{{item.title}}
{{item.text}}
{{item.title}}
{{item.text}}
Az elmúlt években tapasztalható kiélezett piaci verseny és egyéb gazdasági tényezők következtében egyre több vállalat kényszerül cégstruktúrája felülvizsgálatára vagy – szükség esetén – észszerűbb ellátási lánc kialakítására fenntarthatóbb üzleti modellek létrehozása érdekében.
Átlátható, alátámasztható, valamint megfelelő transzferárazási stratégián alapuló működési és javadalmazási struktúra kialakításával a vállalatok biztosíthatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kiadott nemzetközi irányelveknek és hazai jogszabályoknak való megfelelést, egyúttal csökkenthetik a transzferárazással összefüggő kockázatokat.
A videó jelenleg nem elérhető.
Legyen szó gyártásról, különböző disztribúciós modellekről, szolgáltatásokról, pénzügyi tranzakciókról, immateriális javak átadásáról vagy hasznosításáról, mi segítünk Önnek abban, hogy a végzett tevékenységekkel és viselt kockázatokkal összehangolt, elfogadható és észszerűen alátámasztható javadalmazáson alapuló transzferár-képzési struktúrát alakíthasson ki. Munkánkat az Ön kapcsolt vállalati ügyleteinek és iparági sajátosságainak figyelembevételével végezzük.
Magyarország 1992-ben az OECD Irányelveken alapuló transzferár-szabályozást vezetett be a társasági adótörvényében, melynek megfelelően rögzítette, hogy a transzferárak megállapítása során a szokásos piaci ár elvét (lásd alább) kell alkalmazni.
Az OECD Modellegyezmény 9. cikkelye alapján „(Amennyiben) két (kapcsolt) vállalkozás az egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataik során olyan feltételekben állapodik meg, vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, a feltételek miatt azonban nem ért el, ennek a vállalkozásnak a nyereségéhez hozzászámítható és következésképpen megadóztatható.”
A fentiekben bemutatott elv megfelelő alkalmazásának alátámasztásaként a hazai szabályozás transzferár dokumentációs kötelezettséget ír elő, amely részletszabályait a társasági adó törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szabályoz.
A jogszabályok betartatása egyre nagyobb hangsúlyt kap, ezt támasztja alá a transzferár-specifikus adóhatósági vizsgálatok növekvő száma és mélyrehatóbb jellege.
Átláthatóbb csoporton belüli ügyletek, következetes és észszerű árazási politika – számunkra ezt jelenti a transzferár-képzés.
A transzferár-képzési szabályok be nem tartása súlyos pénzügyi következményekkel járhat.
A transzferárazással kapcsolatos kockázatok egyfelől a dokumentációs előírások megsértése esetén kiszabható mulasztási bírságot jelentik, melynek összege elérheti a 2 millió forintot is adóévenként, és amely ismételt szabálysértés esetén jelentősen megnőhet.
Emellett a transzferár-kiigazítások miatt (feltéve, hogy azok az adózó terhére szólnak) növekedhet az adókötelezettség mértéke, a felmerülő adóhiány összegét pedig főszabály szerint 50%-os adóbírság, valamint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő késedelmi pótlék terheli.
A kettős adóztatás veszélye is fennáll abban az esetben, ha a megfelelő kiigazításokat a másik fél adóhatósága nem fogadja el.
Ezek a kockázatok minden, a magyar transzferár-szabályozás hatálya alá eső tranzakció kapcsán felmerülhetnek.
Végül a kapcsolt vállalkozással rendelkező adózót a kapcsoltsági viszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozóan bejelentési kötelezettség is terheli. Amennyiben az adózó ezen bejelentési kötelezettségét elmulasztja, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Ismerje meg, hogyan segíthet Önnek a PwC Transzferár csoportja transzferárazási kérdéseinek megoldásában.
Az OECD által a nagyvállalatok agresszív adóelkerülési stratégiáját segítő technikák elleni fellépést célzó projekt (Base Erosion and Profit Shifting – BEPS) keretében kiadott 13. akciópont háromszintű dokumentációs kötelezettséget vezetett be. A legjelentősebb újdonságot - a korábban ismert Master file és Local file mellett - az ún. country-by-country reporting („országonkénti jelentés” vagy „CbCR”) megjelenése jelentette.
2016. május 25-én az Európai Unió Tanácsa által elfogadott irányelv kötelezővé tette a tagállamok részére, hogy az OECD 13. akciópontján alapuló, országonkénti jelentésre vonatkozó irányelv rendelkezéseit a tagállamok implementálják a hazai jogrendszerekbe. Ennek megfelelően a 750 millió EUR éves konszolidált árbevételt elérő multinacionális vállalatcsoportok végső anyavállalatai kötelesek országonkénti jelentést benyújtani az adóügyi illetőségük szerinti adóhatóság részére. Erre az adatszolgáltatási pénzügyi évet követően 12 hónapjuk van.
Ezen kívül, a hatályos szabályozás értelmében a végső anyavállalatnak vagy anyavállalatnak kijelölt szervezetnek nem minősülő magyarországi leányvállalatoknak be kell jelenteniük az adóhatóság részére az országonkénti jelentést teljesítő kapcsolt vállalkozás nevét és adóügyi illetőségét az adatszolgáltatással érintett pénzügyi év utolsó napjáig.
Mivel az adatszolgáltatás és bejelentés elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan tartalmú teljesítése 20 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, javasolt lehet a vállalkozások körültekintő eljárása a témában.
A társasági adó törvény 18.§-a szerint, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióikban a szokásos piaci ártól eltérő árat alkalmaznak, úgy a társasági adóalapot megfelelően módosítani kell.
A magyarországi transzferárazási előírások értelmében a kisvállalkozásnak nem minősülő adózónak a kapcsolt vállalkozással kötött szerződéseire és megállapodásaira el kell készítenie a nyilvántartást a társasági-adóbevallás benyújtásának időpontjáig, amennyiben ahhoz kapcsolódóan az adóévben teljesítés történt.
A hatályos jogszabályok értelmében az adózó kétszintű transzferár-nyilvántartást köteles készíteni.
Bizonyos, úgynevezett alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások esetében a 3% és 7% közötti haszonkulcs alkalmazása összehasonlító elemzés nélkül is szokásos piacinak minősül, amennyiben a jogszabály által előírt feltételek teljesülnek.
Azon tranzakciók pedig, melyek nettó értéke nem haladja meg az 50 millió forintot vagy harmadik fél általi szolgáltatás nyújtás vagy termékértékesítés egy az egyben történő átszámlázását tartalmazzák, a rendelet szerint mentesülnek a nyilvántartás készítési kötelezettség alól.
Amennyiben nagyobb biztonságra törekszik, lehetősége van szokásos piaci ármegállapítási kérelem (APA kérelem) benyújtására, mely megegyezést tesz lehetővé az adóhatósággal jövőbeni tranzakciók során alkalmazandó transzferár-képzésre vonatkozóan. Amennyiben az ügyletben külföldi fél vagy felek is érintettek, lehetőség van az eljárás lefolytatására kétoldalú vagy többoldalú formában, bevonva a többi illetékes adóhatóságot is. Az APA határozat nyújtotta magasabb adóbiztonság mellett az adminisztratív terhek is csökkenthetők, mivel az APA érvényessége alatti adóévek tekintetében az ügyletre nyilvántartást nem kell készíteni.