Extraprofit adó a gyógyszergyártóknak, megemelt biztosítási pótadó

2022. december 23-án jelent meg az extraprofit adók körét a gyógyszergyártókra kiterjesztő és a biztosítási pótadó mértékét megemelő kormányrendelet, amely legfontosabb rendelkezéseit összefoglaltuk az érintettek számára.

A kormányrendelet elfogadása és hatálybalépése

Az új szabályokat az 582/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban módosító rendelet) tartalmazza, amely technikailag a nyáron megjelent extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendeletet módosítja. Az új szabályok kihirdetésüket követő napon, 2022. december 24-én léptek hatályba.

A biztosítási pótadó mértéke a 2023-as évre fizetendő adó tekintetében emelkedik, a gyógyszergyártók különadója esetében viszont a rendelet a 2022-es és a 2023-as évre vonatkozó különadóról is rendelkezik.

Gyógyszergyártók különadója

A módosító rendelet alapján a gyógyszergyártók különadó megfizetésére kötelesek a 2022-ben, valamint a 2023-ban az iparűzési adó alapján meghatározott nettó árbevételük után sávosan progresszív mértékben.

Az adóalanyok körét a módosító rendelet a TEÁOR kódok szerint határozza meg, és gyógyszergyártónak a TEÁOR 2120 (Gyógyszerkészítmény gyártása) és a TEÁOR 2110 (Gyógyszeralapanyag-gyártás) szerinti tevékenységet végzőket tekinti.

Az adóalapnál a szabályozás visszautal a helyi iparűzési adó szerinti nettó árbevételre, amelynek jellegzetessége a számviteli szabályokhoz képest, hogy annak nem képezik részét a társaság által kapott – a törvényben meghatározott szellemi tulajdonok utáni – jogdíjak. Ezek alapján a gyógyszeriparban különösen fontos szabadalmak és kiegészítő oltalmi tanúsítványok (SPC) után kapott jogdíjak nem képezik az új különadó alapját. Ugyanakkor a módosító rendelet nem utal a tevékenységi körre az adóalap megállapításánál, így a szabály szövegtani értelmezése alapján arra lehet jutni, hogy az adóalanynak nem csupán a gyógyszergyártási tevékenységéből származó árbevételét kell figyelembe vennie az adó megállapításánál, hanem az e tevékenységhez akár nem is kapcsolódó valamennyi árbevételét.

Mivel a szabályozásnak nincs pontosan meghatározott területi hatálya, ezért értelmezési kérdéseket vet fel, hogy kizárólag a belföldi értékesítésből származó árbevételét kell-e alapul venni az adó meghatározásánál vagy a külföldi értékesítésekből származó bevételeit is szükséges figyelembe venni. A szabályok azt sem rendezik külön, hogy miként kell kezelni azt a helyzetet, ha a társaság a tevékenységét teljesen vagy részlegesen külföldi telephelyén keresztül végzi. A szabály szövegtani értelmezéséből éppen ezért az vezethető le, hogy mind a belföldről, mind pedig a külföldről származó bevételeit figyelembe kell venni az adó kiszámításánál. Ilyen értelmezés esetén viszont a módosító rendelet a többi különadóhoz képest nem kizárólag a hazai fogyasztást célozná adóztatni, hanem azon túlmutatva a külföldi fogyasztást is. A Kúria egy korábbi jogegységi döntése alapján lehetnek érvek amellett, hogy az adóalap kiszámításánál különbséget kell tenni a belföldről és külföldről származó árbevételek tekintetében.

A módosító rendelet egy másik kérdésben is eltér a többi – hasonló bevételalapú – különadótól, ugyanis ez nem tartalmaz kapcsolt vállalkozások közötti összeszámítási szabályt, így az árbevételt cégenként külön-külön kell kalkulálni és az adóalapjukat meghatározni. Ez alapján eltérően alakul az adó mértéke attól függően, hogy milyen üzleti modell szerint működik a vállalkozás.

Sürgető az adóalap megfelelő meghatározása

Mivel a 2022-es adóévre vonatkozóan is meg kell állapítani és be kell fizetni az új különadót, ezért az év végi zárások közeledtével sürgetővé válik az adóalap megfelelő meghatározása.

Az adókulcs sávosan progresszív, aminek a mértékei a következők szerint alakulnak:

A gyógyszergyártók különadóját a 2022-es és a 2023-as árbevételükre is meg kell fizetni. A 2022-es évre vonatkozó különadót az adóév ötödik hónapjának 20. napjáig, normál adóéves adózók esetében 2023. május 20-ig kell bevallani és megfizetni. A 2023-as különadó tekintetében az adóév tizenegyedik hónapjának 20. napjáig, normál adóéves adózók esetében 2023. november 20-ig kell adóelőlegre vonatkozó bevallási és előlegfizetési kötelezettséget teljesíteni. A tényleges adóról pedig az adóév ötödik hónapjának 20-ig, normál adóéves adózók esetében 2024. május 20-ig kell a bevallást benyújtani és az adót megfizetni.

Biztosítási pótadó megemelése

A biztosítóknak 2022. július 1-je és 2023 december 31-e között biztosítási pótadót kell fizetniük. Az adó alapja a különböző biztosítási szolgáltatásból származó biztosítási díj összege, amelyre sávosan progresszív adókulcsokat kell alkalmazni.

A módosító rendelet a 2023-ban fizetendő biztosítási pótadó legfelső sávjának adókulcsait emeli meg 7%-ról 12%-ra, valamint 3%-ról 5%-ra.

A mostani változást követően a 2023-as adóévre vonatkozó adótételek a következőképpen alakulnak a biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban „Biza. tv.") és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban „Bizt tv.") 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó szolgáltatások esetében:

A biztosítási pótadó eljárási szabályai nem változnak, az adóelőleg-szabályok alapján továbbra is 2023. május 31-éig keletkezik adóelőlegbevallási kötelezettségük a megemelt 2023-as pótadó vonatkozásában.

A módosító rendelet nem változtat a biztosítók 2022-es pótadóján, amelyet 2023. január 31-éig kell bevallani és megfizetni. A most megemelt 2023-as pótadóról a bevallást 2024. január 31-éig szükséges benyújtani és ezzel egyidejűleg a tényleges adót is megfizetni. 

A különadó értelmezési kérdéseivel kapcsolatban forduljanak bizalommal adószakértőinkhez.