Extraprofit adórendelet

2022. június 4-én jelent meg az extraprofit adókról szóló  197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletet (a továbbiakban „Kormányrendelet”), amely a korábban bejelentett különadók részletszabályait tartalmazza.

1. Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója
2. Bányajáradék
3. Kőolajtermék-előállító extraprofit adója
4. Cégautóadó
5. Kiskereskedelmi pótadó
6. Energiaellátók jövedelemadója
7. KÁT és METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelők, valamint zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelők különadója
8. Pénzügyi tranzakciós illeték
9. Biztosítási pótadó
10. Távközlési pótadó
11. Légitársaságok hozzájárulása
12. Gyógyszerforgalmazók különadója
13. Az egyszerűsített foglalkoztatás
14. Jövedéki adó
15. Népegészségügyi termékadó

Bányajáradék

A Kormányrendelet a 2022-es és 2023-as adóévekre megemeli a bányajáradék mértékét. A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték.

• 48%-a: a 2008. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében (bizonyos jogszabályban foglalt kivételekkel);

• 42%-a: az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében (bizonyos jogszabályban foglalt kivételekkel);

• 36%-a: a próbatermelés során, valamint a 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében.

A Kormányrendelet további eltéréseket fogalmaz meg a bányászatról szóló törvény rendelkezéseitől a minimum kitermelési mennyiségre, illetve a fenti rendelkezéssel kapcsolatos jogtechnikai módosításra vonatkozóan.
 

Cégautóadó

A Kormányrendelet szabályai alapján július 1-jétől ez év végéig 81-87%-kal magasabb mértékű cégautóadót kell fizetniük a cégautóadó alanyainak – azaz elsősorban azon társaságoknak, amelyek tulajdonában személygépkocsi áll, vagy amelyek személygépkocsit pénzügyi lízing keretében használnak.

Az adó mértéke továbbra is a gépjármű teljesítményétől és környezetvédelmi osztályjelzésétől függ. A modern személygépkocsik – azaz az Euro 5. és Euro 6. motorokkal felszerelt, továbbá a hibrid, elektromos vagy tisztán gázüzemű gépjárművek – esetében az adómérték a következők szerint változik:

Egyebekben a cégautóadóra vonatkozó szabályozás változatlan.
 

Energiaellátók jövedelemadója

Új adóalannyal, az ún. „feldolgozóipari gyártó”-val bővül az adókötelezettek köre, konkrétan a bioetanol gyártókkal, a keményítő- és keményítőtermék gyártókkal és a napraforgóolaj gyártókkal. Az új adóalanyok köre TEÁOR szám, illetve az előállított termékek vámtarifaszáma alapján kerül meghatározásra.

A feldolgozóipari gyártókra általánosan vonatkoznak majd az energiaellátók jövedelemadójának szabályai az alábbi főbb eltérésekkel. Így főszabály szerint az adó alapja a módosított adózás előtti eredmény, az adó mértéke pedig 31%.

A feldolgozóipari gyártók a 2022. adóévre várható fizetendő adó alapján adóelőleg fizetésére kötelezettek, első alkalommal 2022. szeptember 20-ig, ezt követően havonta, egyenlő részletekben minden hónap 20. napjáig. Ugyanez az adóelőleg-fizetési kötelezettség és ütemezés áll fenn a 2023-as adóévre vonatkozóan is a feldolgozóipari gyártók számára. A fenti kötelezettséget a feldolgozóipari gyártóknak első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévre kell alkalmazni.
 

Pénzügyi tranzakciós illeték

Az extraprofit adóról szóló szabályozás bővíti a pénzügyi tranzakciós illetékköteles tranzakciók körét. A befektetési vállalkozások, továbbá a hitelintézetek a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban „Bszt.”) 6. § a)–c) pontjában meghatározott KELER Központi Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után adófizetésre kötelezetté válnak. Az adó alapja a tranzakció tárgyát képező pénzügyi eszköz ügyfélszámlán jóváírt összege, az adó mértéke az adóalap 0,3 %-a, de maximum 10.000 forint tranzakciónként. Az adókötelezettség a tranzakció pénzügyi teljesítésekor keletkezik, az adózók az adót a tárgyhót követő hónap 20-ig, első alkalommal 2022. szeptember 20-ig kötelesek bevallani és megfizetni. Az adó alól mentes a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.

Pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezetté válnak a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási és a pénzváltás-közvetítési tevékenységet Magyarországon, határon átnyúló szolgáltatásként végző személyek is. Ezen személyeknek amennyiben 2022. július 1-jéig adóalannyá válnak úgy 2022. szeptember 1-jéig kezdeményezniük kell az állami adóhatóságnál az adóalanyként való nyilvántartásba vételüket. Amennyiben 2022. július 1-jét követően válik a külföldi személy az adó alanyává, úgy a nyilvántartásba vételi kérelmet az adóalannyá válást követő hónap 1. napjáig szükséges majd megtenni. Az adó mértéke az adóalap 0,3 %-a, de maximum 10.000 forint tranzakciónként.

Biztosítási pótadó

A biztosítóknak 2022. július 1-je és 2023 december 31-e között biztosítási pótadót kell fizetniük. Az adó alapja a különböző biztosítási szolgáltatásból származó biztosítási díj összege. Az adótételek a következőképpen alakulnak az elkövetkezendő másfél év során a biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban „Biza. tv.") és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban „Bizt tv.") 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó szolgáltatások esetében:

Az új adónem bevezetésével a biztosítók számára adóelőleg szabályok is irányadóvá válnak, melynek kapcsán a biztosítóknak 2022. november 30-áig és 2023. május 31-éig keletkezik adóelőleg-bevallási kötelezettségük. A tényleges adót 2023. január 31-éig és 2024. január 31-éig szükséges bevallani és megfizetni.  A 2022. július 1-jét követően szétválással vagy kiválással létrejövő kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóalapjukat közösen állapítják meg, majd az adófizetési kötelezettségüket az adóalapok arányában szét kell osztani az egyes adóalanyok között.
 

Légitársaságok hozzájárulása

A légitársaságok hozzájárulását a légi személyszállítási tevékenység után a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet köteles megfizetni. A hozzájárulás alapja a kiszolgált légi járművek utasainak száma (a duplikációk elkerülése végett ide nem értve a tranzit utasokat). A hozzájárulás mértéke az utas végső úti céljától függően:

• 3 900 forint az Európai Unión belüli, illetve egyéb meghatározott országokba irányuló utazás esetén, vagy
• 9 750 forint a fenti kategóriába nem tartozó, egyéb végső úti cél esetén.

A Kormányrendelet alapján jelenleg nem egyértelmű, hogy a hozzájárulást a többi „extraprofit adó”-hoz hasonlóan év elejétől visszamenőlegesen, vagy csak a rendelet hatálybalépését követően kell megfizetni. A jövőre vonatkozóan várhatóan havi szinten, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig kell bevallani a NAV felé, melyhez a kötelezettnek megfelelő nyilvántartást kell vezetnie.

A többi különadótól eltérően a légitársaságok hozzájárulása esetében nem szabályozza a rendelet, hogy azt mely évekre köteles fizetni a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, így elképzelhető, hogy a hozzájárulás 2023-at követően is hatályban marad.
 

Az egyszerűsített foglalkoztatás

A Kormányrendelet előírásai szerint 2022. július hónaptól kezdődően az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalók után magasabb – a legtöbb foglalkoztatási forma esetében kétszeres mértékű – napi tételes adót kell fizetni. Ennek megfelelően az adómértékek a következők szerint változnak:

A Kormányrendelet az új adómértéket a minimálbérhez köti, így a fizetendő napi, tételes adó várhatóan 2023. január 1-jétől tovább nő majd.

További kapcsolódó változás, hogy a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme a minimálbér 12%-ában, 24 000 Ft-ban került maximalizálásra a korábbi 18 000 Ft helyett. Végezetül a magasabb napi adótételre tekintettel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozókat megillető nyugellátásra való jogosultság is gyakorlatilag a kétszeresére emelkedik. 

Jövedéki adó

A Kormányrendelet a legtöbb jövedéki termék adómértékét megemeli 2022. július 1-jétől a következők szerint.

• Energiatermékek

• Alkoholtartalmú termékek

• Dohánygyártmányok

Népegészségügyi termékadó

A Kormányrendelet 2022. július 1-jétől megemeli a neta-köteles termékek adómértékét és számos új termékcsoportra kiterjeszti az adó hatályát.

Új termékkörként bekerülnek az adóköteles termékek közé a „csemege” és az „előrecsomagolt édes, sós tészta” termékkörök. Az új adóköteles termékek körét a többi termékcsoporthoz hasonlóan vámtarifaszám és a só-, illetve cukortartalom határozza meg.

Több termékkör esetében kiegészítésre kerülnek az adóköteles termékek körét meghatározó fogalmak, például további vámtarifaszámok alá tartozó vagy eddig nem említett összetevőket tartalmazó termékek lesznek adókötelesek.

Az üdítőitalok és szörpök, előrecsomagolt cukrozott készítmények, ízesített sörök, alkoholos frissítők, gyümölcsízek, csemege és előrecsomagolt édes, sós tészta termékkörök vonatkozásában kettős adómértéket vezetnek beattól függően, hogy a termék cukortartalma meghaladja-e az előírt határértéket. Ez azt jelenti, hogy azok a termékek is adókötelesek lesznek, amik korábban nem voltak neta-kötelesek, mert tartalmaznak ugyan hozzáadott cukrot, de cukortartalmuk nem haladja meg az előírt határértéket.

Ugyanakkor a jövőben nem lesznek neta-kötelesek a jövedéki szabályozás szerinti alkoholtermékek.

A Kormányrendelet alapján a 2022. július 1-jétől alkalmazandó adómértékek a következők:

* cukor- és édesítőszer tartalom függvényében

Amennyiben bármilyen kérdése lenne a fentiekkel kapcsolatban, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal.