Az Irányelv nem titkolt célja a héa-rendszerek európai uniós és tagállami szinten történő modernizációja, a tagállamoknak nagyobb jogszabályalkotói rugalmasság biztosítása, továbbá olyan prioritások előtérbe helyezése, mint az egyenlő bánásmód alapelv érvényesülése és a tagállami héa-rendszerek harmonizációjának elősegítése.
Az Irányelv alapjaiban megváltoztatja a kedvezményes héa-kulcsok alkalmazhatóságát tagállami szinten, és lehetőséget biztosít azoknak – bizonyos feltételek fennállása esetén – az úgynevezett „szuperkedvezményes” héa-mértékek bevezetésére, tagállami szinten történő jogszabályba ültetésére. Az Irányelv kimondja, hogy a tagállamoknak joga van egy öt százaléknál alacsonyabb, valamint egy nulla százalékos héa-mértéknek a bevezetésére bizonyos termékek esetében. Az érintett javak listáját a Héa-irányelv harmadik számú melléklete tartalmazza, és köztük olyan termékek szerepelnek, melyek elsősorban az alapvető szükségleti cikkek kategóriába sorolhatók (például élelmiszerek, gyógyszerek).
A fentiekre tekintettel – valamint az Irányelvvel és Héa-irányelvvel összhangban – Magyarország is élni kíván a „szuperkedvezményes” áfamérték magyar jogszabályba történő integrálásával, ezáltal egy új áfakulcsot, vagyis a nulla százalékos áfamértéket vezetik be 2024. január 1-től a napilapokra.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény ezirányú módosítása mögött meghúzódó indok világos és érthető. A demokratikus közélet elengedhetetlen eleme a friss és sokszínű információhoz történő hozzáférés a társadalom minden rétege számára és ezt kívánja elősegíteni a referált törvény módosítása. A jogszabály módosítása és annak célja nyilvánvaló és támogatandó. Ugyanakkor a napilapok kereskedelmében résztvevő – akár végső fogyasztók, akár az ellátási láncon belül B2B relációban értékesítő – adózók mindennapi működésével összefüggésben a változás sok bizonytalanságot vetett fel, ezekkel kapcsolatban a PwC Magyarország Kft. szakértői megfogalmazták álláspontjukat és felhívták a figyelmet azokra a részletekre, melyek ismerete és követése kulcskérdés lehet az említett adózók jogszabályokkal összhangban történő átállására.
Czöndör Szabolcs, a PwC Magyarország Közvetett adók csoportjának menedzsere, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt főosztályvezetője az online pénztárgép használatára kötelezett adóalanyok mindennapi működésében történt változást emeli ki a napilapokkal kereskedő adóalanyok esetében:
„A nyugta kiállítás rendszere nemigen változik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatója alapján a napilapok értékesítésekor az „E” jelű áfagyűjtőt kell alkalmazni az adóalanyoknak, hogy a jogkövetés érvényesüljön. Tekintettel arra, hogy az áfagyűjtők alkalmazása és kezelése minden pénztárgép esetében kötelező funkció, így az „E” áfagyűjtő használatához az adóalanyoknak a pénztárgép szoftverét nem szükséges fejleszteni.”
Farkas Gábor, a PwC Magyarország, valamint a PwC közép-kelet-európai régió indirekt adók csoportjának vezetője hangsúlyozta:
„A valós-idejű számlaadat-szolgáltatás keretében az adóhatósággal közölt xml fájl struktúrája nem változik, az adóhivatali rendszer a jogszabály hatályba lépésétől feldolgozza a 0%-os áfakulcsot is. Az Áfa törvény értelmezésében vett napilapokkal kereskedő adóalanyoknak viszont fel kell készíteniük vállalatirányítási rendszereiket a 2024. január 1-én hatályba lépő változásokra és új adókódokat szükséges integrálniuk.”
Amennyiben a témával kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal.
Farkas Gábor
Cégtárs
Email: gabor.farkas@pwc.com
Czöndör Szabolcs
Menedzser
Email: szabolcs.czondor@pwc.com