„Fordított adózás” kifejezés – avagy a formalitás jelentősége háromszögügyleteknél
Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2023. február 9.
Az Európai Unió Bíróságának egyik legfrissebb döntése elvi szinten kimondja, hogy a számlák kötelező tartalmi elemeire vonatkozó formalitás – illetve annak hiánya – az ügyletek adókezelését is képes befolyásolni.
Az Európai Unió Bírósága 2022. december 8-án hozott ítéletet a C-247/21. sz. Luxury Trust Automobil GmbH ügyben, amely komoly relevanciával bír a háromszögügylet-egyszerűsítést (klasszikus esetben: „A” – „B” – „C” szereplők között) alkalmazó társaságok körében. Így az érintett szervezeteknél érdemes átgondolni a jelenlegi üzleti folyamatokat és megvizsgálni az azokat alátámasztó dokumentumok helyességét.
Az ügy háttere és az Európai Bíróság döntésének következményei
A háromszögügylet-egyszerűsítés lényege, hogy egyrészt mentesíti a közbenső („B”) szereplő Közösségen belüli termékbeszerzését a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban (vagyis „C” országában), másrészt „B” szereplő „C” szereplő részére történő belföldi értékesítése kapcsán „C” belföldi vevő lesz az áfa megfizetésére köteles a fordított adózás szabályai szerint. Ezzel az egyszerűsítéssel tulajdonképpen az úgynevezett közbenső szereplő („B”) elkerülheti az áfaregisztrációt a termékek rendeltetési helye szerinti tagállamban. Ebből következően nem számít fel helyi áfát sem a végső vevő („C”) felé történő értékesítése során.
A fenti egyszerűsítés alkalmazhatóságának azonban egyik elengedhetetlen feltétele – melyet jelen ügyben az Európai Unió Bírósága is részletesen vizsgál –, hogy „C” szereplő vállalja az adó megfizetését „B” szereplő helyett. Ezen fordított adófizetési kötelezettség többek között ahhoz is kötött, hogy „B” szereplő által „C” szereplő részére kiállított számla tartalma megfeleljen az irányelvi szabályoknak. Eszerint a fordított adózási mechanizmus alkalmazása esetén a számlának a „fordított adózás” kifejezést tartalmaznia kell.
Az uniós bíróság végül döntésében ezt a számlára vonatkozó alaki követelményt, azaz a „fordított adózás” kifejezés feltüntetését, olyan jelentőségűnek ítélte meg, amelynek hiánya vagy megléte – a többi anyagi feltétellel együtt - alapvetően meghatározza a háromszögügylet-egyszerűsítés alkalmazását/alkalmazhatóságát. Az ítéletből levezethető, hogyha a fenti kifejezés nem szerepel a „B” szereplő által kiállított számlán, az azzal a következménnyel jár, hogy a háromszögügylet-egyszerűsítés nem alkalmazható, és az ügylet során a végső vevő („C”) nem tekinthető érvényesen az áfa megfizetésére kötelezett személynek. Ebben az esetben az egyszerűsítési séma tényleges „haszonélvezőjének”, azaz a „B” szereplőnek áfaregisztrációs, valamint – a „C” felé történő értékesítése nyomán - adófizetési kötelezettsége keletkezik „C” tagállamában. Emellett „B” szereplőt „C” tagállamban történő regisztrációs kötelezettségének elmulasztása esetén saját tagállamában is adókötelezettség terhelheti az ügylet kapcsán.
Az uniós bíróság úgy ítélte meg továbbá, hogy a fordított adózásra utaló kifejezéssel utólag sem helyesbíthető az eredeti számla, tehát a háromszögügylet-egyszerűsítés alkalmazhatóságának ez a kógens feltétele utólag már nem is pótolható.
A döntés hatása és további kérdések
Az Európai Unió Bíróságának jelen ügyben hozott döntése az eddigi gyakorlattól eltérően igen jelentős hangsúlyt fektet a számlával kapcsolatos kötelező formalitásra a háromszögügyletek körében. Az ítélet mentén gyakorlatilag egy adminisztrációs hiba folytán hárulhatnak olyan volumenű adózási kötelezettségek a vállalatokra, melyek elkerülése a felek eredendő szándéka, és amelyek akár az üzleti döntéshozatalra is kihatással lehetnek.
A fentiek ismeretében érdemes átgondolni a háromszögügyletben érintett társaságoknak, hogy számlázási gyakorlatuk maradéktalanul megfeleltethető-e az irányelvi szabályoknak. Mivel ezek esetleges be nem tartása nem várt adókötelezettséget keletkeztethet és a korrekcióra nincs lehetőség a későbbiekben sem.
Az ítélet jogértelmezése a múltra is alkalmazható, ezért az érintett társaságoknak a kockázatok kizárása érdekében nem elegendő kizárólag a jövőbeli számlázási gyakorlatukat ehhez igazítani, javasolt lehet az elmúlt időszak háromszögügyleteit is ennek fényében felülvizsgálni.
Kérdésként merül fel továbbá, hogy a háromszögügylet-egyszerűsítésen túl, más, fordított adózás alá eső ügyletek kezelésére is hatással lehet-e ez a fajta jogértelmezés. Ezen túlmenően pedig az is további értelmezést igényelhet, hogy vajon ez a bírósági döntés mennyiben érinti, illetve mennyire megy szembe az uniós bíróság számlázással, valamint számlahelyesbítéssel kapcsolatos korábbi ítélkezési gyakorlatával. Vagyis azzal, hogy az ügyletek megadóztatásakor az ügylet objektív jellemzőit kell figyelembe venni a számlák alaki megfelelőségének hiányában is (például a számlázás tekintetében fennálló formai hiányosságok utólag korrigálhatók, nem képzik akadályát az anyagi jogérvényesítésnek).
Ha a témával kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Farkas Gábor
Cégtárs
Email: gabor.farkas@pwc.com
Szilágyi Bálint
Vezető menedzser
Email: balint.szilagyi@pwc.com
Kapcsolat
