Az ESRS frissítése nem egyszerű „adminisztratív módosítás”: a rendelet újraszabályozza a fenntarthatósági információk kötelező tartalmi mélységét, az adatminőségi elvárásokat, valamint a jelentések és auditok minőségi követelményeit. A változás komplex, mert egyszerre érinti a beszámolók összeállításának logikáját, a lényegességi elemzések módszertanát, és a könyvvizsgálati megközelítések szakmai keretrendszerét. A PwC szakértői összefoglalója abban segít, hogy a piaci szereplők a legfrissebb szakmai iránymutatások mentén tudjanak reagálni a megújult szabályozásra.
A hű és valós bemutatás elve a pénzügyi beszámolókban alapvető követelményként jelenik meg, ugyanakkor a fenntarthatósági jelentések esetében korábban nem volt egyértelműen meghatározott elvárás. Az említett elv támogatja mind a jelentéskészítőket, mind a felhasználókat abban, hogy megállapíthassák, mely követelmények szükségesek az értelmezhető beszámolók elkészítéséhez. A magyar számviteli szabályozásban a hű és valós bemutatás koncepciója a megbízható és valós összkép elvében testesül meg.
A keretrendszer hű és valós bemutatásra helyezett hangsúlya előremutató.
A CSRD irányelvben történő pontosítások, a helyi jogszabályok esetleges módosításai és a vezetői hű és valós bemutatási nyilatkozat tovább erősítenék ezt a megközelítést.
Az adatpontok csökkentése, valamint a könnyítések és fázisos átmenetek alkalmazása a PwC megítélése szerint nem akadályozza meg a hű és valós bemutatás elérését a fenntarthatósági jelentésekben.
A beszámolási kötelezettség időbeli könnyítése, a jelentési keretrendszer felülvizsgálata, valamint a kellő bizonyossági szintű hitelesítés követelményének megszüntetése jelentős enyhítést biztosít a beszámolási és hitelesítési kötelezettségek terén. Ugyanakkor a beszámolók összeállítói és a hitelesítést végzők számára fontos, hogy figyelembe vegyék a következő szempontokat:
A kevesebb kötelező adatpont nem jelent automatikusan arányos csökkenést a felkészülési és jelentéstételi ráfordításokban.
Számos eltávolított adatpont önkéntes volt, összevonásra került, vagy lényegesség esetén vállalatspecifikus közzététellel helyettesítendő.
A könyvvizsgálati munka várhatóan nem csökken arányosan az adatpontok 61%-os csökkentésével; várhatóan a második év hatékonysági nyereségei sem ezt az arányt fogják tükrözni.
A frissített ESRS tervezet fokozatosan bevezetendő átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a „Wave 1” kategóriába sorolt szervezetek számára, amelyek egyes standardokra, valamint a várható pénzügyi hatások bemutatására vonatkoznak. Az irányelvek értelmében ezeknek a szervezeteknek több éven keresztül nem szükséges teljesíteniük bizonyos közzétételi követelményeket. Fontos megjegyezni, hogy a fokozatos bevezetés csak a „Wave 1” vállalatokat érinti; az EFRAG még nem hozott végleges döntést a fokozatos bevezetés alkalmazásáról a többi szervezet esetében.
A CSRD alkalmazási körének meghatározása után (több mint 1000 alkalmazottal és több mint 450 millió eurós éves nettó árbevétellel rendelkező vállalatok esetén) számos cég – az Omnibus előtti becslések szerint a korábban érintettek mintegy 80%-a – kikerül most a CSRD hatálya alól.
A CSRD hatálya alól kieső vállalatok választhatják a VSME-t fenntarthatósági adataik közzétételére, de mivel a jelenlegi VSME-t 250 fő alatti, nem tőzsdén jegyzett kkv-knak tervezték, előfordulhat, hogy nem felel meg a nagyobb cégek (250–1000 fő) igényeinek.
A PwC javasolja a VSME felülvizsgálatát, hogy az megfeleljen az ebbe a kategóriába tartozó vállalatok céljának.
A PwC határozottan támogatja a várható pénzügyi hatások mennyiségi közzétételének követelményét, amely széles körben összehangolt az IFRS S1-gyel.
Ezek a közzétételek kulcsfontosságúak a befektetők számára nyújtott döntéstámogató információkhoz, erősítik a kapcsolatot a pénzügyi kimutatásokkal, és javítják az interoperabilitást az ISSB-standardokkal.
A PwC megítélése szerint a 2029-ig biztosított időszak elegendő időt ad a felkészülésre; ennek 2029 utáni meghosszabbítása már nem támogatná a piac időben történő éretté válását.
A PwC kiemelten fontosnak tartja a bizonyossági eljárások következetességét, valamint az uniós standardok összehangolását az ISSA 5000-rel a minőség és az összehasonlíthatóság érdekében.