A COVID-19 világjárvány iparágunk számára különösen viharos időszakában örömmel adjuk közre 50 ország 780 iparági vezetőjének részvételével készült felmérésünket – ami már második éve rekordmagas részvételnek számít.
A várakozásoknak megfelelően a PwC Sport Felmérésének ötödik kiadása széles áttekintést ad a modern sport történetében példa nélküli válság rövid és hosszú távú következményeiről. Ennek fényében alaposan szemügyre vesszük a gyorsan fejlődő sportmédia-ökoszisztémát, valamint az e-sport mint a fizikai sport mellett kibontakozó új terület lehetőségeit és kihívásait.
A Sport Felmérés letöltése
A sportipar helyzete
Minden évben kiválasztott iparági vezetők körében végzünk felmérést arról, miként vélekednek a sportpiac növekedéséről, illetve milyen fő lehetőségeket és fenyegető veszélyeket látnak a sportpiacon. A felméréssel makroszintű betekintést szeretnénk Önöknek adni arról, hogy iparágunk valószínűleg milyen irányba fog fejlődni a következő 3-5 évben. Ez a rész a legfontosabb magas szintű megállapításokat ismerteti a következő fejezetek előkészítéseként, amelyek részletesebben foglalkoznak a COVID-19 járvány hatásával, a sportmédiát átformáló piaci dinamikákkal, valamint az e-sportban rejlő lehetőségekkel.
„A felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a Covid-19-válság rendszerszintű hiányosságokat hozott felszínre a sport világában. A pandémiás helyzet utáni - kilábalási - időszak fókuszterületei a megkérdezett sportvezetők véleménye alapján az új bevételi források azonosítása, az üzleti partnerekkel való szorosabb, értékalapú együttműködés, valamint az eddig megszokott irányítási modellek újragondolása lesznek."
Tudjon meg többet az idei felmérés eredményeiről!
A COVID-19 járvány hatása: a változás szele
A sportipar korántsem volt felkészülve arra, hogy ekkora sokkot elviseljen: a válság nyomán szertefoszlott az ágazat évek óta táplált hamis biztonságérzete. A krízis az egész sportszektorban éreztette hatását, a tömegsporttól az elitig, különösen hátrányosan érintve azokat a sportpiaci szereplőket, amelyek nagymértékben függenek a sport fizikai síkon megjelenő elemeitől.
A sportipar a tömegekhez és eseményekhez való természetes kapcsolódásaiban rejlő strukturális kockázatokon túl a válság rendszerszintű gyengeségeket is felszínre hozott, ami mélyreható változások képét vetíti előre. A fogyasztási szokások megváltozásával, a bevételi modellek átalakulásával, és az iparágon kívüli befektetők megjelenésével kapcsolatos egykor gyenge jelek mára kézzelfogható trendekké váltak. A sportszervezetek számára létfontosságú, hogy teljes körűen foglalkozzanak ezekkel a problémákkal, annak érdekében, hogy azokból lehetőségeket kovácsoljanak.
A kihívások alapjában véve arra világítottak rá, hogy milyen fontos szerepet játszik az innováció, a proaktivitás és az együttműködés az iparág közép- és hosszú távú növekedésének biztosításában és támogatásában. Az együttműködés formáit illetően úgy véljük, hogy a házon belüli és a kiszervezett tevékenységek éles elválasztásán alapuló hagyományos modell helyét szimmetrikusabb konstrukciók veszik át, amelyeket a közös értékteremtés és az eredményekért viselt közös felelősség jellemez.
Sportmédia: a komplexitás korának útvesztője
Az iparág a múltban az élő sportközvetítésekkel teremtett kereskedelmi értéket. A COVID-19 járvány ezt a modellt meggyengítette és az alternatív tartalomformátumok elterjedését segítette elő. Az új minta arra ösztönzi a sportpiaci szereplőket, hogy a tartalommal kapcsolatos stratégiájukat ne az eseményekre alapozzák, ez pedig megnyitja az utat a többcsatornás és többplatformos témaszolgáltatás előtt.
Az internetes televíziózásra való áttérés, a kalózkodás és a közönség széttagolódása terén tapasztalható gyorsulás érezhetően csökkenti a kizárólagos médiajogokra vonatkozóan jelentős mennyiségben megkötött megállapodások értékét. Ez a fenyegető veszély fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a jogtulajdonosok hogyan közelítsék meg a kizárólagosságot. Előrejelzésünk szerint rövid távon diverzifikáltabb tartalomterjesztési modellek fognak teret nyerni, ami a likvid piac irányába mutat.
A szurkolói élmény kiterjesztéséről sok szó esik, ám ezt a sporthoz kötődő digitális platformoknak eddig még nem sikerült megvalósítaniuk. Tekintettel arra, hogy a magával ragadó megoldások a technológiai fejlődésnek megfelelően terjednek el, a fogyasztási preferenciákat alaposabban meg kell ismerni ahhoz, hogy az igényeknek megfelelő jellemzők kerülhessenek megtervezésre és megvalósításra.
Rendszerszinten szemlélve a sportmédia piacán működő dinamikák egyre komplexebbé válnak. Mivel a sportfogyasztás igen sokféle módon történik, ami az élő közvetítés múltbeli monopóliumának végét jelzi, a tartalomfogyasztók számának megugrása a tartalomszolgáltatók által jóval nehezebben kontrollálható ökoszisztémát alakít ki. Ez egy új, bonyolult időszak kezdetét jelzi egy olyan piacon, amelyet egykoron a TV óriások dominanciája tett egyszerűvé.
Az e-sport felszabadítása
Általánosságban elmondható, hogy a COVID-19 okozta válság egyértelműen elősegítette a virtuális szórakozás felgyorsulását, javítva ezzel a szimulált sportok, így az e-sport esélyeit. Bár elemzésünk azt mutatja, hogy az alaptrend valószínűleg hosszú távon folytatódik, nem szabad azt biztosra venni. A sportszervezeteknek teljes felelősséget kell vállalniuk e-sport stratégiájukért, és meg kell ragadniuk a lehetőséget, mielőtt más játékok megnyernék és kisajátítanák maguknak a fogyasztókat.
Felmérésünk legfontosabb tanulsága, hogy a jogtulajdonosoknak az e-sportra nem pusztán úgy kellene tekinteniük, mint a szurkolók bevonásának eszközére, hanem mint valódi sportágra, amely saját szabályokkal, szurkolókkal, hősökkel és kultúrával rendelkezik. Egy ilyen modell kidolgozása egy új termék vagy márka kifejlesztéséhez hasonlóan csak egy hosszú távú folyamat részként képzelhető el. A hibrid sportok megjelenése – amely véget vet az e-sport fizikai aspektusáról szóló örökös vitának – immár megerősítette a virtuális sportok legitimitását és a bennük rejlő lehetőséget a sportszövetségek szakmai portfóliójában.
A hagyományos sportágak médiapiacát befolyásoló trendekre reflektálva a jogtulajdonosoknak hajlandónak kell lenniük a kísérletezésre és a diverzifikációra, annak érdekében, hogy felépíthessék a saját bevételi ökoszisztémájukat. A szimulált sport (e-sport) még nem rendelkezik domináns finanszírozási modellel, és a piac sokfélesége és sebessége azt sugallja, hogy ez később sem lesz másként. Éppen ezért a sportiparnak elég merésznek kell lennie a határok és dogmák lebontásához, annak érdekében, hogy kreatív és pénzügyi értelemben is valóban felszabadítsa önmagát. Számunkra ez az egyetlen út az e-sport sikeréhez.
