Egyre rendszeresebbé válik a foglalkoztatás integrált hatósági ellenőrzése, amely a korábbi gyakorlatoktól eltérően összevontan vizsgálja az idegenrendészeti (bevándorlási) és a munkaügyi megfelelést. Az új ellenőrzési modell lényege, hogy a hatóságok nem elszigetelten, hanem koherens rendszerként értékelik a foglalkoztatás valamennyi jogi, adminisztratív és gyakorlati elemét.
Az idegenrendészeti szervek elsődlegesen azt ellenőrzik, hogy a külföldi munkavállalók tartózkodási és munkavégzési jogalapja összhangban áll-e a valós feladatokkal, a tényleges munkavégzési hellyel és a bejelentett szállással. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a munkavállalók tényleges tevékenysége megfeleljen a tartózkodási engedélyben kiadott munkavállalási engedélyben szereplő adatoknak.
A munkaügyi ellenőrzések fókusza továbbra is a bejelentett foglalkoztatás valódiságának vizsgálata. A hatóságok ellenőrzik a munkaidőnyilvántartások hitelességét, a bérfizetés helyességét, valamint azt, hogy a munkavégzés feltételei – a munkakör, a munkaidő és a juttatások – ténylegesen megfelelnek-e a bejelentett jogviszonynak. Különös hangsúlyt kap a munkaerőkölcsönzés és a határon átnyúló kiküldetések megfelelősége, illetve annak feltárása, hogy ezek nem leplezett helyi foglalkoztatást takarnak-e.
A 2026-os integrált ellenőrzési modell egyik legfontosabb sajátossága, hogy a hatóságok összevetik az idegenrendészeti és munkaügyi adatokat. Ezért már kisebb eltérések – például részmunkaidőként bejelentett, de a valóságban teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó, vagy a bejelentett és tényleges munkavégzési hely közötti különbség – is rendszerszintű nemmegfelelésként jelenhetnek meg. Továbbá, az idegenrendészeti és munkaügyi ellenőrzések során azonosított nem megfelelés a külföldi munkavállaló adózási és társadalombiztosítási helyzetére is hatással lehet. Ezáltal könnyen előfordulhat, hogy a munkáltatónak visszamenőlegesen módosítania kell a foglalkoztatással összefüggő adó és tb kötelezettségeket, ami utólagos adóhatósági ellenőrzést eredményezhet.
Mindezekre tekintettel különösen javasolt az előzetes felkészülés. Hatósági tapasztalataink alapján a leggyakrabban hiányzó elemek nem a formális dokumentumokból, hanem a belső folyamatokból erednek, például: a munkavállalók onboarding dokumentációjának hiányosságai, nem naprakész belső nyilvántartások, nem kellően egységes HR–bér–idegenrendészeti adatkezelés, a tényleges munkavégzés és a bejelentett adatok eltérései.
Javasoljuk ezért, hogy a munkáltató átfogó belső átvilágítást végezzen, amely kiterjed a külföldi munkavállalók teljes idegenrendészeti megfelelésére, a munkaügyi és HR-dokumentáció teljességére, a munkaidő és bérnyilvántartások pontosságára, valamint az adó- és tb-bejelentések és a tényleges munkavégzés közötti összhangra.
Egy jól dokumentált, előzetes belső ellenőrzés nemcsak a kockázatok feltárását segíti, hanem jelzi a hatóságok felé a munkáltató jóhiszemű, megfelelésre törekvő gyakorlatát is.
Ha szeretné felmérni szervezete megfelelési kockázatait, vagy támogatásra van szüksége az integrált foglalkoztatási ellenőrzésekre való felkészülésben, szakértői csapatunk készséggel áll rendelkezésére.
dr. Zsédely Márta
Menedzser
Email: marta.zsedely@pwc.com
dr. Szűcs László
Igazgató
Email: laszlo.szucs@pwc.com
Balog Tamás
Menedzser
Email: tamas.a.balog@pwc.com