A tervezet szerint 2025. július elsejével a családi kedvezmény összege a korábbi másfélszeresére, 2026. január elsejével pedig kétszeresére emelkedik. Így egy kiskorú gyermek után nem 10 ezer forint adómegtakarítás érhető el, hanem 2025. nyarától 15 ezer, majd 2026-ban 20 ezer forint - havonta. Ugyanilyen arányban nő a két- és háromgyermekesek esetén is a kedvezmény, azaz például három kisgyermeket nevelők esetében 2026-tól havonta nem 99 ezer forint, hanem 198 ezer forint marad majd a nagycsaládosok pénztárcájában.
A tervezet javaslatot tesz a személyi jövedelemadóról szóló törvény pontosítására 2024. január elsejei hatállyal, mely lehetővé teszi azt, hogy a munkáltatók vagy más kifizetők által fenntartott, sportolási célú létesítményeket és az abban elhelyezett sporteszközöket a munkavállalók, más magánszemélyek ingyenesen vagy kedvezményes áron használják - adókötelezettség nélkül. Így a vállalati edzőterem vagy kosárlabda pálya ingyenes használata után a munkavállalóknak nem kell majd adózniuk.
A jogszabály-módosítási tervezet a törvény kihirdetését követő naptól kimondaná, hogy a vállalatok a visszaváltási díjas termékeket - azaz jellemzően az 50 Ft-os műanyag palackokat és alumínium dobozokat - adómentesen engedhetik át a magánszemélyek részére. Így például nem keletkezik adófizetési kötelezettség akkor, ha az üzleti tárgyaláson vagy egy konferencián elfogyasztott üditő palackját az üzleti partner, a konferencia résztvevője hazaviszi, majd azt saját maga váltja vissza.
A tervezet 2025. január elsejével a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe emeli át egy 2024. augusztusától alkalmazandó kormányrendelet előírásait. E rendelkezések két oldalról is korlátozzák a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos kedvezményét. Egyrészt ezt a kedvezményt csak azon újonnan felvett munkavállalók után lehet igénybe venni, akik az elmúlt 12 hónapban legfeljebb 3 hónapig dolgoztak más munkáltatónál. 2024. augusztusa előtt ez a figyelési időszak 9 hónap volt. A másik változás pedig megfelezi a kedvezmény igénybevételének időtartamát, azaz a munkáltató a korábbi két éves időtartam helyett csak egy éven keresztül csökkentheti a szociális hozzájárulási adó alapját a minimálbér összegével (), és további fél évig a minimálbér 50 százalékával (egy év helyett).
A globális minimumadó által érintett belföldi vállalatok számára a 2024-ben kezdődő adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül – naptári éves vállalatok esetén 2024.12.31-ig - bejelentési kötelezettséget ír elő a minimumadó törvény.
A bejelentési kötelezettségnek minden, a szabályozás hatálya alá tartozó vállalkozásnak eleget kell tennie, függetlenül attól, hogy élhet-e valamelyik mentességgel. Eddig nem volt ismert, hogy a bejelentés körében milyen információkat kell ismertetnie a vállalatoknak. Ebben ad némi útmutatást a jogszabály-módosítási tervezet, amely alapján a bejelentésben a minimumadó törvény hatálya alatti vállalkozásoknak be kell mutatniuk:
a vállalatcsoport valamennyi tagjánaknak azonosító adatait (pl. cégnév, adószám),
a csoporttagok közötti részesedési viszonyokat és
valamennyi társaság minimumadó törvény szerinti minősítését.
A minősítés azonosítása már egy globális minimumadó szempontú elemzést tehet szükségessé, amely kapcsán fontos kiemelni, hogy annak elvégzéséhez a teljes vállalatcsoport, valamint a csoporttagok globális minimumadó szabályok szerinti minősítésének ismerete is szükséges lesz. Ez több esetben a szavazati jogok és az egyes csoporttagok tőkében fennálló részesedéseinek ismeretén túl akár azt is jelenti, hogy a globális minimumadó ún. vélelmezett konszolidációs szabálya szempontjából a magyar társaságoknak minősíteni kell, hogy ki minősül a végső anyavállalatának.
A fentieken túl a tervezet implementálja a minimumadó törvény szabályai között az UTPR adó csoporttagok közötti elosztásának módszerét is.
A tervezet alapján kiegészülnek a társasági adóról szóló törvény hibrid adóelkerülés elleni szabályai is, melyeket a jogalkotó az európai uniós irányelvből ültetett át. Ennek keretében az ún. kettős levonhatósági esetekben megtagadta Magyarországon a ráfordításként való elszámolást, hogy ezzel elkerülje a kettős nem-adóztatás esetét. A magyar implementációból azonban kimaradt annak rendezése, ha utólag ugyanazon entitások esetében kettősen figyelembe vett bevétel is keletkezett. Eddig a megtagadott ráfordítás miatti veszteség nem volt felhasználható a jövőben kettősen figyelembe vett bevétel esetén, így az véglegesen elveszett az adózók számára. A mostani tervezet a szabályozás eddigi hiányosságát kívánja pótolni, és előnyös változásként megteremti az adózók számára a korábban megtagadott ráfordítás figyelembevételét.
A tervezet tartalmazza továbbá azt is, hogy a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés alkalmazható lesz a jövőben a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek esetén.
A tervezet alapján a gépjárműre és pótkocsira vonatkozó visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség az ideiglenes rendszámmal rendelkező gépjármű belföldi átruházása (így már nem csak értékesítése) esetén is beáll.
A tervezet 2025 január 1-től a fordított adózás körébe vonja a belföldi értékesítő által, belföldi adóalany-kereskedő részére gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli értékesítését is. Így tehát az adó megfizetésére kötelezett nem a belföldi értékesítő, hanem a termék, azaz a gáz beszerzője lesz. A módosítás 2026 év végéig lesz hatályban, 2027-től kivezetésre kerül.
A törvényjavaslat további részletszabályokkal egészíti ki, illetve pontosítja a törvény 2025. január 1. napjával hatályba lépő, az alanyi adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által a Közösség másik tagállamában történő választására; valamint az alanyi adómentességnek a belföldön nem letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit.
A tervezet alapján a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke literenként 11,5, illetve 21,5 Ft-ra emelkedik (az alkalmazandó adómérték függvényében); valamint lehetővé válik a vasúti árutovábbítási tevékenységhez felhasznált villamos energia utáni jövedéki adó visszaigénylése.
A tervezet szerint pontosításra kerülnek a vámigazgatási eljárásban az állandó vámjogi képviselet bejelentésének a szabályai, valamint az áfa biztosítása alóli mentességi engedéllyel kapcsolatos részletek.
A határövezetben dolgozókat vagy lakóhellyel rendelkezőket, illetve a harmadik országból beutazásra használt szállítóeszköz személyzetét már csak napi egy alkalommal, az első beutazás alkalmával illeti meg az adómentesség.
Az adócsomag pontosítja a jogkövetési vizsgálatra vonatkozó szabályokat, kifejezetten felhatalmazva az adóhatóságot arra, hogy a jogkövetési vizsgálat során vizsgálja a transzferár-nyilvántartást és a transzferár-adatszolgáltatást. 2025. január 1-től a transzferár-nyilvántartás, valamint transzferár-adatszolgáltatás ellenőrzésére irányuló jogkövetési vizsgálatra 60 nap áll az adóhatóság rendelkezésére.
2025. január 1-től hosszabbodik a szokásos piaci ár megállapítására irányuló (APA) eljárás ügyintézési határideje. A 120 napos határidőt a jövőben két alkalommal 90 nappal hosszabbíthatja meg a Pénzügyminisztérium.
A kis- és középvállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a javaslat szerint emelkednek az egyszerűsített éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó kötelezettséget és a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárok a következők szerint:
Az egyszerűsített éves beszámoló választására vonatkozó értékhatárok:
a) a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium 1200 millió forint helyett 2000 millió forintra,
b) az éves nettó árbevételre vonatkozó határérték 2400 millió forint helyett 4000 millió forintra változik.
A konszolidált beszámoló készítési kötelezettségre vonatkozó értékhatárok:
a) a mérlegfőösszeg 6000 millió forint helyett 10 000 millió forintra módosul,
b) az éves nettó árbevétel 12 000 millió forint helyett 20 000 millió forintra módosul.
A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesülés feltételei közül a nettó árbevételre vonatkozó értékhatár 300 millió forintról 600 millió forintra változik a tervezet szerint.
A javaslat számos kiegészítést tartalmaz a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálójának kiválasztására vonatkozó folyamat kapcsán.
A javaslat értelmében hatályát vesztik
az extraprofit adókról szóló kormányrendelet azon rendelkezései, amelyek a pénzügyi tranzakciós illeték mértékének emelésére terjedtek ki. A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó rendelkezések viszont továbbra is változatlanul hatályban maradnak.
a veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló kormányrendelet;
az ukrajnai fegyveres konfliktusra tekintettel bevezetett egyes mulasztási bírság értékek; valamint
az ukrajnai fegyveres konfliktusra tekintettel bevezetett, a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos speciális szabályok köre.
Az eljárásjogi jogszabályok számos (sok esetben pontosító) javaslatot tartalmaznak, ezek közül néhány a teljesség igénye nélkül:
Az e-nyugta bevezetésével kapcsolatban további pontosításokat tartalmaz a javaslat mind az e-pénztárgép, mind a vevői alkalmazás kapcsán.
Harmadik országbeli állampolgár esetében egyszerűsítésként fogalmazódik meg, hogy a munkáltató is kérhet részükre adóazonosító jelet magyarországi munkavállalás esetében.
Csoportos társasági adóalany megszűnése esetén a soron kívüli adóbevallás benyújtásának határideje - az általános 30 naptól eltérően – 90 nap lesz.
A pénzforgalmi bankszámlanyitásra kötelezettek között nevesítetten megjelenik a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe is.
A kockázatelemzés során feltárt anomáliák megszüntetése érdekében az adóhatóság már adategyeztetési eljárást is kezdeményezhet a korábban meghatározott intézkedések mellett. A javaslat részletesen kitér az adategyeztetés részletszabályaira és az ahhoz kapcsolódóan kiszabható szankcióra is.
Új eljárás rendezi azt, ha a megszűnő munkaviszonyokat a munkáltató elfelejti bejelenteni, vagy más okból elmulasztja a ‘08-as bevallás benyújtását. Ilyen esetben előbb a NAV felszólító levelet küld, és csak akkor szab ki bírságot, ha a munkáltató a mulasztást határidőre nem rendezi.
Rövidül az adószám törléséhez kapcsolódó türelmi idő a be nem nyújtott bevallások kapcsán. Az eddigi 180 nap helyett már 90 nap után lehetősége lesz az adóhatóságnak az adószám törlésére.
A javaslat a korábban rendeleti szinten bevezetett új, szigorúbb (duplikált) általános mulasztási bírság tételeket az Art-ban is deklarálja.
Az új tény, körülmény adóellenőrzés során történő előterjesztésére vonatkozó, időbeli korlátozó rendelkezést - egy EU-s ítélet következményeként - a javaslat szerint nem kell majd alkalmazni a külföldiek speciális áfa-visszatérítési eljárásában 2025-től.
Az online kapcsolattartás újabb mérföldköveként az adóhatóságnak lehetősége nyílik a jövőben az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a végrehajtási eljárás - közigazgatási per indítása esetében - nem csupán a halasztásra irányuló kérelem elbírálásáig szünetel, hanem a halasztó hatály időtartama alatt is.
Az elektronikus kapcsolattartás lehetősége (illetve kötelezettsége) megjelenik a munkáltatói jövedelemletiltás esetében a munkáltató és adóhatóság relációjában is.
Az általános közigazgatási rendtartás alapján átadott követelések végrehajtása során a késedelmi pótlék mértékét az adóeljárásban már érvényes mértékéhez igazítja a javaslat.
Ha bármilyen kérdése merülne fel a témát illetően, forduljon bizalommal szakértő munkatársunkhoz vagy szokásos PwC kapcsolattartójához.
Farkas Gábor
Cégtárs
Email: gabor.farkas@pwc.com
Koncz Barbara
Cégtárs
Email: barbara.koncz@pwc.com