12 millió forint marad az alanyi adómentesség értékhatára Magyarországon, 2025-től jelentős változások várhatóak a kis- és középvállalkozások életében

Habár az alanyi adómentesség megnövelt, 12 millió forintos értékhatárának alkalmazása kapcsán kapott három éves moratóriumi időszak 2021. év végével lejárt, az Európai Unió Tanácsa 2022. január 19-én engedélyezte, hogy a 12 millió forintos értékhatár a következő három évben, azaz 2024. december 31-éig továbbra is változatlan maradjon Magyarországon. Ez a népszerű adózási mód továbbra is kedvező lehetőséget biztosít a magyarországi kis- és középvállalkozások számára (az alanyi adómentesség választásának és alkalmazásának feltételei továbbra is változatlanok maradtak).

Az érintett vállalkozásoknak azonban érdemes előre is tekinteni, ugyanis 2025. január elsejétől uniós szinten változik a Héa-irányelvben meghatározott, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozási rendszer. A bevezetni tervezett új rendszer a 2016-ban elfogadott ún. áfa akcióterv részeként a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célozza, és egy olyan adózási környezet kialakításának elősegítésére törekszik, amely megkönnyíti e vállalkozások növekedését és a határokon átnyúló kereskedelem fejlődését. 

A 2025-től hatályba lépő változások nem befolyásolják a jelenlegi alanyi adómentesség intézményét a tekintetben, hogy a tagállamok a változás hatálybalépését követően is adómentességet biztosíthatnak a tagállamban letelepedett vállalkozások számára, amennyiben az adott tagállamban teljesült termékértékesítésekből, illetve szolgáltatásnyújtásokból származó tagállami éves árbevétele nem haladja meg a meghatározott értékhatárt. Az értékhatár kapcsán egy egységes maximális mentességi küszöböt vezetnek be, melynek összege 85 000 euró vagy annak nemzeti pénznemben kifejezett összege. 

A 85 000 eurós küszöbérték jelentősen magasabb, mint jelenleg az Unióban meghatározott alanyi adómentesség – jelenleg ismert fogalma szerinti – maximális értéke (EUR 35 000 hazánk esetében). Az indoklás szerint a jelentős különbség oka csupán az, hogy az Európai Unió Tanácsa elavultnak tartja a korábbi/jelenlegi értékhatár alkalmazását és egyszerűbbé kívánja tenni az adózást a kis- és középvállalkozások számára.

Fontos kiemelni, hogy az új szabályozás értelmében megnyílik annak lehetősége is, hogy egy adóalany a letelepedése helyétől eltérő tagállamban is adómenteséggel éljen. A módosítás alapján azon vállalkozások lesznek jogosultak mentességre a letelepedési helyüktől eltérő tagállamban, amelyek:

• éves uniós árbevétele nem ér el egy bizonyos – 100 000 eurós – értékhatárt,

• valamint a letelepedési helyüktől eltérő tagállamban teljesített termékértékesítéseik és szolgáltatásnyújtásaik értéke sem haladja meg az adott tagállamban alkalmazandó mentesítési értékhatárt (alapesetben 85 000 euró).

Az új rendszer hatálybalépéséig tartó átmeneti időszakban a tagállamok – kérelem útján – továbbra is engedélyt kaphatnak arra, hogy a Héa-irányelvben a rájuk irányadó módon meghatározottnál magasabb értékhatárt állapítsanak meg a mentességre vonatkozóan. Ahogy korábban írtuk, ezt az engedélyt kapta meg Magyarország is, biztosítva 2024. december 31-éig a kis- és középvállalkozások számára az alanyi adómentességet 12 millió forintos bevételi értékhatárig.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.