Timár Szabolcs: Drágább Temu és Shein: hogyan hat az USA új vámja az olcsó kínai importárukra?

Az Egyesült Államok hosszú ideje próbálja csökkenteni Kínával szembeni kereskedelmi hiányát, és egyben védeni a hazai gyártókat az olcsó importversenytől. Az új vámok bevezetését Donald Trump elnök rendelte el, részeként annak a stratégiának, amely a kínai gazdasági befolyás visszaszorítását célozza.

A legnagyobb kategóriát a fogyasztói elektronikai cikkek, köztük mobiltelefonok, számítógépek és egyéb technológiai eszközök jelentették. Kína biztosította az amerikai okostelefon-import 78%-át, valamint a laptopok és tabletek 79%-át.

Trump a kínai importra kivetett új vám mellett végrehajtási rendelettel felfüggesztette az úgynevezett „de minimis” szabályt, amely eddig lehetővé tette, hogy 800 dollár érték alatti, közvetlenül a megrendelőnek kézbesített áruk vámmentesen érkezzenek az Egyesült Államokba. A közel egy évszázada létező szabály az utóbbi években különösen fontossá vált, mivel rohamosan nő az olcsó kínai termékek beáramlása az országba – főként olyan online kiskereskedőktől, mint a Shein, a Temu és az AliExpress. A vámmentes limit megszüntetése azt jelenti, hogy ezentúl minden csomag vámellenőrzésen megy keresztül, ami jelentős késéseket és többletköltséget eredményez. Naponta több millió csomag érkezik az Egyesült Államokba, így a kivétel eltörlése egyik napról a másikra teljesen átalakítja a csomagok kezelését.

A USPS kedden leállította a csomagok kezelését, majd egy nap elteltével újraindította azt, és a kommunikáció szerint igyekszik kidolgozni, hogy a vámot hatékonyan, a csomagforgalom lehető legkisebb akadályozásával tudják beszedni.

A legnagyobb hatás az árak növekedésében és a szállítási idők meghosszabbodásában jelentkezik. Például egy Temuról vagy Sheinről rendelt olcsó ruha esetében az árnövekedés közvetlenül érezhető lehet. Ha egy 20 dolláros termék után 10%-os vámot kell fizetni, az ár legalább 22 dollárra emelkedik, és ebben még nincs benne az esetleges vámkezelési díj. Az online vásárlók így drágábban juthatnak a termékekhez, és csökken a kínai szereplők árelőnye a többiekhez képest. Fontos azonban megjegyezni, hogy mint minden import termékkörnél, itt is jelentős hatása van az árfolyam ingadozásának. A tavaly szeptemberi dollár/jüan árfolyamárban tapasztalt mélyponthoz képest január közepére csaknem 5%-os erősödést figyelhettünk meg a dollár javára. Ez a vásárló számára azt jelenti, hogy adott esetben ennyivel olcsóbban juthat hozzá a Kínából vásárolt termékekhez. Így önmagában egy esetleges 10%-os áremelkedés valójában akár jóval kisebb tényleges árhatást is eredményezhet a fogyasztó számára.

Ennél sokkal komolyabb hatása lehet, hogy a vámeljárások miatt jelentősen megnőhet a kiszállítási idő. Jelenleg egy kínai rendelés az USA-ba átlagosan 10-12 nap alatt érkezik meg, de az új ellenőrzési eljárásokkal és az esetleges vámfizetések miatt ez akár 15-20 napra is nőhet, ha nem találnak rá gyors, automatizált megoldást.

Bár az EU 2021-ben eltörölte a  150 euró alatti áfamentességet, az akkor piacon lévő kínai szereplők gyors reakcióját mutatta, hogy mire a rendelet életbe lépett, alternatív szereplők (gyors, automatikus vámolást biztosító vámraktárak) közbeiktatásával, helyi raktárak létesítésével, valamint az áfa automatikus, megrendeléskor történő beszedésével rendkívül gyorsan alkalmazkodtak a helyzethez. A Shein és a Temu ezután már eleve ennek a szabályozásnak megfelelve indult el, és hamar egyértelművé vált, hogy ez a beavatkozás nem tölti be a piacvédelmi szerepet. 

Függetlenül az USA új szabályozásától, az EU már egy ideje új vámreformon dolgozik: a rendelettervezet szerint az Unión kívülről rendelt csomag importőre már nem a fogyasztó lenne, hanem a kiskereskedői platform, ezáltal nekik kellene beszedniük a csomag után keletkező vámdíjakat és az áfát is, továbbá biztosítaniuk kellene, hogy minden forgalmazott termék megfeleljen az uniós szabványoknak. A javaslat alapján az említett platformok kötelesek lennének vámadatokat szolgáltatni, mielőtt az áru az Unió területére lépne. Szintén a terv része, hogy mind a 27 uniós tagállam vámadatait egyetlen informatikai rendszerben gyűjtik össze, ehhez pedig egy központi uniós vámhatóság is létrejönne. Utóbbi még azelőtt átvizsgálná a szállítmányokat, mielőtt az árut felrakodnák szállításra vagy megérkezne az EU-ba. Nemzetközi források alapján tavaly összesen 4,6 milliárd darab alacsony értékű (150 euró alatti) csomag érkezett a területre, ez kétszerese annak, amit az Unióba 2023-ban importáltak. Az alacsony értékű áru 91 százaléka Kínából származik. Ebből a vámhatóságok ellenőrzik a H7 adattartalmú bejelentéssel történő kezeléseket is, de érthető okokból az áruforgalomhoz képest célzottan, tehát kisebb arányban, mint normál áruk esetében.

A változtatások hatására csökkenhet az árkülönbség az EU-n kívüli és az EU-ból származó termékek között - azonban a lassú ügymenet miatt a kínai szereplőknek bőven lesz ideje előkészülni arra, hogy a rendelet a legkisebb fennakadást okozza az üzletmenetben. 

Bár gyakran vetődik fel, hogy a kínai árukra kivetett magas vámokkal lehetne védeni a lokális kereskedőket, a valóságban a vám kivetése sokkal inkább az állami bevételek növelését szolgálja, mintsem a helyi vállalkozások hosszú távú érdekeit. A vámok önmagukban nem jelentenek valódi versenyelőnyt a lokális, adott piacon jelen lévő szereplők számára: bár az árkülönbség csökkenhet kissé, a vásárlók többsége továbbra is a választék, a szolgáltatási minőség és ár-érték arány alapján dönt. Másrészt a helyi kereskedők és termelők sok esetben szintén import termékekből, alapanyagokból dolgoznak, így a védővámok valójában őket is ugyanúgy terhelni fogják. A kereskedők számára ezért a vámoknál és szabályozásnál sokkal fontosabbak azok a magas szintű szolgáltatások (pl. gyorsabb és kiszámíthatóbb szállítás), egyedi vevői élmények és értéknövelő megoldások, amelyek nem csak képesek a vásárlókat tartósan hozzájuk kötni, de versenyelőnyt jelenthetnek mind a kínai, mind a régiós webáruházak ajánlatához képest is.