„Újrainduló” bíróságok - digitális igazságszolgáltatás veszélyhelyzet idején

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. április 1.

Március 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm. rendelet („Rendelet”), amely a jelenlegi különleges jogrendi körülményekhez igazodva jelöli ki többek között a bírósági peres és nemperes eljárások kereteit.

A Rendelet legfontosabb üzenete, hogy az igazságszolgáltatás nem állhat le, a bírósági ügyek tovább folytatódnak, a határidők telnek, a bíróságok működésüket jelentős részben a személyes megjelenést nem igénylő eszközök útján folytatják.

A Rendelet nem érinti a közigazgatási (például adóhatósági, kormányhivatali) eljárásokat, tehát azok – egyelőre – az eddigi szabályok mellett folynak tovább.

1. A rendkívüli ítélkezési szünettel kapcsolatos bizonytalan helyzet rendezése

A Kormány az egyik legelső veszélyhelyzeti rendeletében rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Az azóta eltelt hetekben ennek gyakorlati következményeivel kapcsolatosan több egymással ellentétes jogértelmezés látott napvilágot, amely komoly jogbizonytalanságot eredményezett a gyakorlatban. Kérdéses volt, hogy teljesíteniük kell-e a feleknek, illetve a bíróságoknak a részükre előírt határidőket, továbbá, hogy a bíróságok egyáltalán folytathatják-e a munkájukat.

A Rendelet igyekszik ezekre a kérdésekre megnyugtató válaszokat adni.

A Kormány nem hosszabbította meg az ítélkezési szünetet elrendelő kormányrendelet hatályát, ezzel a rendkívüli ítélkezési szünet Magyarországon véget ért. Az igazságszolgáltatásnak tehát, bár a megszokottól eltérő szabályokkal, de működnie kell tovább.

A Rendelet részletes szabályokat fogalmaz meg az elmúlt két hétben kezdődő, lejárt és folyamatban lévő határidők kezelésével kapcsolatban, így valamennyi konkrét bírósági határidő esetről esetre történő megvizsgálása és átszámolása válik szükségessé.

2. Rendkívüli eljárásjogi szabályok a veszélyhelyzet idején

Az ítélkezési szünet megszűntével a bírósági eljárások újraindulnak, illetve folytatódnak. Tekintettel azonban arra, hogy az igazságszolgáltatás folyamata a megszokott formájában számos személyes jelenlétet igénylő cselekményből áll, a Rendelet a kialakult járványhelyzet miatt több helyen eltérést állapít meg az egyébként alkalmazandó szabályoktól.

A Rendelet fő szabályozási elve az, hogy ne álljanak meg és torlódjanak fel a bírósági ügyek a veszélyhelyzet megszűnte utáni időszakra, hanem mind a felek, mind a bíróság tegyenek meg mindent az ügyek előrevitele érdekében. Ezt akként biztosítja a Rendelet, hogy a jogviták tárgyaláson kívüli elbírálását irányozza elő. Amennyiben a felek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének (például tanú, szakértő) közreműködése nem mellőzhető, úgy ezt írásbeli módon vagy telekommunikációs eszköz útján kell megtenni.

A polgári peres és nemperes eljárásokra vonatkozó szabályok

A peres eljárásokban való részvétel az egyébként is szigorú eljárási szabályok és korlátok mellett a veszélyhelyzet ideje alatt még fokozottabb körültekintést fog igényelni mind a felektől, mind a jogi képviselőktől.

A polgári és munkaügyi perekben a továbbiakban egyesbírák járnak el. A kétosztatú polgári peres eljárás első szakasza, a perfelvételi szakasz teljes egészében tárgyaláson kívül fog zajlani. Mivel a perfelvételi szakasz határozza meg a jogvita kereteit, amelyet az eljárás későbbi szakaszában főszabály szerint már nem lehet kiegészíteni, ebben a szakaszban lesz a legfontosabb a korábbinál is nagyobb körültekintés.

A bíróság szükség esetén a feleket nyilatkozataik írásban történő benyújtására hívhatja fel, illetve amennyiben személyes meghallgatás válna szükségessé, azt – az írásbeli út mellett – „személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz” útján biztosítja a bíróság. Ez utóbbi eszköz mibenlétét a Rendelet nem határozza meg, a fogalmat a bíróságok jogalkalmazása vagy további, alacsonyabb szintű jogalkotás fogja várhatóan tartalommal megtölteni.

Az érdemi tárgyalási szak során is a személyes megjelentés hiányának alapelve érvényesül. A tárgyalást elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. A Rendelet – amennyiben az elektronikus tárgyalástartás feltételei nem biztosítottak – megnyitja az utat az írásbeli nyilatkozat előtt, vagy lehetőséget ad a nyilatkozat személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján történő beszerzésére is.

Amennyiben olyan eljárási cselekmény megtétele válik szükségessé az eljárás során, amely a fenti módokon nem kivitelezhető, a Rendelet szabályai szerint a bíróságnak „előre kell vennie” a fenti módokon lefolytatható, egyéb eljárási cselekmények lefolytatását. Amennyiben a bíróság már minden megvalósítható eljárási cselekményt foganatosított, de a további eljárási cselekmény nem valósítható meg a fenti módokon, úgy a bíróság a jogvitát nem tudja folytatni, illetve lezárni mindaddig, amíg a nem foganatosítható eljárási cselekmény akadálya el nem hárul vagy a veszélyhelyzet meg nem szűnik.

A Rendelet általános jelleggel előírja, hogy amennyiben az eljárás bármely résztvevőjének személyes meghallgatása szükséges, nyilatkozatát írásban vagy személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján kell beszerezni. Ez a rendelkezés a felek mellett vonatkozik például a tanúk vagy a szakértők meghallgatására is.

A Rendelet tehát megteremti az igazságszolgáltatás további működésének kereteit, ugyanakkor a helyzet sajátosságaira tekintettel több szabályával is kellő rugalmasságot is biztosít: a peres felek, illetve jogi képviselőik közösen korlátlan alkalommal kérhetik az eljárás szünetelését. Ha tehát a felek, illetve jogi képviselőik egyet értenek abban, hogy a pert a veszélyhelyzet idején átmenetileg nem tudják vagy nem kívánják folytatni, közös kérelemben élhetnek a szünetelés jogintézményével, mindaddig, amíg a veszélyhelyzet véget nem ér.

A bíróságoknak nem csak a peres eljárásokat kell lefolytatniuk, de amennyiben az ügy döntéshozatalra érett, be kell fejezniük az ügyet és tárgyaláson kívül ítéletet kell hozniuk.

A veszélyhelyzet elrendelését megelőzően ítélethozatalra már alkalmassá vált ügyek esetében a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, valamint lehetőséget biztosít további nyilatkozatok megtételére.

A peres felek a veszélyhelyzet ideje alatt is köthetnek perbeli egyezséget, ennek bírósági jóváhagyásához azonban a bíróságnak a felek nyilatkozatait írásban vagy elektronikus hírközlő hálózat, illetve más „elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz” útján kell beszereznie.

Jogorvoslati eljárások vonatkozásában elmondható, hogy a Pp. szabályaitól eltérően a Rendelet előírja, hogy a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik, azok tehát minden esetben tárgyalás mellőzésével zajlanak.

A Rendelet az egyébként is főszabály szerint a felek személyes jelenléte nélkül lefolytatható bírósági nemperes eljárások tekintetében (például cégeljárás, civil szervezetek eljárásai) lényeges változásokat nem vezet be. Ugyanakkor mivel a polgári perrendtartás kapcsán megállapított veszélyhelyzeti szabályokat „megfelelően” rendeli alkalmazni nemperes eljárásokra is, így minden ilyen eljárás vonatkozásában alapos és körültekintő áttekintést igényel annak megállapítása, hogy megállapít-e a Rendelet az eljárási szabálytól való eltérést, és amennyiben igen, az hogyan érvényesül az adott eljárásban.

A közigazgatási perekre vonatkozó szabályok

Mivel a közigazgatási perekre, amelyek közé tartoznak például az adóügyek és a versenyjogi ügyek is, a polgári perrendtartás csak részben alkalmazandó, a Rendelet a fentieket részben megismétli, részben további speciális szabályokat állapít meg ezekre az eljárásokra.

A legfontosabb ezek közül, hogy a bíróságok közigazgatási perben is tárgyaláson kívül járnak el. A peres felek a veszélyhelyzet idején kívül lényegében szabadon kérhetik tárgyalás tartását. A veszélyhelyzet ideje alatt azonban csak a felperes, és csak nagyon szűk körben kérheti, hogy a bíróság ne a veszélyhelyzet ideje alatt, tárgyaláson kívül döntsön, hanem majd a veszélyhelyzet elmúlását követően tárgyaláson. Erre csak olyan esetekben van lehetőség, amikor a felperes egyébként olyan helyzetben van, hogy a bíróság döntése vagy a jogszabály folytán ideiglenesen, részben vagy egészben mentesül a közigazgatási határozatból fakadó kötelezettségek teljesítése alól.

Fontos továbbá kiemelni azt is, hogy amennyiben a vitatott közigazgatási cselekmény, határozat a jelenlegi járványhelyzet következményeinek elhárításához vagy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik, ebben az esetben ezen közigazgatási cselekmények közigazgatási perrel történő végrehajtásának megakasztására nincs lehetőség.

A Rendelet megteremti a jelenlegi helyzetben a bíróságok működésének keretfeltételeit, azonban az eljárásokban való eredményes részvétel a megszokottnál is több gondosságot vár el a felektől, így fokozott jogi körültekintés szükséges a veszélyhelyzet során alkalmazott peres stratégia kialakításához.

Fontos lesz az is, hogy a bíróságok megteremtsék a telekommunikációs eszközök használatának feltételeit, hiszen ennek jelenleg még nincs gyakorlata.

***

Ha a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további kérdésük merülne fel, forduljanak bizalommal a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőihez:

dr. Kelemen Dániel                                                                      
daniel.kelemen@pwc.com                                                       

dr. Balog Balázs 
balazs.balog@pwc.com

dr. Matits Kornél
kornel.matits@pwc.com


                                                 

Kapcsolat

Simon Katalin

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!