Fogyasztás-optimalizálás, olcsóbb energiaárak, erősödő versenyképesség az EU-ban.
Az energiaintenzív iparágak reformját és a tiszta technológiák előtérbe helyezését tűzte zászlajára a második Von der Leyen-bizottság által nemrégiben bemutatott Clean Industrial Deal program, mely a European Green Dealt váltja fel.
A Clean Industrial Deal egyfajta újragondolása az európai klímapolitikának, mert integrálja a 2019-ben elindított Green Deal célkitűzéseit az energiaintenzív iparágak és az energiatermelés reformjával, mindezt egy modernebb, a változó körülményekre is reflektáló megközelítéssel. Zalai Péter, ügyvéd az eseménysorozat házigazdája bevezetőjében rámutatott, hogy az új stratégia továbbra is a karbonsemlegesség elérését célozza 2050-re, és középpontjában az ipari ágazatok versenyképessége és dekarbonizációja áll. Benedek Gábor, a PwC Magyarország fejlesztéspolitikai csapatának vezetője hozzátette, hogy emellett a megújuló energia fejlesztésének felgyorsítása, az energiaintenzív iparágak reformja, és a tiszta technológiák támogatásának növelése kerül előtérbe.
Energetikai dilemmák: flexibilitás és versenyképesség
Bár a fosszilis energiahordozók részesedése a villamosenergia-előállításában csökken az EU-ban, a földgáz ára továbbra is jelentős hatással van a villamosenergia-árakra. „Az energiaválság idején tapasztalt földgázár-emelkedés miatt a villamosenergia árak is drasztikusan megugrottak. A bizottság célja, hogy közép- és hosszú távon kezeljék ezt a helyzetet; csökkentve a földgázárak szintjének, volatilitásának hatását a villamosenergia árakra, ugyanakkor a merit order energiapiaci logika, illetve marginal pricing árazási mechanizmusok megváltoztatása nélkül” – mutatott rá Szoboszlai Beáta, a PwC energetikai tanácsadási üzletágának igazgatója.
Az egyik irány az energiafogyasztás „terelése” napon belül a megújulók energiaforrások villamosenergia termelése miatt alacsony árazású órák felé, melynek köszönhetően csökkenne a magas árú csúcsidőszakok terhelése. A másik megközelítés a hosszú távú szerződések, például PPA-k megkötése, melyek által kiszámítható, stabil, az árak volatilitását kiküszöbölő energiaárat tudnak a gazdasági szereplők rögzíteni hosszú időszakra, akár 10-15 évre is. Mind több ipari energiafogyasztó él ezzel a megoldással Európa-szerte, és a bizottság ezt az egyelőre még nagyon komplex tudást igénylő, időigényes megoldást szélesebb körben, akár KKV szektor számára is elérhetővé szeretné tenni.
Az energiaárak tekintetében komoly globális versenyhátrányban van jelenleg az EU gazdasága (két-háromszoros különbség is észlelhető a villamosenergia-, és még nagyobb különbség földgáz ára tekintetében.) Az energiaelőállítás „zöldítése” miatt ugyanakkor napon belül vannak már kifejezetten túlkínálatos időszakok, így az egyik legfontosabb feladat az, hogy a keresletet, a fogyasztás időzítését a relatíve olcsó kínálathoz „húzza”. Ez tehát nemcsak a termelési, a kínálati, hanem a keresleti, fogyasztási oldaltól is nagyfokú rugalmasságot kíván. A bizottság várakozásai szerint így a hálózatfejlesztési költségek növekedése is kordában tartható lehetne – mivel az egyre magasabb fogyasztási csúcsok helyett optimalizált, egyenletesebb terhelésre is elég lenne a jövő hálózatait tervezni. Ugyanakkor a fokozódó elektrifikáció, a mind több időjárásfüggő megújuló integrálásának szükségessége, illetve az energiapiacok további összekötésének kívánalma is fokozott, rendkívül nagy volumenű beruházásokban testet öltő elvárásokat támaszt a villamosenergia infrastruktúrák fejlesztése tekintetében. Ennek finanszírozása továbbra is jelentős kihívás marad, melyet a tárgyalt dokumentum is felismer, és a terhek enyhítése érdekében további alternatívák kidolgozását ígéri.
Változó fenntarthatósági jogszabályi környezet
Faragó János, ügyvéd a jövőbeni jogi keretrendszer gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásaival kapcsolatban kiemelte, hogy a Clean Industrial Deal nemcsak új szabályozásokat hoz, hanem a meglévőket is módosíthatja. Az új javaslatok az ipari ágazatok dekarbonizációját és versenyképességét támogatják. Az Omnibus javaslatcsomag például az ESG-szabályozások enyhítését célozza meg, míg új adókedvezmények és állami támogatási lehetőségek várhatóak a tisztaipari szektorban. A támogatásokon túl a jogszabályi környezetnek is alkalmazkodnia kell a vállalkozások igényeihez, és folyamatosan biztosítani a megfelelő jogi kereteket annak érdekében, hogy az EU gazdasági szereplői versenyképesebbé váljanak.
A pénzügyi források elérhetősége kulcsfontosságú a Clean Industrial Deal célkitűzéseinek megvalósításában. Benedek Gábor szerint a tisztaipar-megállapodás által ígért 100 milliárd eurós beruházási csomag kritikus fontosságú lesz az ipari átalakulás előmozdításában. Az RRF programmal 650 milliárd eurót mozgattak meg, ehhez képest a 100 milliárd további bővítésre szorul.
„A finanszírozási eszközök közé tartoznak az állami támogatások, az EU által kezelt források és a magántőke mobilizálását is szolgáló pénzügyi eszközök. A vállalatok számára elengedhetetlen lesz, hogy pontosan megértsék, hogyan illeszkedhetnek az európai együttműködési hálózatokba, a kormányzati szektor számára pedig az, hogy a szakpolitikai keretek és programok minél jobban segítsék a vállalatokat a fejlődésben és a finanszírozási források elérésében”
Az EU központi forrásainak és mechanizmusainak kihasználása mellett a nemzetállami finanszírozási lehetőségek is komoly szerepet játszhatnak a jövőbeni projektek sikerében.
Benedek Gábor hangsúlyozta, hogy az Innovációs Alap és a Horizon Europe program is kitűnő lehetőségeket kínálhat, de a vállalatoknak proaktívan kell részt venniük ezekben. Elmondta, hogy az Európai Beruházási Bank is indít dedikált finanszírozási eszközöket az átállás támogatására. A pénzügyi és a vállalati szektor szereplői számára fontos lesz, hogy megértsék, milyen feltételek mentén juthatnak majd forrásokhoz.
A jelenlegi tervek szerint a csomagban szereplő állami támogatási reformok célja, hogy egyszerűsítsék a támogatási kérelmek elbírálásának folyamatát, és lehetővé tegyék a források hatékonyabb felhasználását.
„Az állami támogatások egyszerűsítése különösen fontos a dekarbonizáció és a tiszta ipar szempontjából, ezért az Európai Bizottság ajánlásokat fog megfogalmazni a forrásokhoz való gyors és rugalmasabb hozzáférés elősegítése érdekében"
Az adókedvezmények terén is várhatók változások: a társasági adó szabályozásának korszerűsítésével, például gyorsított értékcsökkenések bevezetésével kívánják ösztönözni a beruházásokat.
Kiemelt szerepet kapnak az innovatív iparágak
A Clean Industrial Deal bizonyos technológiai irányokat előnyben részesít. Az új szabályozások jelentős támogatást nyújthatnak például a megújuló energiaforrások felhasználásának hatékonyságát, az energiatárolás alternatív megoldásait, és természetesen az energiamegtakarítást célzó technológiák fejlesztéséhez. A kibocsátáscsökkentő technológiák, mint a karbonleválasztás és -tárolás, valamint a hidrogénalapú megoldások továbbra is fokozott figyelmet kapnak, ugyanakkor az innovatív megoldások tekintetében a hatékony forrásfelhasználás érdekében a tudásmegosztás, az együttműködések jelentősége növekszik. Szoboszlai Beáta úgy vélte, hogy a nukleáris energia, különösen a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) is új lehetőségeket rejtenek:
„A tiszta és megújuló energiaforrások integrációja, a rugalmasság és a rendelkezésre álló technológiák kombinálása alapvető lesz az európai energetikai átállásban."
A csomag részeként a körforgásos gazdaság is hangsúlyos szerepet kap. Zalai Péter elmondta, hogy az Európai Unió kifejezett stratégiai szándéka a kritikus nyersanyagok kezelésének érdemi javítása, valamint a gazdasági szempontból kiemelkedően fontos anyagáramok EU-n belüli fenntartása. A jövőbeni Circular Economy Act már 2026-ra várhatóan erőteljesebb szabályozást ígér a hulladékgazdálkodási modell szintjén is, ami a magyar hulladékgazdálkodási keretrendszerre is komoly hatással lehet.
Szoboszlai Beáta hozzátette, hogy a CBAM-szabályozás is ígér könnyítéseket a vállalatok felkészülését segítendő, például az érintettek körének szűkítésével, az adminisztratív terhek csökkentésével és a határidők átütemezésével. Azok a vállalatok, amelyek évente kevesebb mint 50 tonna CBAM-köteles árut importálnak az Európai Unióba, mentesülhetnek a CBAM-kötelezettségek alól. Benedek Gábor szerint a pontos tervezés és a nemzetközi hálózatokba való bekapcsolódás lesz kiemelkedő fontosságú, mivel a rendelkezésre álló források szűkülnek. Ehhez Faragó János két fontos elemet tett hozzá: a virtuális PPA-k jogi egységesítését és a „zöld áfa” bevezetését, ami a használt termékek áfájánál adhatna kedvezményt.
A tiszta jövő felé
A vállalkozások számára most az új szabályozások és támogatási programok alapos megértésére van szükség, valamint stratégiai tervek kidolgozására, melyek figyelembe veszik a piaci és technológiai változásokat is, különös tekintettel az energiaintenzív iparágakra, valamint a tiszta technológiákat, megoldásokat biztosítani képes szektorok szereplőire. Fókuszban a rugalmas energiatermelés és -fogyasztás, valamint a tiszta technológiák integrációja áll.
A magyar gazdaságfejlesztési intézményrendszernek minél gyorsabban meg kell értenie az új fejlesztési irányokat, hogy az előkészítés alatt álló vagy futó fejlesztési programokat azokkal összhangba tudják hozni, így segítve a magyarországi vállalkozásokat az új szempontok szerint elérhető források elérésében.
A hazai cégeknek fel kell készülniük arra, hogy a Clean Industrial Dealben érintett iparágakban a verseny egyre nehezebb lesz: az állami támogatási szabályrendszer lazításával az erősebb gazdasági háttérrel rendelkező versenytársak jelentős előnyt szerezhetnek, ezért még fontosabb, hogy kihasználjanak minden hatékonyságjavító intézkedést, minél aktívabban kapcsolódjanak be a Bizottság által kezelt EU-s támogatási programokba és a források elérését segítő nemzetközi együttműködési hálózatokba.
Kapcsolat
