Támogatások a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz, és a kutatás-fejlesztési munkahelyek megőrzéséhez

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. április 10.

A miniszterelnök által április 6-án meghirdetett gazdasági mentőcsomag öt alappillérből áll, amely mentén a magyar kormány kidolgozza az egyes gazdaságvédelmi intézkedéseket. Ezen pillérek közül jelen gazdasági helyzetben különösen nagy jelentőséggel bír a munkahelyek megőrzése, amelynek azonnali megvalósíthatósága érdekében bevezetik a rövidített munkavégzés esetén adható állami bértámogatást, amellyel a kormányzat a munkavállalók tömeges elbocsátását kívánja elkerülni. A kormány szintén kiemelt figyelmet kíván fordítani a K+F munkahelyek megőrzésére, ezért speciális bértámogatási szabályok kerültek megfogalmazásra a kutató-fejlesztő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan is.  

1. A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatása

A 2020. április 10-én kihirdetett 105/2020. (IV.10.) kormányrendelet (“Rendelet”) tartalmazza a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás után igényelhető állami támogatás részletszabályait. A Rendelet 2020. április 16-án lép hatályba.

A támogatás igénybevételének feltételei, a jogosultság kritériumai

A Rendelet külön definíciókat határoz meg egyes fogalmak kapcsán, így az új szabályok alkalmazása során például a munkaadó, munkavállaló, távolléti díj fogalma tekintetében nem elégséges a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény vonatkozó rendelkezéseit (“Mt.”) figyelembe venni.

A Rendelet alapján a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból bértámogatást nyújthat az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (“Kormányhivatal”) - a munkavállaló és munkaadó közös kérelmére - a munkavállaló részére, amennyiben az alábbi együttes feltételek fennállnak:

a munkavállaló oldalán feltétel, hogy

• ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
• a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától (azaz március 11-től) munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét;

a munkaadó oldalán pedig elvárás, hogy

• a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztassa a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
• a támogatás iránti kérelmében bemutassa a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, valamint a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
• az előző ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítse,
• legalább hat hónapja működjön, és
• a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor ne részesüljön munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
• a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

A feltételek kapcsán fontos kiemelni, hogy az egyéb támogatások fennállására vonatkozó előírást nem a vállalat egésze, hanem az egyes, a bértámogatásba bevonni kívánt munkavállalókra vonatkozóan kell vizsgálni. 

A támogatás nyújtásának korlátai

A Rendelet meghatározza, hogy a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás, valamint munkaerő-kölcsönzés esetében nem nyújtható támogatás.

A támogatás nyújtásának a munkaadó oldalán további feltétele, hogy

• a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,
• a munkaadó igazoltan megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló jogszabály feltételeinek,
• nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
• és 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben véve nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
• a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

A bértámogatás fontos feltétele tehát, hogy az igénylés során a munkaadó igazolja a támogatás igénybevételét indokoló gazdasági körülményeit, és azok veszélyhelyzettel való összefüggését, ennek részletezettségére és dokumentumokkal való alátámasztására a rendelet azonban nem ad iránymutatást. Feltehetően erre majd a még nem elérhető, a támogatás igényléséhez szükséges formanyomtatványból kapható további információ.

A támogatás időtartama és mértéke

A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra, hónapokra megállapítva, de legfeljebb három hónapra vehető igénybe. A köztehermentes támogatást a Kormányhivatal közvetlenül a munkavállaló részére havonta folyósítja utólag. A támogatás a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.

A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a 30%, 40% vagy 50%-ban kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a.

A felső korlát tekintetében a Rendelet előírja, hogy a támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. Tekintettel arra, hogy a nettó havi minimálbér 107 065 Ft, a támogatás maximális összege 50%-ban csökkentett munkaidő esetén munkavállalónként legfeljebb megközelítőleg 75 ezer forint lehet ((107.065*2)*0,5*0,7= 74.945,5).

A támogatás igénybevételéhez szükséges munkaadói és munkavállalói kötelezettségvállalások

A fentiekben említett feltételek teljesítésén kívül mind a munkáltatót mind a munkavállalót kötelezettségek terhelik az igényelt támogatással kapcsolatban. Így vállalniuk kell, hogy csökkentett munkaidőben, csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Az egyéni fejlesztési idő a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés, amelynek érdekében a munkavállaló mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.

Ezen közös kötelezettségvállaláson kívül a munkavállalót és a munkáltatót az alábbi egyéni kötelezettségvállalások is terhelik:

a munkavállalónak vállalnia kell, hogy

• a támogatás igénybevételekor jövedelemkieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést,
• a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek, valamint
• az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll;

a munkaadó pedig vállalja, hogy

• a kérelem benyújtásának napja szerinti statisztikai létszámát a támogatás időtartama alatt, valamint az azt követő további egy hónapig fenntartja,
• a támogatás ideje alatt nem rendel el rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést,
• a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját, és az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet,
• a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak.

A támogatás igénylésének és elbírálásának menete

A támogatás iránti kérelmet a munkáltatónak és a munkavállalónak együttesen, elektronikus formában a foglalkoztatás helye szerint illetékes Kormányhivatalhoz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétételre kerülő rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtania. Ehhez szükséges csatolni a munkavállaló és a munkaadó által a csökkentett munkaidőre és az egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodását is.

A kérelem a rendelet hatálybalépésének napjától, április 16-tól, a veszélyhelyzet ideje alatt és az annak megszűnését követő egy hónapon belül nyújtható be.

Amennyiben a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállalójával összefüggésben legfeljebb még egyszer nyújthat be kérelmet. A kérelem elutasítása ellen egyébként jogorvoslatnak nincs helye, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a kérelem megfelelő elkészítésére, azon belül is a gazdasági körülmények bemutatásának kellő részletezettségére.

A támogatási időtartam lejártát követő egy hónap elteltével viszont már kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókra vonatkozóan nyújtható be újabb kérelem, így egy adott munkavállaló tekintetében egyszer lehetséges a támogatás igénybevétele. A kérelem beadásának szempontjából további fontos rendelkezés, hogy amennyiben azonos telephely vonatkozásában a munkaadó több munkavállalóval nyújt be együttes kérelmet, azokat egyszerre kell benyújtani.

Támogatás megszűnése, visszafizetés

A munkavállalói és munkáltatói kötelezettségek nem teljesítése akár a munkaadó, akár a munkavállaló oldalán azt eredményezheti, hogy a támogatást vissza, illetve annak összegével megegyező összeget a Nemzeti Foglalkoztatási Alap felé be kell fizetni. A létszámtartási követelmény nem teljesítése miatti befizetési kötelezettség alól a munkaadó akkor mentesül, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.

A rendelet tartalmazza a támogatás megszűnésének feltételeit. Így például megszűnik a támogatás, ha a munkaadó a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatással, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásához adott támogatással nem kombinálható.

2. Kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalókat foglalkoztatók bértámogatása

A 2020. április 10-én kihirdetett 103/2020. (IV.10.) kormányrendelet (“K+F Rendelet”) tartalmazza a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásához kapcsolódóan igényelhető támogatás részletszabályait. A K+F Rendelet 2020. április 15-én lép hatályba.

A támogatás igénybevételének feltételei, a jogosultság kritériumai

A munkáltató kérelmére a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból bértámogatás nyújthat az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (“Kormányhivatal”) az Innovációs Tv. szerinti kutató-fejlesztőt foglalkoztató munkáltató részére, amennyiben az alábbi feltételek fennállnak.

A munkavállaló:

• ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül egyéb foglalkoztatást elősegítő támogatásban,
• a munkáltatóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától, azaz március 11-től kutató-fejlesztőként munkaviszonyban áll, és
• nem tölti a felmondási idejét.

A munkáltató:

• a támogatás iránti kérelmében bemutatja a kérelmét megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
• a kérelemben nevesített munkavállalója ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül a kérelem benyújtásakor csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban, valamint munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban,
• a kérelem benyújtásakor legalább hat hónapja működik.

A fentiek értelmében tehát a támogatás kizárólag a kutató-fejlesztők után vehető igénybe, az általános mérnöki tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók után nem. Hasonlóan a csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatáshoz, itt is fontos feltétel tehát, hogy az igénylés során a munkaadó igazolja a támogatás igénybevételét indokoló gazdasági körülményeit, és azok veszélyhelyzettel való összefüggését.

A támogatás időtartama és mértéke

A támogatás a kérelem benyújtását követően legfeljebb három hónapig folyósítható és havonta utólag kerül a munkáltató részére kiutalásra.

A támogatás havi összege legfeljebb 318 920 forint lehet munkavállalónként, amely maximális összege azon munkavállalók után lesz jogosult a munkáltató, akiknek a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabére eléri, vagy meghaladja a 670 000 forintot. Ennél alacsonyabb bruttó munkabér esetén a támogatás összegét arányosítani szükséges.

Kötelezettségvállalások:

A munkáltatónak a támogatás igénybevételével egyidejűleg vállalnia kell, hogy:

• megtartja a kérelem benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát,
• a támogatás időtartamával megegyező időtartamig továbbfoglalkoztatja az érintett munkavállalót, és ez idő alatt nem csökkenti a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti munkabérét.

Tekintettel a fenti kötelezettségvállalásra, álláspontunk szerint kérdéses, hogy a veszélyhelyzet, illetve a támogatásról szóló K+F Kormányrendelet megjelenése közötti időszakban elrendelt esetleges bércsökkentést esetén van e lehetőség a támogatás igénybevételére, és ha igen, milyen további feltételek teljesítése esetén. A munkáltató köteles a támogatás feltételeit érintő változást két munkanapon belül bejelenteni a Kormányhivatalnak.

A támogatás nyújtásának korlátai

A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a munkáltató:

• igazoltan megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló jogszabály feltételeinek,
• nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
• és 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben véve nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

A fentieken túl a K+F Kormányrendelet meghatározza azokat a foglalkoztatási formákat, amelyek nem jogosítanak támogatásra. Így az Mt. szerint a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás, Mt. szerinti állásidő, munkavégzés alóli mentesülés, valamint munkaerő-kölcsönzés esetében történő foglalkoztatás nem jogosít a támogatásra.

A támogatás igénylésének és elbírálásának menete

A munkáltatónak a kérelmet a székhelye vagy telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell a veszélyhelyzet alatt vagy annak megszűnését követő egy hónapon belül benyújtani. Az elbírálás határideje nyolc munkanap, de a támogatás nyújtásáról legkésőbb 2020. december 31-ig hozható döntés. Tekintettel arra, hogy a honlapon a K+F Kormányrendelet közzétételekor még nem jelent meg a támogatás igénybevételére vonatkozó információ, így jelenleg kérdéses, hogy a kérelem formanyomtatványon vagy szabad formátumban lesz benyújtható.

A K+F Kormányrendelet alapján azonos telephely és munkavállalók vonatkozásában csak egy alkalommal nyújtható be kérelem, illetve a kérelem elutasítása esetén a legfeljebb egy alkalommal nyújtható be ismételten. Ugyanazon telephely munkavállalói vonatkozásban csak egy időben nyújtható be kérelem.

Amennyiben a kérelem megfelel a jogszabályi feltételeknek, a kormányhivatal támogatást nyújt a munkáltató részére, és ezzel egyidejűleg hatósági szerződést is köt a támogatott munkáltatóval, szükséges tehát figyelembe venni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit is.

 A támogatás megszüntetése

A támogatást a K+F Kormányrendelet értelmében meg kell szüntetni, ha a munkáltató kéri, illetve a támogatásra való jogosultság fent bemutatott kritériumai nem teljesülnek, azaz

• ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy ugyanazon munkaviszony vonatkozásában csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban részesül, illetőleg, ha nem minősül kutató-fejlesztőnek,
• ha a munkáltató az e rendelet szerinti támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a támogatással érintett munkavállalójának a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti munkabérét csökkenti, illetve a támogatással érintett munkavállalójára tekintettel munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy
• ha a támogatás e rendeletben meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

A támogatás ellenőrzése és visszafizetése

Fontos, hogy a továbbfoglalkoztatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére annak időtartamát követően utólag kerül sor. Amennyiben a továbbfoglalkoztatási kötelezettségét a munkáltató megszegi, úgy köteles a támogatás arányos részét visszafizetni.

A munkáltató köteles a támogatást egészben visszafizetni, ha az a rendeletben meghatározott feltételek hiányában már eleve nem lett volna megállapítható.

Mentesül a munkáltató a visszafizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal a próbaidő alatt, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg, azaz a munkaviszony megszűnése miatti esetleges visszafizetési kötelezettség kizárólag a munkáltató általi rendes felmondás esetén áll fenn.