Elfogadták a tavaszi adócsomagot

A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója, amelyet jelenleg az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. Rendelet szabályoz, legutóbb 2024 szeptemberében változott, amikor meghosszabbították a különadó hatályát 2025 végéig.

A törvényi átültetés önmagában 2025-re nézve nem hoz lényegi változást az adóalap kiszámításában. Az adóalap továbbra is a 2023-as adóévi adózás előtti eredmény, módosítva különböző növelő (a Különadó tv. szerinti pénzügyi szervezetek különadója, a Pti tv. szerinti pénzügyi tranzakciós illeték és maga a hitelintézeti különadó) és csökkentő tételekkel (osztalék jogcímen kimutatott bevétel, valamint a nem szokásos tevékenységből származó nyereség). 2026-ban a 2024-es adózás előtti eredmény képezi az alapot, természetesen a 2024. évi módosító tételekkel korrigálva. Az adómérték 2025-ben 7% az első 20 milliárd forintig, és 18% az afeletti összegre. 2026-ban ez 8%, illetve 20%-ra emelkedik.

Fontos, hogy amennyiben a hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás jelentős mennyiségű állampapírt vásárol, és ennek következtében a 2025. január 1. és 2025. november 30. közötti átlagos állampapír-állománya meghaladja a 2023. január 1. – 2023. április 30., illetve a 2024. szeptember 1. – 2024. november 30. közötti átlagos állományát, adócsökkentésre van lehetősége. A csökkentés mértéke az állampapír névérték-növekmény 10%-a, de legfeljebb az adó 50%-a lehet. Ez a kedvezmény 2026-ban is érvényesíthető, feltéve, hogy a 2030. január 1-jét követően lejáró állampapírok állománya növekszik a meghatározott bázisidőszakokhoz képest. A kedvezmény csak a forintban denominált állampapírokra vonatkozik, a lakossági állampapírok nem vehetők figyelembe. 

A módosítás eljárási szabályokat tartalmaz a három gyermeket nevelő anyák, a két gyermeket nevelő anyák, a 30 év alatti anyák és a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményével kapcsolatban. A kedvezmények nagyságát külön törvények rendezik. E szabályok alapján a háromgyermekes anyák tevékenységi jellegű jövedelmei - így különösen a munkabérük - 2025. október 1-jétől adómentes lesz. 2026. január 1-jétől a 40 év alatti kétgyermekes anyák, majd lépcsőzetesen az idősebb anyák is adómentessé válnak. Ezen túl, 2026. január 1-jétől a 30 év alatti anyák tevékenységi jellegű jövedelmei felső korlát nélkül szintén adómentessé válnak. További változás és a korábban bejelentett rendelkezésekhez képest újdonság, hogy a kedvezmények következményeképpen nem terheli majd személyi jövedelemadó a csecsemőgondozási díjat, a GYED-et és az örökbefogadási díjat sem 2025. július 1-jétől. 

Az anyák kedvezményét igénybe vevő magánszemélyek a családi kedvezményt járulékkedvezmény formájában tudják érvényesíteni azzal, hogy a tervezet akkor is lehetővé teszi a családi járulékkedvezmény alkalmazását, ha a magánszemély jövedelme külföldön esik személyi jövedelemadófizetési kötelezettség alá, és ezért azt Magyarországon mentesíteni kell a jövedelemadóztatás alól. 

A módosítás értelmében a jövőben a kifizetők, a munkáltatók már nem csak a maximum 300 W, hanem a 750 W teljesítményű elektromos kerékpárok ingyenes használatát is biztosíthatják.  

Megszüntetésre kerül az a szabályt, mely szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának. Ennek következtében a magánszemélyt megillető követelések - például a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék - adózás nélkül történő vagyonrendelésére nem lesz lehetőség. Ezen túl több helyen kiegészítésre kerül a bizalmi vagyonkezelésre és a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szja, illeték, társasági adó, eljárási és számviteli szabályokat a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekkel. A tartós vagyonkezelési jogviszony előírásai várhatóan a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvénybe kerülnek majd be. 

A kiegészítő adóalanyiság adóhatósági bejelentésére több idő áll rendelkezésre, a határidő az adóalanyisággal érintett adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napja lesz az adóév utolsó napja helyett.

Általános forgalmi adónem tekintetében viszonylag kevés módosítás került a törvénybe, ezek között is számos inkább technikai jellegű, és céljuk a jogszabályi rendelkezések pontosítása, egyértelműsítése. A módosítások közül az alábbiakat emeljük ki:

Beszerző nyilatkozata – belföldi földgáz-kereskedelem

Mint az már ismert, 2025. január 1-jétől a beföldi fordított adózás esetköre kibővült a földgáz-értékesítés kereskedők közötti ügyleteivel. Ehhez kapcsolódóan az ügyletek könnyebb minősítése miatt a módosítás értelmében a beszerzőknek előzetesen és írásban kell nyilatkozniuk az értékesítők felé, hogy adóalany-kereskedőknek minősülnek-e áfa szempontból.

Alanyi adómentességhez kapcsolódó módosítások

A korábban már rendeleti szinten bevezetett 18 M Ft-os értékhatárt az áfatörvénybe is át ülteti a jogalkotó a kapcsolódó átmeneti szabályokkal együtt, valamint pár egyéb módosítás is megjelenik az alanyi adómentesség kapcsán (pl. speciális szabályok új közlekedési eszköz átadása, átmozgatása kapcsán; adómentesség megszűnésének újabb esetei). 

ePénztárgép koncepció bevezetésének újabb lépései

Mivel az uniós jóváhagyást követően ez év április elsejével hatályba léphetett az e-pénztárgépek forgalmazásával, üzemeltetésével kapcsolatos technikai részleteket tartalmazó NGM rendelet, így 2025. július 1-től kezdődően megnyílik a lehetőség az önkéntes e-pénztárgéphasználatra is, mely kapcsán az adatszolgáltatásra is kitér a módosítás. Az ePénztárgép  kötelező használatára a tervek szerint 2028. július 1-jével kell áttérni, addig használhatóak a jelenleg is forgalomban lévő online pénztárgépek.

A nyugta adatszolgáltatás bevezetésének elhalasztása

A módosítás értelmében a nyugta adatszolgáltatás (ez azokra a nyugtákra vonatkozik, melyeket nem online pénztárgéppel/ePénztárgéppel állítanak ki) bevezetése tovább húzódik, a 2025. július 1-jére tervezett bevezetés új dátumát 2026. szeptember 1-jében jelölte meg a jogalkotó. 

Számla adatszolgáltatás pontosítása

2026. január 1-jétől 

• a csoportos adóalanyok által kiállított számlák esetében a csoportazonosítón túl az érintett csoporttag adószámáról;
• jogutódlás esetében pedig, amennyiben a jogutód állít ki számlát a jogelőd ügyletéről, a jogelőd adószámáról is adatot kell szolgáltatni. 

Egyéb módosítások

• Utazásszervezés esetében a számlán nem lesz kötelező feltüntetni az adó alapját és összegét, ha nem adóalany az igénybevevő (azonban fontos, hogy az online adatszolgáltatás során ezen adatokat továbbra is szerepeltetni kell).

• A korábbi OTÉK rendelet hatályon kívül helyezésével az áfatörvény összes hasznos alapterületre vonatkozó értelmező rendelkezése pontosításra szorult, ezt orvosolja a módosítás azzal, hogy ezen értelmező rendelkezés kapcsán már a jelenleg hatályban levő jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit, pontjait hivatkozza be (az összes hasznos alapterület meghatározásának az új lakóingatlanok kedvezményes adókulccsal történő értékesítésekor van jelentősége).  

• A külföldi utasokat megillető adómentesség kapcsán a kiléptetési igazolás módja bővül. A jövőben a módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a vámhatóság általi záradékolással és lebélyegzéssel egyenértékű, digitális bélyegzővel ellátott adat is szolgálhasson a kiléptetés igazolására.

Az elfogadott törvénymódosítás néhány eljárásjogi és anyagi jogi kiegészítést és módosítást tartalmaz, például a jövedéki nyilvántartásba vétellel, valamint a szárított és fermentált dohánnyal végzett tevékenységekkel kapcsolatban.

Jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet (az egyes adózási tárgyú veszélyhelyzeti rendelkezésekről szóló 52/2024. (III. 4.) Korm. Rendelet) szabályozza a járványügyi különadó visszaigénylését. A módosítás ezt a szabályozást törvényi szintre emeli, tartalmi változást nem hozva.  

A módosítás értelmében az energiaellátók jövedelemadójának kulcsa 2026. január 1-jétől kezdődően újra 31% lesz.

A módosítás törvényi szintre emeli a biztosítási pótadó fizetési kötelezettséget és kimondja, hogy az a 2026-ban kezdődő adóévre is vonatkozik.

Változatlanul adómentes a gépjárműadó alól az autóbusz, ha az üzemeltető a tárgyévet megelőző évben elért nettó árbevételének legalább 75%-a tömegközlekedés folytatásából származott. 2026. január 1-jétől a tervezet alapján a vasúti és közúti személyszállítási tevékenységet egyaránt végző adóalany számára is elérhető lesz az autóbuszok utáni adómentesség.

A módosítás értelmében kiterjesztik a Pti. tv. szerinti pénzügyi tranzakciós illeték hatályát, és illetékköteles lesz az elektronikuspénz-szolgáltatók által kezelt számlák vonatkozásában a fizetési műveletekkel összefüggésben történő terhelés.

A módosítás kizár egy agresszív adótervezési lehetőséget. A módosítás szerint akkor, ha a kifizető olyan nyugdíjas személynek juttat munkabért vagy megbízási díjat, aki az anyákra vonatkozó személyi jövedelemadó kedvezményekre jogosult, akkor a jövedelem az éves átlagkereset négyszeresét - 2025-ben 31 525 680 Ft-ot - meghaladó része után 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.  Az értékhatárt a kapcsolt vállalkozásoknak közösen kell számolniuk. Véleményünk szerint e rendelkezés célja az, hogy ha egy vállalkozás tulajdonosa egy nyugdíjas nő, aki az anyák kedvezményére jogosult, akkor a vállalkozás nyereségét ne tudja felső korlát nélkül minden közteher - szja, társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó - megfizetése nélkül kivonni a vállalkozásból. A szociális hozzájárulási adót a nyugdíjas anyának saját magának kell megfizetnie akkor, ha a jövedelme külföldről származik.

A módosítás tisztázza, hogy passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a globális minimum-adó szerinti kiegészítő adó adott üzleti évre várható összegét. Az elhatárolást a kiegészítő adó összegének végleges bevallásakor kell majd megszüntetni az adófizetési kötelezettséggel szemben.

Az adócsomag számos módosítást tartalmaz a fenntarthatósági jelentés kapcsán is az alábbiak szerint: 

• A módosítás tisztázza, hogy az ESEF közzétételi formátum csak a fenntarthatósági jelentésre vonatkozik és a könyvvizsgálói véleménynél nem kell alkalmazni. 

• A módosítás értelmében a könyvvizsgálónak nem kell megítélnie, hogy a fenntarthatósági jelentés és a beszámoló összhangban van-e, vagy megfelel-e a jogszabályoknak. Viszont nyilatkoznia kell arról, hogy az üzleti jelentés tartalmaz-e lényeges hibás állítást. Fontos rögzíteni, hogy ez a nyilatkozat nem vonatkozik a fenntarthatósági jelentésre.  

• A módosítás megerősíti, hogy az európai uniós Omnibus javaslati csomaggal összhangban nagyvállalatok és összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalatok esetében a fenntarthatósági jelentést elsőként a 2027-ben induló üzleti év vonatkozásában kell elkészíteni.

A törvénymódosítás az alábbiakat fekteti le a könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek számára a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálatára vonatkozóan:  

• A könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek éves adatszolgáltatási kötelezettsége kiterjed a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos bizonyossági véleményekre is, ami segíti a hatósági minőségellenőrzések tervezését.  

• A módosítás egységes jogalkalmazást és egyszerűbb hatósági eljárásokat eredményez azáltal, hogy kiegészíti a törvényi mellékletet a fenntarthatósági minősítés megszerzéséhez szükséges nyilatkozattal. 

Az adócsomagaz eljárásjogi jogszabályok kapcsán számos módosítást tartalmaz, ezek közül sok pontosító, technikai jellegű, illetve közülük számos az anyagi jogszabályok módosításához kapcsolódik. Az alábbiakban a teljesség igény nélkül néhány érdemi változás:  

Adózás rendje

• A feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályok módosítása kapcsán kiemelendő, hogy a kérelmek díja általánosságban 2 millió Ft-tal nő, valamint nóvumként jelenik meg, hogy a típusszerződések sürgősségi eljárásban történő elbírálásának díja 16 millió Ft lesz. Fontos, hogy újra bevezetik az előzetes személyes konzultáció intézményét, mely szintén díjfizetéshez kötött (1 millió Ft konzultációnként). 

• A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjának visszatérítésére bizonyos, az eljárás lefolytatását akadályozó, vagy azt időben elhúzó adózói magatartás esetén nem lesz lehetőség. A módosítás kitér továbbá arra, hogy amennyiben két- vagy többoldalú szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásra is sor kerül (ezzel indul vagy erre térnek át később), akkor az erre vonatkozó díjmérték fizetendő.  Szintén emelkedik az ezen eljárásokhoz kapcsolódó hatósági díjak mértéke (a feltételes adómegállapítási eljárásokhoz hasonlóan az eljárás megindításának díja 2 millió Ft-tal nő, míg az előzetes személyes konzultáció díja 500 ezer Ft-tal, így annak díja szintén 1 millió Ft lesz alkalmanként).

• Az ePénztárgép bevezetéséhez kapcsolódóan a mulasztások jogkövetkezményei egységesen jelennek meg a módosításban. A jövőben a forgalmazói körnek igen szigorú szankciókkal kell számolni, ugyanis az egyes mulasztásokhoz akár 10 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Az ePénztárgépet használó adózói kör a kapcsolódó mulasztások esetében az általános 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal lesz sújtható (mely mellett a 12 napos üzletbezárás szintén elrendelhető lesz).

• Az automatikus fizetési könnyítés, részletfizetési kedvezmény jelenlegi értékhatárai a tervek szerint emelkednek a jövőben.

Adóigazgatási eljárás

• A jogalkotó az ellenőrzési határidők meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések módosításával lehetőséget teremt az adóhatóságnak az olyan komplex, láncolatos ügyletek feltárására is, ahol több adózó ellenőrzése szükséges.  A módosítás értelmében ezekben az ügyekben az adóhatóság vezetője akár 365 napra (bizonyos esetekben 540 napra) is meghosszabbíthatja az ellenőrzést.

• Az ePénztárgépek engedélyezési eljárását az állami adó- és vámhatóság folytatja le. A módosítás szerint az engedélyezési eljárásban hozott elsőfokú adóhatósági határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, közvetlenül a bírósághoz lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni.

A kihirdetést követő (tehát 2025. június 19-tól számított) 31. napon hatályát veszti: 

• az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet és 

• az egyes adózási tárgyú veszélyhelyzeti rendelkezésekről szóló 52/2024. (III.4.) Korm. rendelet. 

A kihirdetést követő napon hatályát veszti: 

• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról, valamint kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 34/2024. (II. 26.) Korm. rendelet és 

• az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szóló 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet.