Szigorodó szabályok a jótállási igényekre vonatkozóan 2021-től – mire kell készülniük a kereskedőknek?

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. szeptember 9.

  • Szigorodó javítási, cserélési és visszafizetési szabályok és határidők
  • Sávos jótállási idők
  • E-jótállási jegy
  • Kereskedőnél is leadható javításra a termék

Lényeges változásokra kell felkészülniük a vállalkozásoknak 2021. január 1-jétől a szavatossági és jótállási igényekkel kapcsolatban. Összefoglalónkban elemezzük azokat a lényegesebb újdonságokat, amelyeket a kormány 270/2020. (VI. 12.). számú rendeletével („kormányrendelet”) az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállás tekintetében, illetve amelyeket az innovációért és technológiáért felelős miniszter 18/2020. (VI. 12.) ITM rendeletével („ITM rendelet”) a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó igényekkel kapcsolatban vezetett be.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás

A fogyasztóvédelmi hatósághoz és békéltető testületekhez érkező fogyasztói bejelentések, tájékoztatáskérések jelentős része (közel 40%-a az elmúlt három évben) a szavatosság és jótállás témakörét érinti. A fogyasztóvédelmi hatóság által az utóbbi három évben lefolytatott célzott ellenőrzések során azt állapította meg, hogy átlagosan a vállalkozások 40%-a tanúsított jogsértő magatartást a jótállás és szavatosság terén. Emellett a fogyasztók igen kis hányada van tisztában a jótállás, illetve a szavatosság jelentésével. A jogszabály-változásokra tehát a fogyasztók jogainak hatékonyabb védelme érdekében került sor.

A főbb változások:

Jelenleg hatályos szabályozás Új szabályok 2021. január 1-jétől
A jogszabály meghatározza, hogy mi minősül „tartós fogyasztási cikknek” – ezeket a jogszabály felsorolja. A tartós fogyasztási cikkek köre kibővül. Ide fognak tartozni például a 10 000 forintos eladási ár feletti nyílászárók, riasztóberendezések, napkollektorok, drónok, elektromos rollerek.
A jótállás időtartama 1 év, elmulasztása jogvesztéssel jár.

A jótállás időtartama eladási ártól függően fog változni:

  • 10 000-100 000 forintig: 1 év
  • 100 000-250 000 forintig: 2 év
  • 250 000 forint felett: 3 év.

A határidők elmulasztása továbbra is jogvesztéssel jár.

A jótállási határidő a cikk fogyasztó részére történő átadás napjával kezdődik (vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás/annak megbízottja végzi, akkor az üzembe helyezés napjával).

A rendelkezés kiegészül:

  • ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított 6 hónapon túl helyezteti üzembe, akkor az átadás napja lesz a jótállás kezdő időpontja;
  • kijavítás esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amíg a fogyasztó a cikket nem használhatta. 
Meghatározott, hogy mit kell feltüntetnie a vállalkozásnak a jótállási jegyen (pl. a vállalkozás nevét, címét; a gyártó nevét és címét; a fogyasztó jótállásból eredő jogait)
  • A vállalkozás a jótállási jegyet már elektronikusan is átadhatja a fogyasztónak – legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon. Ez esetben a jótállási jegyen fel kell tüntetni a vállalkozás képviseletében eljáró személy elektronikus aláírását.
  • Ha nem elektronikus úton kerül sor az átadásra, a jótállási jegynek a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a képviseletében eljáró személy aláírását is tartalmaznia kell.
A jótállásból eredő jogok főszabály szerint a jótállási jeggyel érvényesíthetőek. A rendelkezés kiegészül: a jótállásból eredő jogok érvényesíthetőségének nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása. 
A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. A fogyasztó a vállalkozás bármely telephelyén és a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál is érvényesítheti ezen igényét.
A jogszabály a kijavítási és kicserélési igények érvényesítésére vonatkozó szabályokat a Ptk.-ra hivatkozással állapítja meg. 

Bizonyos esetekben a vállalkozás a fogyasztási cikk cseréjére, ha pedig ez nem lehetséges, a vételár visszafizetésére lesz köteles a következők szerint:

  • ha az első javítás során kiderül, hogy a cikk nem javítható, és a fogyasztó másként nem rendelkezik;
  • ha a jótállási időtartam alatt a cikk három javítás után ismét meghibásodik, és a fogyasztó eltérően nem rendelkezik; valamint, ha a fogyasztó nem igényli a vételár leszállítását, és nem kíván javítást;
  • ha a kijavításra az igény közlésétől számított 30 napig nem kerül sor.

A cserére, visszafizetésre 8 napon belül sort kell keríteni.

A fentiek nem vonatkoznak bizonyos fogyasztási cikkekre (pl. elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, motorra, autóra stb.)

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények

Az ITM rendelet által végrehajtott módosítás a fenti kormányrendelethez hasonlóan a fogyasztói jogok megerősítését tűzte ki célul.

A fontosabb változások:

Jelenleg hatályos szabályozás Új szabályok 2021. január 1-jétől
A vállalkozásoknak törekednie kell arra, hogy a kijavítást/kicserélést maximum 15 napon belül elvégezzék. Ha a kijavítás/kicserélés időtartama meghaladja a 15 napot, akkor a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót ennek várható időtartamáról. Ez a tájékoztatás a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén elektronikus úton, vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történhet meg.
Amennyiben a fogyasztó a kijavítás iránti igényét javítószolgálatnál érvényesíti, akkor a javítószolgálat köteles a vállalkozást értesíteni a jótállási igény bejelentéséről.

A szabályozás kiegészül azzal, hogy a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást

  • a javítás elvégzéséről annak megtörténtét követő öt munkanapon belül; továbbá
  • a megállapítást követő öt munkanapon belül, ha: a dolog nem javítható; a javítás várhatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, vagy a javítás nem lehetséges harminc nap alatt.

A gyakorlatban a vállalkozás és a javítószolgálat között sok esetben nem kerül sor kommunikációra, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi majd a tájékoztatás megtörténtét.

A szavatossági, illetve jótállási igények teljesítéséhez nem kötelező szakvélemény beszerzése. Szakvélemény beszerzését továbbra sem írja elő kötelezően a jogszabály. Ha azonban a fogyasztó igényének megítéléséhez ennek beszerzése szükséges, akkor kötelező tartalmi elemeit a rendelet felsorolja.

Dr. Kelemen Dániel
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal
daniel.kelemen@pwc.com

Dr. Faragó János
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal
janos.farago@pwc.com

Kapcsolat

Simon Katalin

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!