2025-ben 52,66 millió importküldemény érkezett Magyarországra, ami 39%-os éves növekedés, és ezzel az összes kezelt csomag 27%-a, vagyis már minden negyedik csomag külföldről jön. A nagy nemzetközi platformokból - elsősorban az EU-n belüli és azon kívüli piacterekről - érkező csomagvolumen nagy, ám sok esetben kevésbé kiszámítható terhelést jelent, mint a hazai kereskedők szezonalitásnak megfelelően ingadozó forgalma. Mivel az exportvolumen ugyanebben az időszakban 30,2%-kal visszaesett, az import súlya még tovább nőtt a teljes szállítmányozási láncon belül, és ma már a kapacitástervezés legfontosabb kiindulópontjának számít. A szolgáltatók számára ez nemcsak volumenben, hanem működési elvárásokban is minőségi váltást hoz, különösen a csúcsidőszaki teljesítmény, a hálózati sűrűség és az automatizációs fejlesztések terén.
Az importvezérelt működés a teljes logisztikai kapacitásgazdálkodás alappillére, amely újraértelmezi a szolgáltatók napi operációját és hosszabb távú beruházási döntéseit. A képet árnyalja, hogy 2026. július 1-től az EU megszünteti a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, amely a szakértői várakozások szerint nem okoz drasztikus visszaesést a volumenben, de átrajzolhatja a piacot.
„A vámmentesség helyett bevezetésre kerülő 3 euró/tétel összegű vámfizetéssel együtt az uniós jogalkotás célja az is, hogy a szorosabb vámhatósági felügyelet mellett biztosítsa a termékbiztonsági kritériumok teljesítését, valamint a különböző tiltó- és korlátozó rendelkezések betartását az unióba érkező kis értékű küldemények esetén is. A jogszabályváltozás miatt érdemes lehet a gazdálkodóknak felülvizsgálniuk az értékesítési struktúráikat és olyan optimalizációs lehetőségeket keresni, mellyel fenntartható lehet az ügyfeleik magas szintű kiszolgálása”
2025-ben a csomagautomaták használata kiemelkedő ütemben, 50,2%-kal nőtt, elérve a 47,57 millió küldeményt, miközben a házhozszállítás gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,9%-os bővüléssel. A fix pontos átvételi csatorna így már 32,3%-kal bővült, a magyar vásárlók ugyanis egyre inkább a gyors, önkiszolgáló és kiszámítható átvételi élményt preferálják. A szolgáltatók számára a lefedettség és a gyors hozzáférhetőség ma már közvetlen versenytényező, amit jól mutat, hogy a csomagautomata-hálózat mérete 2026 januárjára elérte a 10 888 darabot, ami közel 30%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. A locker-first megoldás a fogyasztói élmény alapfeltétele lett.
A lakossági C2C (magánszemélyek közötti) küldemények száma 43,3%-os bővüléssel 6,9 millió darabra nőtt tavaly, és egy teljesen új működési mintát hozott létre a magyar logisztikai piacon. A növekedést főként a nemzetközi másodpiaci platformok, például a Vinted terjedése mozgatja, amelyek új feladói és címzettoldali igényeket generálnak. A C2C platformok terjedése tovább erősíti a fix pontos átvétel iránti keresletet, hiszen ezek a felhasználók kiemelten értékelik a kedvező árú, kényelmes, az időablakoktól független átvételi rugalmasságot. Emellett a másodpiaci kereskedelem a hazai eladóknak új exportlehetőségeket is nyit, ami tovább szélesíti a csomagáramlás irányait és komplexitását. Ez a szegmens tehát nem kiegészítő eleme, hanem aktív alakítója a magyar csomaglogisztikai ökoszisztémának.
A 2024-2025 közötti időszakban több jelentős piaci átalakulás zajlott, kezdve a Sprinter és a Sameday integrációjával, valamint a Packeta és a Foxpost közös tulajdonba kerülésével. 2026-ban a konszolidáció tovább folytatódik, mivel az Express One tulajdonába kerül a Sameday. Ezek a lépések egy koncentráltabb, ugyanakkor nagyobb hálózati kapacitással bíró szolgáltatói kör kialakulását eredményezték, amely stabilabban kezeli a szezonális kilengéseket és a csúcsidőszakok terhelését. Mindemellett olyan új partnerségek is létrejöttek, mint a DPD-GLS együttműködés, amely az erőforrás- és költségmegosztást tette hatékonyabbá. A kevesebb szereplő azonban nem jelent gyengébb versenyt, inkább fókuszáltabb beruházásokat, jobb fejlesztési képességet és átláthatóbb működést eredményez.
„A konszolidáció nem a verseny csökkenését, hanem a beruházások hatékonyságának növekedését jelenti, amelyből mind az ügyfelek, mind a kereskedők profitálnak. A kevesebb, de erősebb szereplőre épülő struktúra egy stabilabb, fejlesztésorientált logisztikai ökoszisztémát hoz létre, amelyben a digitális élmény és a szolgáltatási minőség kerül a középpontba”
A fejlesztési irányokat 2026-ban elsősorban a digitalizáció és a mesterséges intelligencia határozza meg, különös tekintettel az útvonaltervezésre, a futárterhelés optimalizálására és az ügyfélszolgálati automatizációra. A vásárlói elégedettség továbbra is kiemelkedően magas a PwC által gyűjtött adatok szerint: a házhozszállítás közel 9 pontos, a fix pontos megoldások pedig ennél is jobb értékelést kaptak. A raktári robotizáció egyre fontosabb szerepet játszik, hiszen a teljes kézbesítési lánc egyik legköltségesebb elemét teszi hatékonyabbá. A visszáru kezelése ugyanakkor stratégiai kérdéssé lépett elő. A fogyasztók ugyanis elvárják, hogy ugyanolyan egyszerű legyen a visszaküldés, mint maga a rendelés; ez pedig közvetlenül hat a kereskedők konverziójára és az újravásárlási arányokra.
„A gördülékeny és kiszámítható visszárufolyamat ma már a vásárlói lojalitás egyik legerősebb mozgatórugója: azok a fogyasztók, akik problémamentes visszaküldési élményt kapnak, nagyobb arányban térnek vissza ugyanahhoz a kereskedőhöz, és hosszabb távon is megbízhatóbb ügyfélértéket teremtenek”
Az idei év további optimalizációt, automatizációt és nagyobb ügyfélélményfókuszt hoz majd – vélik a PwC szakértői.
„A magyar kiscsomaglogisztika 2026-ra olyan komplex, importvezérelt és digitális rendszer lett, ahol a hálózati sűrűség, a robusztus automatainfrastruktúra és a mesterséges intelligenciával támogatott működés dönti el, ki marad versenyben. A szolgáltatók egyre nagyobb mértékben építenek olyan megoldásokra, amelyek csökkentik a működési kockázatokat és javítják a tervezhetőséget, különösen a csúcsidőszakokban. A fogyasztók elvárásai is változnak: a gyorsaság és megbízhatóság mellett egyre fontosabb a rugalmas átvételi mód és az átlátható kommunikáció. A piacterek erősödése miatt a logisztikai szereplők olyan stabil csomagáramlást kapnak, amely korábban csak saját, kiterjedt hálózati infrastruktúrával lett volna elérhető”
A PwC Csomaglogisztikai Riport 2026 egyedülálló módon egyesíti a magyar piac összes lényeges dimenzióját egyetlen, átfogó anyagban: a forgalmi adatoktól és csomagvolumenektől kezdve a szolgáltatási szinteken és hálózati különbségeken át egészen a lakossági preferenciákig. A kutatás célja, hogy a magyar csomaglogisztikai piac iránytűjeként szolgáljon, bemutatva az elmúlt 12 hónap eredményeit, trendjeit és a meghatározó szereplők stratégiáit. A riport alapját a PwC saját panelen végzett reprezentatív lakossági felmérése adja. A kutatás CAWI (Computer Assisted Web Interviewing) technikával készült a digitálisan affinis vásárlók sokaságára. A teljes, csaknem 400 oldalas riport megvásárolható, bővebb információ weboldalunkon elérhető.
A PwC-nél azért dolgozunk, hogy segítsük ügyfeleinket a bizalomépítésben és a megújulásban, hogy a komplexitásból versenyelőnyt teremthessenek. A PwC technológiailag előremutató, emberközpontú hálózata 136 országban több mint 364 000 munkatársat foglalkoztat. A könyvvizsgálati és bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokban, adó- és jogi tanácsadásban, tranzakciós és üzleti tanácsadásban jártas szakértőink segítenek a vállalkozásoknak a sikeres működés megteremtésében, felgyorsításában és fenntartásában. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük, látogasson el honlapunkra, ahol korábbi sajtóanyagainkat is olvashatja. Legfrissebb Fenntarthatósági jelentésünk elérhető „Vállalati felelősségvállalás” oldalunkon.
© 2026 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PwC hálózatra és/vagy a magyarországi tagvállalatokra utal, amelyek önálló jogi személyek. További információért kérjük, keresse fel a www.pwc.com/structure weboldalt.