Különadók a járványügyi helyzettel összefüggésben

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. április 16.

Április 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról szóló 108/2020. (IV.14.) Kormányrendelet („Hitelintézeti Különadó Rendelet”) és a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV.14.) Kormányrendelet („Kiskereskedelmi Különadó Rendelet”), melyek a járványügyi helyzettel összefüggésben bevezetett különadókat hivatottak szabályozni.

1. Hitelintézeti különadó

A hitelintézeti különadó szabályozása a pénzügyi szervezetek különadójának rendszerére épül. Az adó alapja ebben az esetben is az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg 50 milliárd forintot meghaladó része. A hitelintézeti különadó mértéke 0,19%, így tulajdonképpen a pénzügyi szervezetek különadójának felső mértéke került megemelésre 0,19 százalékponttal 2020-ban.

A hitelintézetek a különadót 2020. június 10. napjáig egy erre a célra rendszeresített nyomtatványon lesznek kötelesek elektronikusan bevallani, míg a fizetési kötelezettség teljesítése három egyenlő részletben lesz majd esedékes (2020. június 10., 2020. szeptember 10. és 2020. december 10. napjáig). A hitelintézetek a befizetett különadó összegét választásuk szerint csökkenthetik majd a pénzügyi szervezetek különadójánál is érvényesíthető látvány-csapatsport támogatáshoz kapcsolódó adókedvezménnyel.

A hivatalos kommunikáció szerint a hitelintézetek a befizetett különadó összegét a következő öt évben a pénzügyi szervezetek különadójának összegéből levonva visszakaphatják majd, ennek jogszabályi háttere azonban jelenleg még bizonytalan.

A kormányzat összesen 55 milliárd forint összegű különadó befizetésére számít a bankoktól ebben az évben.

2. Kiskereskedelmi különadó

A járványügyi helyzetre tekintettel ismételten bevezetésre kerül a kiskereskedelmi láncokat érintő különadó Magyarországon – ám az immáron független az értékesítési csatorna jellegétől, így az online kereskedőket is érintheti. A kormányzat összesen 36 milliárd forint összegű különadó befizetésére számít a kereskedelmi szektortól ebben az évben.

A Kiskereskedelmi Különadó Rendelet értelmében minden kiskereskedelmi tevékenység és külföldi illetőségű személy által Magyarország területén átadott termék értékesítése adóköteles tevékenységnek minősül. A Kiskereskedelmi Különadó Rendelet tehát a hatálya alá vonja azokat a külföldi illetőségű vállalkozásokat is, amelyek belföldi tevékenységüket nem fióktelep útján fejtik ki. Ezáltal a szabályozás a nagy forgalmat lebonyolító külföldi internetes webáruházak magyarországi értékesítésére is kiterjed majd.

A kiskereskedelmi különadó alapja az adóalanyok kiskereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevétele. Az adóalap továbbá kiegészül a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben az áruk szállítójának (a kereskedő által) nyújtott szolgáltatás díjával, valamint az áru szállítója által a kereskedő számára adott engedmény összegével is.  Az adóalapot a veszélyhelyzet időszakának bármely napját magában foglaló teljes adóévre kell meghatározni, így a naptári évtől eltérő adózók helyzetét is kezelni látszik a jogszabály.

Az adó mértéke az 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után 0%. A további adómértékek az alábbiak szerint alakulnak majd, melyek teljes mértékben megegyeznek a 2010 – 2012 közt fennálló különadó-mértékekkel:

• az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%;
• az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%;
• az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

A fizetendő adó összege a teljes adóévre meghatározott kiskereskedelmi különadó összegének a veszélyhelyzet fennállásának idejére jutó arányos része lesz.

A kapcsolt vállalkozások adóalapjaikat egy összeszámítási szabály alapján kell megállapítaniuk, kivéve, ha a kapcsolt vállalkozási viszony már a 2020. április 14-i kihirdetést megelőzően is fennállt, vagy a kapcsolt viszony kialakítását kizárólag gazdasági okok indokolják (és nem a különadó elkerülése).

A kiskereskedelmi különadó elektronikus bevallását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóalanyok a veszélyhelyzet megszűnését vagy az adóévet követő 30. napig lesznek kötelesek benyújtani az adóhatóság részére.

Addig is adóelőlegfizetési kötelezettség áll fenn, melynek első határideje 2020. május 31. lesz. Az adóalanyok ezt követően a havi adóelőlegeket a veszélyhelyzet fennállásával érintett minden hónap utolsó napjáig lesznek kötelesek bevallani és megfizetni. Az adóelőleg összegét az utolsó, lezárt beszámoló alapján kell megállapítani, a fizetendő havi adóelőleg összege pedig az ezen számok alapján számított adó 1/12-ed része lesz.

A Kiskereskedelmi Különadó Rendelet figyelembe veszi azonban azt is, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások jelentős bevételcsökkentést tapasztalhattak az elmúlt hetekben. Erre tekintettel, amennyiben az adóalany kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétele az adott hónapban az előző év azonos időszakához képest legalább 40%-kal csökkent, lehetőség van az adóelőleg összegének arányos mérséklésére. Emellett természetesen indokolt esetben az előleg fizetésének határideje előtt általános adómérséklés iránti kérelem benyújtására is sor kerülhet.

A kisebb méretű vállalkozások számára azonban a kiskereskedelmi különadó várhatóan nem fog addicionális adóterhet jelenteni, illetve további előny számukra, hogy az 500 millió forintot el nem érő adóalappal rendelkező adóalanyok nem kötelesek az adóelőleg- és az adóbevallás benyújtására sem.