Lehetőségek és kihívások az új IFRS standardok - IFRS 18 és IFRS 19 - tükrében

Mit kell tudni az IFRS 18-ról? Az IFRS 18 az IAS 1 standardot fogja leváltani, mely az eredménykimutatásra és bizonyos közzétételekre vonatkozóan fogalmaz meg új kötelezettségeket. A jelenlegi szabályozást 2027. január 1-jei hatállyal fogja kiváltani az új IFRS standard, de lesz lehetőség a korai alkalmazásra is. Az IFRS 18 egyik mozgatórugója, hogy a társaságok a befektetők számára minél hasznosabb, összehasonlítható adatokat tudjanak prezentálni.

Mi fog változni attól, hogy az IFRS 18 leváltja az IAS 1-et? Az eredménykimutatásnál egy ötkategóriás bontást kell a társaságoknak létrehozni - a működési, a befektetési és a finanszírozási részösszegeket, illetve a nyereségadót és a megszűnt tevékenységeket kell szétválasztani.

Az új standard szerint bizonyos mutatószámokat, amelyekre az IFRS nem tér ki, a pénzügyi beszámolókban is be kell majd mutatni. Ezeket a mutatószámokat MPM-eknek (menedzsment által meghatározott teljesítménymérőknek) nevezik, és el kell magyarázni még azt is, miért használja ezeket a menedzsment, valamint le kell vezetni, milyen kapcsolatban állnak ezek az IFRS-számokkal. A cash flow kimutatáshoz indirekt módszer esetén a működési eredmény lesz a meghatározott kiindulópont. Az IFRS 18 standard főként az eredménykimutatást fogja érinteni, a mérleget tekintve csak a goodwill kapcsán lesz (minimális) változás. 

Fontos változás, hogy a társaságoknak meg kell határozni, hogy mi a fő tevékenységük. Ez azért szükséges, mert a működési eredményben a fő tevékenységi körhöz kapcsolódó tételeknek kell majd megjelennie. Az első lépés tehát annak a felmérése, hogy az adott társaság valamilyen hitelezéssel, finanszírozással, beruházással foglalkozó társaság-e vagy termelő/gyártó/szolgáltató társaság. A fő tevékenységi kör fogja befolyásolni, hogy bizonyos tranzakciókat hol kell kimutatni az eredménykimutatásban. A szabályozás egy ún. reporting entity szemléletet kér.

Jelentős változás, hogy az új standard értelmében a devizaárfolyam különbözeteket elsősorban a mögöttes tranzakciók besorolásával összhangban kell kezelni. Egy vevőkövetelés devizaátértékelése így a működési eredményben, míg egy finanszírozási célt szolgáló hitel átértékelése a finanszírozási eredményben fog lecsapódni (feltéve, hogy a társaság fő tevékenysége nem finanszírozás nyújtása).

Az IFRS 18 standard - ahogy akár az IFRS 15, akár az IFRS 16 - nem csak a számvitelt érinti, hanem számos más területet is, így például az IT, a HR, a treasury, a kontrolling területekre vagy a vezetői KPI-okra is hatással van. Mivel a standard hatálybalépése még messze van, van idő a felkészülésre, azonban az előkészületeket nem érdemes sokáig halasztani.

Talán a legalapvetőbb lépés a megfelelés terén az informatikai rendszer (ERP-rendszer) alkalmassá tétele, hogy az a standardnak megfelelő struktúrában tudja riportálni az adatokat. Ha egy cég az ERP-rendszer upgrade-jét vagy leváltását fontolgatja, érdemes előre tervezni és úgy kialakítani a rendszert - például a főkönyvi struktúrákat és a törzsadatokat -, hogy az lehetővé tegye az IFRS 18-nak való megfelelést. A konszolidált beszámolókban a bemutatandó adatok körének változása, bővülése érinti a teljes csoport-beszámolási folyamatot, emellett hatással lesz például az alap mappingekre, de az MPM-ek terén a beszerzendő adatok körét is bővíteni fogja.

A leányvállalatoknak is érdemes a felkészülést időben megkezdeni. Számos társaság a könyveit elsődlegesen az IFRS-ek szerint vezeti, és ezt korrigálva jut el a helyi számviteli főkönyvhöz. Más társaságok elsődlegesen a hazai számviteli előírások szerint vezetik a könyveiket, és ezt módosítva jutnak el a konszolidációs céllal készített IFRS számokhoz. Bármelyik megoldásról is legyen szó, a két számviteli rendszer közötti különbözetek (elsősorban az eredménykimutatás tételek besorolásának eredményeként) száma tovább növekedhet.

Az IFRS 19 standard fő célja, hogy egyszerűsítse az IFRS beszámolókat érintő közzétételeket, illetve csökkentse a kapcsolódó adminisztratív terheket. A standard a közzétételek mennyiségét fogja befolyásolni (lényegesen kevesebb lesz), alkalmazása nem lesz kötelező. 

A PwC-s szakértők tapasztalatai szerint az IFRS bevezetés választását részleteiben elemző társaságok fele tért át az IFRS-ekre. Az áttérést nem választók elsősorban az IFRS beszámoló kiegészítő mellékletének elkészítésével járó túl sok adminisztráció miatt döntöttek amellett, hogy végül nem térnek át az egyedi IFRS beszámoló készítésére. A szakemberek előzetes becslése alapján - a több mint 200 egyedi IFRS beszámolót készítő társaság közül - mintegy 150 magyarországi IFRS alkalmazónak jelenthet könnyebbséget az IFRS 19 standard. Továbbá több mint 2000 olyan társaság lehet Magyarországon, amely még nem készít IFRS beszámolót, de mindenképp érdemes végig gondolnia az áttérést az új standardok ismeretében.

Az IFRS 19 azokra a jogosult leányvállalatokra vonatkozik, melyek a standard alkalmazását választják konszolidált vagy egyedi pénzügyi kimutatásaikban. Jogosult leányvállalatnak minősül az a gazdálkodó egység, amely nem rendelkezik nyilvános elszámoltathatósággal, illetve amelynek anyavállalata (vagy végső anyavállalata) az IFRS számviteli standardoknak megfelelő, nyilvánosan hozzáférhető konszolidált pénzügyi kimutatásokat készít. A hatálybalépés dátuma: 2027. január 1. vagy az azt követő beszámolási időszakok. A korábbi alkalmazás megengedett.