Lehet-e a fenntarthatóságról viccesen beszélni? - ESG másképp

Különleges megközelítéssel nyúlt a fenntarthatóság témájához Litkai Gergely stand-up komikus a PwC ESG másképp: Stand-up a fenntarthatóságról című eseményén. A humorista maga is zászlóvivője a zöld ügyeknek, és előadásában könnyed humorral hívta fel a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóság mindenki számára elérendő cél, és a mindennapi életben apró lépésekkel kell valamennyiünknek hozzájárulni. „Az ESG nem csak egy elvont szabályrendszer, hanem lehetőség a vállalatok számára, hogy környezet- és energiapozitív működést érjenek el” - érvelt. A helyzetet ahhoz hasonlította, hogy egy vállalatnak a könyvelésben is helyesen kell eljárnia, és nem csak az adminisztráció, hanem a működési hatékonyság javítása miatt. Ugyanez igaz az ESG esetében is: ha nem jól csinálják, és egy vállalat csak „papíron” indul el egy fenntarthatóbb működés felé, az hosszú távon a társadalomra és a környezetre is komoly negatív hatással jár.

A humorista a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy nem nézünk szembe eléggé a döntéseink hosszú távú következményeivel, és visszafordíthatatlan folyamatokhoz járulunk hozzá a hétköznapi cselekedeteinkkel, szokásainkkal. A fenntarthatósági kérdőívek viszont jó eszközként szolgálhatnak arra, hogy a cégek elinduljanak a zöld működés útján - mondta, ami át is vezetett Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának igazgatója előadásához az új ESG-törvény alkalmazásának gyakorlati kérdéseiről.
Az ESG-törvény (2023. évi CVIII. tv.) alapján a nagyvállalatoknak át kell világítaniuk közvetlen beszállítóikat fenntarthatósági szempontok mentén 2025-től kezdődően. Az adatszolgáltatási kötelezettségeket a 13/2024 (VIII.25.) SZTFH-rendelet részletezi, amelynek megfelelően a vállalatoknak már 2024 végéig el kell kezdeniük a felkészülést. A vállalatoknak saját magukról és leányvállalataikról is kell majd adatokat szolgáltatni, kötött formátumban. Az ESG-kérdőív 151 kérdést tartalmaz, de ezt területi és méret szerinti szűkítéssel lehet alkalmazni, illetve számos megoldást kínálnak a kitöltés támogatására.

Szalóczy Miklós, a Bosch globális energiahatékonysági felelőse és Szalay Rita, a PwC igazgatója gyakorlati példákkal illusztrálták, hogyan lehet sikeresen beépíteni az ESG szempontokat a vállalatok működésébe, és miért fontos a beszállítói láncok átvilágítása. A beszélgetésből megtudhattuk, hogy a Bosch már évek óta végez beszállítói kockázati szűrést, jóval az erre vonatkozó kötelező szabályozás megjelenését megelőzően alakították ki saját rendszerüket, amelyben a minőségi kritériumok mellett a fenntarthatósági elemek is szerepet kaptak. Megközelítésükben a fókusz a beszállítók segítésén és fejlesztésén van, amelyet webinárokkal és külön erre a célra kialakított oktatási felülettel támogatnak.

Ahhoz, hogy a vállalatok 2025-től kezdődően tudjanak átvilágításokat végezni, lehetőleg még ebben az évben, de legkésőbb jövő év elején meg kell tenniük az előkészületeket: szabályozni a belső folyamataikat, kategorizálni a beszállítóikat, felállítani a kockázatkezelési és átvilágítási rendszereiket. Ehhez mindenekelőtt képzésekre és a felkészültségi szint mérésére (gap-analízis) is szükség van. A fenti körbe tartozó szolgáltatások egy része akkreditációhoz kötött az ESG-törvény alapján.

A PwC szakértői igény szerint támogatják vállalatát az aktuális helyzet felmérésével, a megfelelésre való előkészületekkel, az implementációval, valamint a rendszer fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben.