Fontos kiemelni, hogy az energiahatékonyságra irányuló beruházások esetében a tulajdonos vagy a beruházó a már meglévő épület működését kívánja hatékonyabbá tenni. Három kategóriát különítenek el az eszközök terén: építészeti, gépészeti és épületvillamossági megoldásokkal lehet a fogyasztást csökkenteni. Mindenképp érdemes átgondolni a természetes fénynek és az árnyékolásnak az ideális kezelését, ipari csarnokok esetében pedig a tető állapotának van kiemelt jelentősége (hőveszteségi szempontokból). Nem mindegy természetesen a szigetelés minősége, illetve a megfelelő karbantartás biztosítása sem.
„A különböző műszaki megoldások önmagukban nem elegek. Szükség van az épületek, létesítmények felhasználóinak képzésére is, hogy az adott technológiákat úgy használják, hogy az energiamegtakarítási szándék érvényesülni tudjon”
Célszerű műszaki szakértőhöz fordulni a beruházások tervezésekor, mert minden épületnél és gépészeti berendezésnél az egyedi megoldások lehetnek a legoptimálisabbak, a lehetőségek rengetegében pedig nehéz segítség nélkül eligazodni. Sok megoldás esetében statikailag sem mindegy a kivitelezésnek és a tervezésnek a módja.
Az energiahatékonyságra irányuló beruházások esetében lehetőség van az ún. Energiahatékonysági adókedvezmény igénybevételére, 2023 decembere óta háromféleképpen lehet ezt megtenni:
Kizárólagos energiahatékonyságot szolgáló beruházással,
Alternatív beruházáshoz viszonyított, kontrafaktuális invesztícióval, ahol a drágább, de energiahatékonyabb beruházás kap támogatást,
Épület energiahatékonyságát növelő beruházásokon keresztül.
A kizárólagos energiahatékonyságot szolgáló beruházás a NAV konzervatív gyakorlata alapján kockázatosabb lehet (a kizárólagosság igazolása adótörvényi előírás, ami a beruházót terheli), így érdemes lehet inkább az alternatív beruházáshoz viszonyított módszert választani. Tavaly év vége óta az utóbbihoz tartozik a meglévő berendezések felújításához képest beszerzett energiahatékonyabb berendezések bekerülési értéke közötti különbség.
Megújuló energia termelésére számos lehetőség van. A PV-cellák, a geotermikus rendszerek és a hőszivattyúk mind jó megoldások lehetnek. Napelemek esetében érdemes az energia tárolására, illetve a telepítés előkészítésére (a statikai vizsgálatra) kiemelt figyelmet fordítani. Egy jól átgondolt energiamix összeállításával igen hatékony működést lehet elérni.
A beruházásösztönzésnek két fontos pillére van Magyarországon - a készpénztámogatások és a társaságiadó-kedvezmények. A megújuló energia termelését és tárolását illetően a készpénztámogatásoknál jelenleg csak más beruházási elemekkel összevont, kellő mértékű kapacitásbővítésre irányuló beruházással párosítva van lehetőség egyedi kormánydöntésen alapuló (EKD) készpénztámogatások igénybevételére. „Ezen beruházások kapcsán fontos, hogy a megújulóenergia-termelésre vagy -tárolásra irányuló kapacitás célja kizárólag az önellátás, vagyis a beruházó saját energiaszükségleteinek kielégítése lehet. Az adókedvezményeket tekintve csakis a villamosenergia tárolására vonatkozóan van adókedvezmény” - emelte ki Lengyel Dávid.
Zárszóként Csanády Miklós a zöld beruházásokat megelőző műszaki átvilágításokra hívta fel a figyelmet, melyek rengeteget segíthetnek abban, hogy az energiahatékonysági törekvések valóban megtérüljenek. Lengyel Dávid az igénybe vehető kedvezmények és támogatások kapcsán a korai tervezést hangsúlyozta, hiszen azok a vállalatok, amelyek időben megkezdik ezt a folyamatot, viszonylag alacsony energiabefektetéssel igen komoly összegeket takaríthatnak meg. Sok cégnél most van a pénzügyi tervezés (Capex) időszaka, így az energiahatékonysági beruházások esetén érdemes lehet megvizsgálni a rendelkezésre álló lehetőségeket és erőforrásokat.
A PwC Magyarország szakértői a webináriumsorozat következő alkalmain folytatják a zöld beruházások aktuális témáinak tárgyalását. 2024. november 20-án, 2025. január 22-én és március 19-én lesznek még online eladások. A PwC Magyarország LinkedIn-oldalán tájékoztatni fogjuk az érdeklődőket a legfontosabb tudnivalókról.