Ami benyújtásra került… az Országgyűlés előtt az őszi adócsomag végleges tervezete
Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2023. november 6.
Ahogy azt az október 25-ei hírlevelünkben már megírtuk, a Pénzügyminisztérium előkészítette a szokásos őszi adócsomagot, melyet társadalmi egyeztetésre is bocsátott. Az október 31-én benyújtott végleges tervezet (továbbiakban: „Javaslat”) azonban számos egyéb módosítási javaslatot tartalmaz a korábbi verzióhoz képest. Jelen hírlevelünkben - a korábbi tájékoztatásainkat (október 19., 24. és 25.) kiegészítve - kifejezetten az új, a tervezet korábbi verziójától eltérő jelentősebb módosítási javaslatokra fókuszálunk:
I. Általános forgalmi adó
1.) e-nyugta/nyugta:
Az e-áfa mellett az e-nyugta (e-pénztárgép) koncepció jogszabályi szintű bevezetése is tovább folytatódik. A korábbi adócsomagokban az e-nyugtához kapcsolódó definíciók implementálása után a jogalkotó a jelen Javaslatban már részletszabályokat rögzít.
Ennek megfelelően a Javaslat kibővíti a nyugta kötelező adattartalmát e-nyugta alkalmazása esetében, illetve azt is rögzíti, hogy az e-nyugta a nyugtatárba történő beérkezés esetén tekinthető kibocsátottnak. Fontos novum, hogy a törvényjavaslat általánosságban (tehát mind a nyugta, mind az e-nyugta kapcsán) bevezeti és definiálja a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalmát.
A Javaslat továbbá egyértelműsíti, hogy e-nyugtát kizárólag elektronikusan lehet kibocsátani, illetve elérni (a vevő vevői alkalmazás útján tud hozzáférni ezekhez a bizonylatokhoz a nyugtatárban). Abban az esetben azonban, ha a vevő kéri (vagy jogszabály írja elő), akkor az e-nyugtáról papír alapú másolatot kell a vevő rendelkezésére bocsátani.
A nyugtákra vonatkozó adatszolgáltatásra is kitér a Javaslat. Fontos kiemelni, hogy a jogalkotó szándéka szerint 2025-től már valamennyi nyugtáról, illetve nyugtával egy tekintet alá eső okiratról adatot kell szolgáltatni a NAV felé (megjegyezzük, hogy jelen Javaslat az e-nyugtákra vonatkozó adatszolgáltatás részleteire nem tér ki, azt külön jogszabály rendezi majd). Ez azon adózók életében eredményezhet jelentős változást, akik eddig nem voltak kötelesek adatot szolgáltatni a nyugták kapcsán.
A fenti részletszabályok hatályba lépésének dátuma 2025. január 1-ja emeli.
2.) Adómértékkel kapcsolatos változások, pontosítások:
A Javaslat pontosítja a vtsz. besorolást a kedvezményes, 5%-os adókulcs alá tartozó speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (élelmiszerek) tekintetében.
- A Javaslat kiegészíti a 18%-os kulccsal adózó tejtermékek körét is, nevesítetten a desszert jellegű sajtkészítményekkel a megjelölt vtsz. alatt (pl. túró rudi áfája).
A Javaslat értelmében az áfa tv-ben definiált műalkotások importja esetében alkalmazandó adómérték a 27% helyett általánosan 5% lesz.
3.) Egyéb:
Pontosításra kerül továbbá a fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végzők által adómentesen nyújtható szolgáltatások, termékértékesítések köre. A termékértékesítések közül nevesítetten a fogászati protézisek értékesítése mentesülhet majd az adó alól - a megfogalmazás összhangot teremt az áfa-irányelv szövegezésével.
Új adómentes tényállásként kerül rögzítésre az olyan sérült- és betegszállítási tevékenység, melyet az e tevékenységet végző szolgáltató hatósági engedély birtokában és speciálisan e célra felszerelt gépjárművel végez (eddig kizárólag a közszolgáltatónak minősülő adóalanyok végezhették adómentesen ezt a típusú tevékenységet).
A közvetett vámjogi képviselő igénybevételével történő importáláshoz kapcsolódó levonási jog gyakorlása tekintetében korlátozó rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat. A jövőben kizárólag az áfa tv-ben meghatározott feltételeknek eleget tevő személyi kör engedményezheti az import-áfára vonatkozó levonási jogát a megbízott közvetett vámjogi képviselőre. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat kiegészíti azon adatoknak a körét is (értve ez alatt a vámhatósági dokumentumok konkrét megjelölését, pl. szabadforgalomba helyezésről szóló vámhatósági határozat számát), amelyet az engedményező nyilatkozatnak tartalmaznia kell.
A Javaslat a diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja által megfizetett adóból visszaigényelhető összeget naptári évenként a korábbi 300 ezer Ft helyett 600 ezer Ft-ra emeli.
II. Személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás
1.) A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos változások
A javaslat szerint bevezetik az eszközérték-növekmény fogalmát, ami gyakorlatilag a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek vagyonrendeléskor történő felértékelését jelenti.
A bizalmi vagyonkezelések tekintetében a 2023. szeptember 12-től hatályos változásokkal ellentétben a jogalkotó mégis lehetővé teszi az adómentes felértékelést vagyonrendeléskor, amely azonban a különböző vagyonelemek kedvezményezettek részére történő kiadásakor osztalékként válik adókötelessé az eszközérték-növekmény erejéig. Ugyanakkor, ha a vagyonrendelés és a vagyon kedvezményezettek részére történő kiadása között legalább öt év eltelik, abban az esetben a vagyon kiadásakor nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
A javaslat átmeneti rendelkezést is megfogalmaz, mely alapján a 2023. szeptember 12. óta megvalósult vagyonátadás adókötelezettsége tekintetében a vagyonrendelő, az alapító, vagy a csatlakozó magánszemély választhat, hogy a korábbi, 2023. szeptember 12-től hatályos rendelkezéseket vagy a jelen javaslatban szereplő rendelkezést alkalmazza úgy, hogy utóbbi választása esetén adókötelezettségeit e törvény hatálybalépését követő 15. napig teljesíti.
A javaslat szerint nincs változás a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező, vagyoni érték magánszemély részére történő juttatásának adózása tekintetében. Tehát továbbra is adóköteles lesz például a vagyonkezelésben lévő ingatlan kedvezményezettek részére történő ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosításával összefüggésben felmerült költség és ráfordítás.
2.) Induló vállalkozásban szerzett részesedés
A javaslat bevezeti az induló vállalkozás fogalmát és azt a kedvező szabályt, hogy az ilyen vállalkozásban munkavállalóként vagy vezető tisztségviselőként ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés, illetve az e részesedésre vonatkozó jog megszerzése a megszerzés időpontjában nem lesz adóköteles. Adófizetési kötelezettség csak egy későbbi időpontban, a részesedés értékesítésekor merül fel. Fontos továbbá, hogy a részesedés juttatásának meg kell felelnie a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének és a megszerzett részesedés a szerzést, jogszerzés esetén a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem kerülhet értékesítésre.
3.) Limitált adóbeszámítás
Korlátozódik az adóbeszámítás szabálya, mely szerint a jövőben már nem a jövedelem után bármely külföldön felmerült adó, hanem csak a jövedelemszerzés helye szerinti országban felmerült külföldi adó lesz beszámítható. Ez a szabály mind a különadózó, mind az összevonás alá eső jövedelmek esetén alkalmazandó lesz.
4.) Ingatlanbérbeadásra vonatkozó változások
Ingatlan bérbeadása esetén változnak az értékcsökkenési leírás és a felújítási költségek elszámolhatósági szabályai.
5.) Számsorsjátékokból származó nyeremény
A javaslat újdonságként vezeti be, hogy a tradicionális számsorsjátékokon (pl. lottó, kenó, puttó) elért nyeremények nem számítanak a magánszemélyek bevételei közé.
6.) Egyszerűbb egyéni vállalkozói jövedelemadózás 2025-től
A törvényjavaslat értelmében a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozók adózása egyszerűbbé válik azáltal, hogy a vállalkozói jövedelem meghatározása során az Szja törvény 2. számú mellékletében meghatározott vállalkozói bevételeket a 3. számú melléklet szerinti költségek levonásával tudják majd meghatározni.
A fentiekkel egyidejűleg megszűnnek a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények, a fejlesztési tartalék és a kisvállalkozások adókedvezménye is, valamint a vállalkozói kivét fogalmát is kivezetik. A veszteségelhatárolás jogintézménye azonban továbbra is fennmarad.
A törvényjavaslat értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozóknak a jövőben elegendő lesz a bevételeikről nyilvántartást vezetni, s a továbbiakban nem lesz szükség naplófőkönyv, pénztárkönyv vezetésére.
A javaslat rögzíti továbbá az egyéni vállalkozó tevékenységének megszüntetésével, tevékenységének más formában vagy más személy által történő folytatásával kapcsolatos teendőket. Így, többek között tartalmazza a megszűnés esetén készítendő leltár- és kimutatáskészítési kötelezettséget és a vállalkozói bevételek és költségek elszámolására vonatkozó szabályokat is.
7.) Változások az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségében
A törvényjavaslat alapján 2025-től jelentősen egyszerűbbé válnak az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulékfizetésének szabályai. A javaslat szerint ugyanis bevezetnek egy ún. diktált járulékalapot, amely mind a vállalkozói jövedelemadózást, mind az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér. A javaslat értelmében a társadalombiztosítási járulékot a főfoglalkozású egyéni vállalkozók legalább a minimálbérig, a mellékállású egyéni vállalkozók pedig a minimálbér 30 százaléka után teljesítik. Továbbá a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál a választott járulékalap intézményét vezetik be, amely alapján a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a magasabb társadalombiztosítási ellátások (pl. táppénz, nyugdíj) megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választhat.
A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos változás, hogy ugyan továbbra is fennmarad a minimum adófizetési kötelezettség, viszont a garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbségtétel, valamint a 112,5 százalékos szorzó is megszűnik, és egységesen minden főfoglalkozású egyéni vállalkozónak havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót. (Ha az egyéni vállalkozó a magasabb társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választott, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább ezen magasabb választott alap után kell megfizetnie.)
Mérséklődik továbbá az egyéni vállalkozók adminisztrációs terhe azáltal, hogy a szociális hozzájárulási adó a személyi jövedelemadóval együtt éves elszámolású adóvá válik, azaz év közben ugyan negyedévente kell az adóelőleget megállapítani és megfizetni, azonban a negyedéves bevallási kötelezettség megszűnik. Az adóbevallást, illetve az esetleges adókülönbözetet a tárgyévet követő év május 20. napjáig kell benyújtani, illetve megfizetni. A társadalombiztosítási járulékmegállapítás rendszere is egyszerűbbé válik azáltal, hogy az adóhatóság a tárgynegyedévet követő hó első napjáig elkészíti a negyedéves bevallási tervezetet (amely a járulékfizetési kötelezettséget havi bontásban tartalmazza), melyet az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig kiegészíthet, illetve javíthat, vagy adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallást nyújthat be.
III. Társasági adó, különadók
1.) Energiahatékonysági adókedvezmény
A Javaslat alapján lényegesen módosulnak az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás és felújítás adókedvezményének szabályai, melyek közül a legfontosabb változások az alábbiak.
A Javaslat az általános csoportmentességi rendelet változásával összhangban külön szabályozza az általános energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokat és felújításokat, illetve az épületenergetikai projekteket. Az általános energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások és felújítások kapcsán részletes iránymutatást ad a Javaslat az elszámolható költség szempontjából jelentős alternatív beruházások és felújítások kapcsán. Az épületenergetikai projektek esetében elsődlegesen primerenergiában mért minimum energiahatékonyság-növekedéshez köti a Javaslat az adókedvezmény igénybevételét.
A fentieken túl a vonatkozó támogatási intenzitások is csökkennek a jelenleg hatályos mértékekhez képest. A csökkenés volumene több tényezőtől is függ, az új adókedvezmény-mértékeket beruházásonként, illetve felújításonként szükséges felülvizsgálni.
2.) Reklámadó
Bár a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet nem tartalmazta, a várakozásoknak megfelelően a Javaslat 2024. december 31-ig meghosszabbította a 0%-os adókulcs alkalmazását. Így amennyiben a Parlament a Javaslatot jelen formájában elfogadja, a reklámadó fizetésére kötelezettek további egy évig még biztosan mentesülnek a fizetési kötelezettség alól.
3.) Kiskereskedelmi adó
A Javaslat új szabályként határozza meg, hogy tört adóévek esetén miként szükséges számolni a - már korábban elfogadott és a Javaslat által nem érintett adókulcsokkal számított - kiskereskedelmi adó összegét.
IV. Illeték
Az egyéni vállalkozók egyéb vállalkozási formákra történő áttérésére vonatkozó szja szabályok változása miatt ideiglenesen egy új, visszterhes vagyonátruházási illetékmentességi rendelkezést rögzít a Javaslat.
Pontosítja továbbá a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) illetékmentességi szabályait a vonatkozó ágazati jogszabályoknak megfelelően.
V. Eljárásrendet érintő főbb módosítások
1.) Adózás rendje
Az e-nyugta kapcsán az Art-ban is rögzítették az eljárási szabályokat, többek között az e-pénztárgépek, vevői alkalmazások engedélyeztetése, ellenőrzése és felügyelete kapcsán. A jogalkotó mind a forgalmazók, mind az üzemeltetők mulasztásaihoz kapcsolódó szankciókat listázta a Javaslatban, hasonló díjtételekkel, mint azt az online pénztárgépek esetében korábban már megtette.
Az automata berendezések kapcsán bővül az adatszolgáltatásra kötelezettek személyi köre. Egyfajta kontrolladatként az üzemeltető mellett már az üzemeltetés helyszíne felett rendelkezési joggal bíró adózó is évente köteles adatot szolgáltatni ezen berendezések vonatkozásában.
A Javaslat a tevékenységüket év közben kezdők esetében a jelenlegi határidőt meghosszabbítva, a bejelentkezéstől számított 30 napban határozza meg a csoportos társasági adóalanyisághoz történő csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem benyújtását.
2.) Adóigazgatási rendtartás
A Javaslat módosítja a pénzügyi képviseletre vonatkozó szabályokat azzal, hogy az Air-ban előírt pénzügyi feltételek teljesítésének vizsgálata során kizárólag a képviselő saját nevére szóló bankgarancia vehető figyelembe.
3.) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás
A Javaslat szerint a nemzetközi behajtási megkeresések esetén végrehajtható okiratnak minősül a magyar adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás is.
A Javaslat bővíti a végrehajtási eljárás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére nyitva álló lehetőségeket, ugyanis bevezetik a bizományosi szerződés keretében történő értékesítést, mint opciót, mégpedig a legkisebb vételár (becsérték) meghatározásával. A bizományosi szerződés keretében történő értékesítést az önkormányzati adóhatóságok nem vehetik majd igénybe.
Amennyiben a témával kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal.
Juhász Gergely
Cégtárs
Email: gergely.juhasz@pwc.com
Farkas Gábor
Cégtárs
Email: gabor.farkas@pwc.com
Kapcsolat
