalmazó, mint a konszolidált beszámolójában, akkor az egyedi IFRS beszámolójában az eszközöket és a kötelezettségeket „azonos értéken kell értékelnie mindkét beszámolóban, kivéve a konszolidációhoz kapcsolódó módosításokat”.

E főszabály szerint a társaságok a konszolidált beszámolóban megjelenő anyavállalati számoktól csak sajátos esetekben térhetnek el. Ide tartoznak az alábbiak:

  • Konszolidációból fakadó eltérések (például a leányvállalati részesedések, vagy a leányvállalatoknak adott kölcsönök, a konszolidáció során kiszűrésre kerülő tételek, közbenső értékesítések eredményhatása, amelyeknek így nincs (vagy nem azonos az) értékük a konszolidált beszámolóban);
  • Eltérő számviteli politikák hatásai;
  • Jelentőségi szintből fakadó eltérések (előfordulhat, hogy valamelyik tétel a konszolidált beszámolóban nem minősül jelentősnek, viszont egyedi szinten annak minősül, így ebből fakadó módosítás szükséges);
  • Azonosított hibák hatásait az egyedi beszámoló során (amennyiben hatásuk jelentős), ki kell javítani.

A fenti szabály valóban sok esetben csökkenti az áttérési projektek időigényét, azonban úgy látjuk, hogy az itt bemutatott pontok a legtöbb esetben jelentősen befolyásolják az anyavállalat egyedi IFRS pénzügyi kimutatásait. Ennek megfelelően az IFRS áttérésre való felkészülés során ezeket az eseteket mindenképpen elemezni szükséges.

2. Kérdés: „A magyar számviteli beszámolóban szereplő tranzakciókat, egyenlegeket csak az áttérés napjával kezdődően kell az IFRS-ek szerint könyvelnem?”

Ahogy korábban említettük, az IFRS-t először alkalmazó esetében az IFRS beszámolót az IFRS 1 standard követelményei szerint kell elkészíteni. A standard előírja, hogy az IFRS 1 szerinti áttérés időpontjára (az első IFRS szerint készült beszámoló összehasonlító időszakának első napja) nyitó mérleget kell készíteni – ami az IFRS szerinti elszámolás kiindulópontja –, vagyis a tárgyévi és az összehasonlító időszakra vonatkozó mérlegei mellett az áttérési nyitó mérleg lesz a harmadik mérleg, melyet el kell készíteni. Vagyis nem elegendő az IFRS-re való áttérés utáni tranzakciók vizsgálata, hiszen már a nyitó mérleget is az IFRS-ekkel összhangban szükséges elkészíteni. Ehhez számos esetben jó kiindulópont lehet az anyavállalat által készített IFRS jelentéscsomag, azonban ennek kapcsán mindenképpen a társaságok figyelmébe ajánljuk a 4. kérdést is.

3. Kérdés: „Az IFRS-ekre való áttérés során hozott számviteli politika döntéseket ugye a későbbiekben egyszerűen módosíthatom, felül vizsgálhatom?”

Az IFRS 1 standard előírása szerint az első IFRS szerinti pénzügyi kimutatásban bemutatott időszakokra vonatkozóan ugyanazon számviteli politikát kell alkalmazni, mely számviteli politikának az első IFRS szerinti pénzügyi kimutatás fordulónapján hatályban lévő minden standarddal összhangban (kivéve az IFRS 1 standardban meghatározott mentesítéseket és kivételeket) kell lennie. A későbbi módosításokra az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standardban megfogalmazott előírások az irányadók, vagyis az új számviteli politikának megbízhatóbb és relevánsabb információt kell biztosítania. Ennek megfelelően javasoljuk nagyon jól átgondolni az áttéréskor elkészülő első IFRS számviteli politikát. Például az olyan számviteli politikai változtatás, mely a valós vagy piaci értékelési modellekről a bekerülési érték modellre szeretne váltani, csak nagyon korlátozott esetekben valósítható meg.

4. Kérdés: „Társaságunk korábban készített anyavállalati IFRS jelentéscsomagot. Az IFRS áttérés kapcsán a kiegészítő melléklet elkészítésén kívül kell másra figyelnünk?”

Ez az a kérdés, amivel az IFRS áttérési beszélgetéseink során a leggyakrabban találkoztunk az elmúlt esztendőben. Azt mindenképpen fontos leszögezni – és ez talán az áttérés kapcsán tapasztalt leggyakoribb tévhit –, hogy az egyedi IFRS beszámoló nem egy kiegészítő melléklettel ellátott anyavállalati jelentéscsomagot takar. Tapasztalataink szerint számos olyan terület van, amit egy jól megtervezett IFRS átálláshoz meg kell, vagy meg lehet vizsgálni a korábban bemutatott adminisztrációs, adózási és értékelési szempontok mentén.

Az általunk végzett elemzések alapján minden esetben volt legalább két-három olyan jelentős terület, amit a korábban IFRS jelentéscsomagot készítő társaságnak külön vizsgálnia kellett. Ezek a témakörök jellemzően hasonlóak a konszolidált beszámolónál (ld. 1. kérdés) már leírtakhoz. Van azonban ezen belül is néhány olyan kérdés, amit a gyakori előfordulás miatt külön is ki szeretnénk emelni:

1. Csoporton belül bérbe adott ingatlanok, illetve egyéb bérbe adott eszközök

Számos esetben tapasztaltuk, hogy az IFRS jelentéscsomagban a csoporton belüli bérbeadások nincsenek kezelve, mivel azok a konszolidáció során kiszűrésre, módosításra kerülnek. Ezeket a tranzakciókat azonban az egyedi IFRS beszámolóban külön vizsgálni szükséges. Ilyen lehet például egy csoporton belül bérbe adott ingatlan, ami a konszolidált beszámoló szempontjából saját használatú (IAS 16), az egyedi beszámolóban viszont befektetési célú ingatlanként szükséges kezelni (IAS 40). Ugyanígy, az egyedi IFRS beszámolóban meg kell vizsgálni, hogy egy csoporton belüli bérleti tranzakciót pénzügyi, vagy operatív lízingként szükséges-e elszámolni (IAS 17).

2. Csoport részvényjuttatási programjai

Annak ellenére, hogy saját részvényt kevés hazai cég ad dolgozóinak előfordul, hogy ösztönzési program keretében, a magyar cég munkavállalói a külföldi anyavállalat részvényeit kapják. A magyar számviteli szabályok sok esetben nem írják elő ezeknek a tranzakcióknak a megjelenítését. Éppen ezért is fontos, hogy az IFRS 2 esetén akkor is meg kell jeleníteni ezeket a programokat, ha a részvények átadása közvetlenül az anyavállalat és a munkavállalók között történik. A gyakorlatban azt látjuk, hogy ezekről sokszor nincs is tudomása a helyi számviteli osztálynak, így ez, illetve maga az IFRS 2-ben rögzített elszámolási szabályok bonyolultsága megnehezítheti a különbözetek azonosítását és megfelelő könyvelését.

3. Garanciavállalások, treasury ügyletek

Bevett gyakorlat, hogy a csoporton belül vannak olyan ún. „treasury” társaságok, akikkel a csoport többi társasága megköti az ügyleteket (például határidős deviza) és a treasury cég fogja ezeket ellentételezni külső felekkel kötött ügyletekkel. Ezek a csoporton belüli tranzakciók sokszor a konszolidációs jelentéscsomagban nem jelennek meg, míg az egyedi beszámolóban értékelni kell őket. Ugyanez igaz a csoporton belül a másik társaság nemfizetése esetén (sokszor ingyenesen) vállalt különböző pénzügyi garanciákra is. Ez utóbbiak elszámolása mind a garanciát adó, mind a kapó félnél fontos lehet a tranzakciók jellemzően magas értékére és a vonatkozó számviteli politikai választási pontokra tekintettel.

4. Csoporton belüli ingyenes eszközátadások

Tapasztalatunk szerint gyakori, hogy valamely testvércég már nullára leírt eszközét átveszi egy magyar társaság, mely utána még használja azt. A jelentéscsomagban ezt sokszor az átadónál szereplő könyv szerinti értéken (ami ez esetben nulla) szerepeltetik. Ez természetesen számviteli és adózási szempontból sem állná meg a helyét egy egyedi IFRS beszámoló esetén.

5. Csoporton belüli átalakulások, üzletág-átadások

Különböző átstrukturálások következtében számos esetben látunk jelentős mozgásokat a csoport szerkezetében az IFRS áttérést megelőzően. Ezeket az IFRS „közös ellenőrzés alatt álló ügyletnek” nevezi és mivel a témakör kapcsán részletes IFRS útmutató sokszor nincsen, így nagyon fontos a részletes elemzés és a tranzakciókat, azok gazdasági tartalmát legjobban bemutató számviteli politika kialakítása.

6. Új IFRS standardok várható hatása

Az új pénzügyi instrumentumok (IFRS9), árbevétel (IFRS 15) és lízing (IFRS 16) standardok várható 2018-2019-es bevezetésének a hatása szintén az egyik leggyakoribb kérdés. Példaként említhetjük az új lízingszabványt, mely gyakorlatilag az IFRS-ben minden lízinget (az IFRS 16 által szabályozott kivételektől eltekintve) a mostani pénzügyi lízingekhez hasonlóan ír elő megjeleníteni. Ennek megfelelően nagyon kevés olyan társaság van, ahol a vezetés ne várna jelentős különbséget a magyar számviteli szabályozás és az IFRS-ek között már 2-3 éves időtávlatban is. Az ebből adódóan várható többlet adminisztráció sok esetben fontos érv a társaságok IFRS-re való áttérése mellett, illetve befolyásolja a kapcsolódó projektek ütemezését.

Összefoglalásképpen el lehet mondani, hogy a várakozások beigazolódtak és az már most látszik, hogy az átállás előnyei nem minden társaság esetén haladják meg a vele kapcsolatos költségeket. Ami azonban ennél is fontosabb, az is látszik, hogy ha számos társaság számára komoly lehetőséget is nyújt, a hatások részletes elemzése nélkül nem lehet felelős döntést hozni az IFRS bevezetéséről egyetlen esetben sem. Ezen felül biztos az is, hogy szinte minden esetben szükséges lesz ezeknek a felméréseknek az aktualizálására is (például új IFRS standardok hatását is figyelembe véve).

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a Társaság az IFRS 1 mentesítéseket körültekintően választja ki, a legtöbb esetben el lehet érni, hogy minimális különbség legyen a csoportjelentés és az egyedi IFRS beszámoló között, vagy legalább az áttéréskori és követő adminisztráció jelentős mértékben csökkenjen. 

Mindenképpen fontos kiemelni, hogy az IFRS-ekre történő áttérés rendkívül összetett feladat. Nézze meg szakértőink által készített IFRS workflowt, mely az áttéréshez kapcsolódó lépéseket szemlélteti könnyen áttekinthető formában: 

Az áttérés első lépéseként az IFRS bevezetését tervező Társaságoknak mindenképpen érdemes (többek között adózási, számviteli, adminisztrációs szempontok figyelembe vételével) megvizsgálni, hogy mikor és hogyan érdemes az IFRS-re áttérni.

Az áttéréshez kapcsolódó számviteli, adózási és egyéb területek lehetséges hatásainak felmérését követően, amennyiben a társaság az IFRS-t kívánja alkalmazni, akkor figyelemmel kell lenni a törvényjavaslatban meghatározott adminisztratív határidőkre is. A számviteli törvény előírásai alapján az IFRS-re áttérő társaságoknak be kell jelenteni az áttérést legkésőbb az áttérés napja előtt 30 nappal az állami adóhatóság részére. Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá eső vállalatok esetében a bejelentést az MNB felé kell megtenni. A bejelentéshez csatolni kell a törvényjavaslatban meghatározott könyvvizsgálói jelentést. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolat

Balázs Gábor

Balázs Gábor

Partner, PwC Hungary

Novák Miklós

Novák Miklós

Igazgató, PwC Hungary

Halmosi Gábor

Halmosi Gábor

Cégtárs, PwC Hungary

Balogh Roland

Balogh Roland

Igazgató, PwC Hungary

Heronyányi Péter

Heronyányi Péter

Igazgató, PwC Hungary

Szántó-Kapornay Emőke

Szántó-Kapornay Emőke

Igazgató, PwC Hungary

Márkus-Rácz Lívia

Márkus-Rácz Lívia

Vezető Menedzser, PwC Hungary

Zsigmond Erzsébet

Zsigmond Erzsébet

Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!