Módosultak az extraprofitadó szabályai

A kormány egy 2023. február 28-án kihirdetett kormányrendelettel módosította több extraprofitadó – konkrétan a gyógyszergyártók különadója, a kiskereskedelmi pótadó, a népegészségügyi termékadó, illetve a légitársaságok hozzájárulásának – szabályait.  Adószakértőink összefoglalták a leglényegesebb változásokat. 

Gyógyszergyártók különadója

A gyógyszergyártók – a rendelet szerint a TEÁOR 2110 és 2120 szakmakód szerinti tevékenységet végzők – különadója tekintetében egy vélhetően sok adózót érintő, kedvező jellegű módosításról van szó. Ez alapján csak azokra az adózókra vonatkozik a szabályozás, akiknek a fenti szakmakódok szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele meghaladja a teljes nettó árbevételének a 33,33 százalékát. Fontos, hogy ezt az arányt az adóév első napján rendelkezésre álló legutolsó éves beszámoló alapján kell megállapítani, tehát például naptári éves adózók esetében a 2023-as kötelezettség megállapítása tekintetében várhatóan a 2021-es adóévről szóló beszámoló alapján képzett arányszám lesz mérvadó. Pozitív fejlemény továbbá, hogy egy átmeneti rendelkezés alapján ezt a szabályt első alkalommal a 2022-es adóévre kell alkalmazni, tehát gyakorlatilag visszamenőleges hatállyal mentesülhetnek azok az adózók a különadó fizetési kötelezettség alól, akik a 2022. adóév vonatkozásában megfelelnek a fenti feltételnek.

Azon adózóknak, akiknél a fentiek szerint képzett arányszám relatíve közel van a 33,33%-hoz, konzultációt javaslunk annak érdekében, hogy megbizonyosodjon az általa végzett tevékenységek TEÁOR besorolásának megfelelőségéről, a kapcsolódó esetleges adókockázatok csökkentése, illetve az esetlegesen elérhető kedvező különadó-pozíció elérése érdekében.

Kiskereskedelmi pótadó

A kiskereskedelmi pótadó szabályai egy további szabállyal egészülnek ki, amely alapján azok a naptári évtől eltérő üzleti éves adózók, akiknek az üzleti évük július 1. után kezdődik, és akiket a 2022. július 1-jét magában foglaló adóév vonatkozásában az egyszeri, 80%-os pótadó fizetési kötelezettség terhelt, annak az extraprofitadó rendelet szerinti – emelt – adómértékeket a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévre kell alkalmaznia. Ez a rendelkezés a július 1-je után kezdődő üzleti éves adózók vonatkozásában a korábbi szabályozáshoz képest gyakorlatilag egy évvel előbbre hozza a rendelet szerinti emelt adómértékkel történő pótadó fizetési kötelezettséget.

Népegészségügyi termékadó

A népegészségügyi termékadó szabályozása egy új mentességi jogcímmel egészül ki, ami a termék előállítás során felhasznált alapanyagokat érinti.

Egy korábbi módosítás során már bevezették azt a mentességet, ami alapján – meghatározott feltételek teljesítése esetén – nem kell népegészségügyi termékadót fizetni azon neta-köteles termékek értékesítése után, amelyeket a vevő olyan saját termék előállításához használ fel, amit külföldre értékesít.

A mostani módosítás kiterjeszti a mentességi jogcímet azokra az alapanyagokra, amelyeket a vevő olyan saját, neta-köteles termék előállításához használ fel, ami után megfizeti a népegészségügyi termékadót (azaz belföldre értékesíti).

A mentesség feltétele, hogy:

• a vevő az értékesítéskor nyilatkozzon az adóalany felé a felhasználás (vagy külföldre történő értékesítés) szándékáról, és

• a vevő hitelt érdemlően igazolja a vevő számára (a nyilatkozattételtől számított 365 napon belül), hogy ténylegesen felhasználta saját, illetve adóköteles termék előállításához a beszerzett termékeket, valamint az adófizetés vagy külföldre értékesítés tényét.

A jogszabály nem határozza meg pontosan, hogy milyen módon kell igazolni az adófizetés vagy külföldre értékesítés tényét. További kérdés, hogy a gyakorlatban a vevők hajlandóak lesznek-e a mentességhez szükséges nyilatkozatot megadni, valamint az adó megfizetésének vagy a termékek külföldre értékesítésének tényét igazolni az adóalany részére (különösen, ha ezzel kapcsolatban érzékeny adatot kell átadni, például a termékek külföldi vevőjére vonatkozó információt). Ezért fontos annak részletes vizsgálata, hogy egy adott értékesítési struktúrában a gyakorlatban alkalmazható lehet-e a neta-mentességi jogcím.

A légitársaságok hozzájárulása

Az alacsonyabb kibocsátási értékkel rendelkező légi járművek esetén csökken, míg a magasabb kibocsátási értékkel rendelkező légi járművek esetén nő a hozzájárulás mértéke.

További változás, hogy a légitársaságoknak nem az ACI Airport Carbon and Emissions Reporting Tool szerinti szén-dioxid-kibocsátási érték, hanem a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) hajtómű kibocsátási adatbázisában (ICAO Engine Emissions Databank) meghatározott fel- és leszállási ciklusban átlagosan elégetett üzemanyag mértéke alapján számított értéket kell megküldeniük a földi kiszolgálást végző szervezet részére.

Ha a témával kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.

Burján Ákos
Cégtárs
Email: akos.burjan@pwc.com

Szük Balázs
Vezető menedzser
Email: balazs.szuk@pwc.com

Topánka Zsolt
Vezető Menedzser
Email: zsolt.topanka@pwc.com