Az Egyesült Államok felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött adóegyezményt

Az Egyesült Államok Kormánya a 2022. július 8-án küldött értesítésével egyoldalúan felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződést. A felmondás következtében az adóegyezmény rendelkezései 2024. január 1-jétől nem lesznek alkalmazandóak, ami kihatással lehet a magyar és amerikai cégek, valamint magánszemélyek a két ország határain átnyúló tevékenységeire és befektetéseire. Ettől az időponttól az Egyesült Államokból származó kamatot, jogdíjat és osztalékot 30%-os amerikai forrásadó terhelheti.

A most felmondott, több mint négy évtizede kötött adóegyezmény felváltása már a 2000-es években napirenden volt, 2010-re pedig az újratárgyalása is befejeződött és a felek új egyezményben állapodtak meg. Azonban ez az amerikai ratifikáció (szenátusi jóváhagyás) hiánya miatt nem lépett hatályba, így nem tudta felváltani az 1979-ben kötött, jelen váratlan bejelentéssel érintett egyezményt.

Az adóegyezmény felmondásának - amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozatok alapján - az alacsony magyar társasági adókulccsal és a régi adóegyezmény rendelkezéseinek elavultságával kapcsolatos aggályokon túl az is az oka, hogy Magyarország vétóval élt a globális minimumadó európai implementációja ellen, így jelenleg egyedüliként akadályozza a vonatkozó Európai Uniós irányelv elfogadását. Nem kizárt ezért, hogy az adóegyezmény felmondása az Egyesült Államok által is protezsált globális minimumadó bevezetésére irányuló nyomásgyakorlás része, és egy globális minimumadót elfogadó magyar álláspont az adóegyezmény amerikai felmondása ellen hathat. Mindenesetre a felmondás visszavonására a jogi lehetőség adott, amely eszközzel egyébként az Egyesült Államok más egyezménye kapcsán élt is a múltban.

A felmondás visszavonásának hiányában azonban az adóegyezmény rendelkezései 2023. december 31-ét követően (illetve a hivatkozott dátumot követően kezdődő adóévek vonatkozásában) nem lesznek alkalmazhatóak, aminek a főbb következményei - új adóegyezmény hiányában - a következőkben foglalhatóak össze:

1.) Magyar cégek és magánszemélyek, akik az Egyesült Államokba irányulóan fektetnek be, illetve ott dolgoznak

A magyar társaságok Egyesült Államokból származó jövedelmei az 1979-es egyezmény értelmében kedvezményes amerikai forrásadózás alá esnek (0% kamat és jogdíj esetében, 5% / 15% osztalék esetében), egyezmény hiányában ugyanakkor 30%-os amerikai adóterhet viselnek majd. Az Amerikában így megfizetett adó 90%-a beszámítható lesz az e jövedelmeken keletkező magyar társasági adóba.

Ugyancsak az egyezmény rendelkezéseinek köszönhető, hogy a magyar társaságok amerikai telephelyének betudható jövedelem jelenleg mentesül a magyar társasági adózás alól. Az egyezmény hatálytalansága esetén az amerikai telephely jövedelme adóköteles jövedelemmé válna azzal, hogy az amerikai adó 90%-a ugyancsak beszámítható lesz a magyar adófizetési kötelezettségbe.

Az Egyesült Államokból tőkejövedelmet szerző magyar magánszemélyek a jelenlegi, jellemzően 0%/15%-os amerikai adóteher helyett a fentiek szerint növekvő amerikai forrásadózással szembesülhetnek úgy, hogy az esetleges 30%-os amerikai forrásadón felül további 5%-os magyar személyi jövedelemadó is felmerül majd. Az Egyesült Államokból származó kamat hatályos egyezmény hiányában egyéb jövedelemnek minősül, és így azon 13%-os mértékű szociális hozzájárulási adót is kell fizetni, amelybe nem számítható be a levont forrásadó.

Az amerikai pénzpiacon szerzett jövedelmek nem minősülnek majd ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, így azokat a 15%-os személyi jövedelemadón túl 13%-os szociális hozzájárulási adó is terheli majd (ez utóbbi csak a minimálbér húszszorosáig terjedő felső korlátig). Továbbá az egyes ügyletek nyeresége és vesztesége nem lesz egymással szembeállítható, és azok nem lesznek kezelhetők tartós befektetésből származó jövedelemként.

Az Egyesült Államokban dolgozó magyar állampolgárok - kettős állampolgárság nélkül - az egyezmény hiányában nem veszítik el magyarországi adóilletőségüket sem. Ez praktikusan azt eredményezi, hogy a jövedelmük Magyarországon is adóztatható marad (azzal, hogy az Egyesült Államokban megfizetett adó 90%-a beszámítható lesz a magyar adófizetési kötelezettségükbe), amerikai forrású tőkejövedelmeiken 5%-os magyar személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség mindenképpen felmerül, és magyar adóbevallást fizetendő adó hiányában is be kell adniuk, amennyiben a hatályos magyar szabályozás nem változik. Ezen következmények (mint például az amerikai bankszámlán jóváírt, amerikai forrású kamatjövedelmet terhelő 5%-os magyar adó) abban az esetben is felmerülhetnek, ha az adott magánszemélyt az állampolgárságon kívül semmilyen kötelék nem fűzi Magyarországhoz. 

2.) Amerikai cégek és magánszemélyek, akik Magyarországra irányulóan fektetnek be, illetve itt dolgoznak

Az amerikai társaságok magyarországi befektetéseinél jelentős többlet adóterhelésre az egyezmény hiányában sem kell számítani, ugyanis Magyarország jelenleg nem vet ki forrásadót a társaságok részére történő kifizetésekre (ideértve az osztalékot, kamatot, jogdíjat is). Szűkebb körű kedvezőtlen változás akkor merül fel, amikor egy amerikai társaság közvetlenül tartott, magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező leányvállalatát elidegeníti (vagy a tőkéjét leszállítja), hiszen az ügyleten realizált nyereség jelenleg csak az Egyesült Államokban adóztatható, ugyanakkor egyezmény hiányában felmerül a 9%-os magyar társasági adó is (ami az amerikai fizetési kötelezettségbe jellemzően beszámítható).

Ehhez képest a Magyarországon élő amerikai magánszemélyek jelentősebb változásra számíthatnak, hiszen jelenleg az egyezménynek köszönhetően nem merül fel magyar személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségük az amerikai forrású jövedelmeik után. Az egyezmény rendelkezésének hiányában ugyanakkor például a kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származó amerikai forrású jövedelmet legalább 5%-os magyar adó terheli majd, függetlenül az Egyesült Államokban megfizetett adó mértékétől.

Ami pedig az amerikai magánszemélyek magyarországi befektetéseit illeti, a magánszemélyeknek fizetett osztalékot továbbra is 15%-os magyar forrásadó terheli, míg a magyar forrású kamat- és jogdíjkifizetéseknél a 0%-os rátát 15%-os személyi jövedelemadó váltja majd fel.

Tekintettel arra, hogy az amerikai-magyar adóegyezmény rendelkezései 2023. december 31-ig biztosan hatályosak maradnak, és elképzelhető, hogy a 1979. évi egyezményt új megállapodás váltja fel, vagy a régi egyezmény 2023. december 31-ét követően is hatályban marad, egyelőre a fejlemények nyomon követését javasoljuk az azonnali intézkedés helyett. 

Amennyiben bármilyen kérdése lenne a fentiekkel kapcsolatban, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal.