Összefoglaló a 2023-as adótörvényeket módosító javaslatcsomagról

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2022. október 20.
 

Október 18-án a Kormány a Parlament elé terjesztette a jövő évi adótörvényeket módosító javaslatcsomagot, melyről adószakértőink rövid összefoglalót készítettek.


Társasági adó

A bizalmi vagyonkezelés, vagyonkezelő alapítványok

A jogszabály-tervezet szélesebb körben biztosít társasági adó alóli általános mentességet a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére. A tervezet alapján ezentúl – egyéb feltételek fennállása esetén – az adómentesség akkor is megilleti a fenti adóalanyokat, ha kedvezményezettjei között nemcsak természetes személyek találhatóak, hanem kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány is.

Elhatárolt veszteség

A javaslat kiterjeszti a 2015. előtti veszteségekre is a Tao tv. 17 § (2a) bekezdésben említett szabályt, mely szerint az elhatárolt veszteséget a kamatlevonási korlátozási szabályok (Tao tv. 8.§ (1) j és 7.§ (1) ny) figyelembevétele nélkül számított adóalappal szemben érvényesíti az adózó, akár visszamenőlegesen a 2022-es adóévtől kezdődően. 

Elektromos töltőállomásokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény

A javaslat alapján az elektromos töltőállomásokhoz kapcsolódó, a Tao tv. 7.§ (1) l) pontja szerinti adóalap-kedvezmény a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallások vonatkozásában de minimis kedvezménynek minősül (és így a vonatkozó adóbevallásokat az adózóknak önellenőrizniük kell a jogalap módosítása érdekében). 

A 2022-ben kezdődő adóévek tekintetében az adózókat választási lehetőség illeti meg, és nyilatkozhatnak úgy is, hogy az adóalap-kedvezményt a de minimis rendelet helyett az Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény („Válságközlemény”) alapján veszik igénybe addig az időpontig, ameddig erre a Válságközlemény lehetőséget biztosít. Ez a választási lehetőség a 2022. január 31-ét követően benyújtott, kedvezmény érvényesítését tartalmazó bevallás önellenőrzése során is megilleti az adózókat. 

A javaslat a fentiekkel analóg rendelkezéseket vezet be az energiaellátók jövedelemadója vonatkozásában érvényesíthető, elektromos töltőállomásokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények vonatkozásában is.  
 

Reklámadó

A javaslat további egy évvel, 2023. december 31-ig meghosszabbítja a 0%-os adómértékre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá pontosítja a vonatkozó eljárási szabályokat is (mint például az adóelőleg fizetésre és az előlegkiegészítésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandóságának hiányát).
 

Illetéktörvény

A kapcsolt felek közötti ingatlan átruházás csak akkor részesül a jövőben illetékmentességben, amennyiben a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott.  A jogszabálytervezet részletes eligazítással szolgál azon esetekre, amikor az előző évi adat még nem pontosan látható, ilyenkor becslés alapján mentesül a vagyonszerző az illetékkötelezettség alól.  Amennyiben a becslés pontatlannak bizonyul, 50%-os büntető jellegű kötelezettség keletkezik, amennyiben pedig az adóhatóság utólagos adóvizsgálata során derül fény az ilyen illetékkötelezettségre, 100% mértékű büntetés terheli az adózót. 
 

Helyi iparűzési adó

Helyi iparűzési adó egyszerűsített megállapítása

A javaslat megreformálja az adó egyszerűsített megállapítását, és a jelenleg hatályos szabályok szerinti, a vállalkozók különböző körére vonatkozó eltérő szabályokat (pl. kata-alanyok, átalányadózók stb.) nagyban egységesíti. 

A 2023. január 1-jétől hatályba lépő változás az újonnan bevezetett adóalanyi kategóriát, a kisvállalkozókat érinti. Ide tartozik minden olyan vállalkozó, akinek éves szinten számított bevétele a 25 millió forintot, illetve az Szja. tv. szerinti átalányadózó kereskedők esetében a 120 millió forintot nem haladja meg. 

A kisvállalkozók – választásuk szerint – helyi iparűzésiadó-kötelezettségüknek jelentősen egyszerűsített szabályozás alapján tehetnek eleget és például az adóalapjukat bevételi sávonként, tételesen határozzák meg, fizetési kötelezettség egy évben egyszer merül fel, és adóbevallást is csak bizonyos feltételek esetén kell benyújtaniuk. 

Megjegyzendő, hogy a kiva-alanyokra vonatkozó korábbi szabályozás lényegében változatlan marad. 

Transzferár-korrekció

A javaslat alapján 2023. január 1-jétől azon ügyletek vonatkozásában is alkalmazható lesz a transzferár-korrekciós tétel a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során, ahol az adózó kapcsolt vállalkozása az ügylet értékét a helyi adó alapjába nem számító tételként (például igénybe vett szolgáltatásként) tartja nyilván. 

Jogutóddal való megszűnés IFRS-ek alkalmazása esetén

A javaslat szerint, amennyiben egy adózó dönt az IFRS-ek alkalmazásáról egyedi beszámoló szintjén, azonban az IFRS-ek alkalmazását megelőzően jogutódlással megszűnik, úgy a jogudtód köteles jogelődnél keletkezett áttérési különbözetet, valamit a számviteli politika váltásához kapcsolódó adóalap-módosító tételt az adó alapjában rendezni.
 

Adóigazgatás 

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárással kapcsolatos változások

A költségvetést megalapozó törvény korábban több ponton módosította az Art-ot a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások (ismertebb nevén: APA-eljárások) díjaival kapcsolatban. A javaslat ezen változások tekintetében tesz további pontosításokat: APA-határozat meghosszabbítása vagy módosítása iránti kérelem esetében egyértelműsíti, hogy a meghosszabbítás vagy a módosítás iránti kérelem benyújtásakor hatályos általános díjmérték felét kell megfizetni, illetve rögzíti azt is, hogy a kérelem elutasítása mellett a kérelem visszautasítása, illetve az eljárás megszüntetése esetén a befizetett díj 85 százalékát a kérelmező visszakapja, ugyanakkor a kérelem visszavonása esetén visszatérítés nem jár.

Fontos változást hozhat továbbá a javaslat a kétoldalú és többoldalú APA-eljárások lezárásának határidejét illetően is. Ugyanis a módosítás a kölcsönös egyeztetési eljárások esetében általánosan  irányadó kétéves határidőt rögzíti az említett eljárások kapcsán is a külföldi állam illetékes hatóságával történő egyeztetés lefolytatására nyitva álló határidőként, amely azonban indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.

Ezen túlmenően az APA-határozatok időbeli hatályára vonatkozó változások fényében a javaslat egyéb jogharmonizációs rendelkezéseket is tartalmaz a kapcsolódó ellenőrzési tilalomra, a két- vagy többoldalú határozatok visszamenőleges hatályára (ún. roll-back), valamint a meghosszabbítás lehetőségére vonatkozóan.

A javaslat alapján a fenti módosítások a 2023. január 1-je után indult eljárások esetén alkalmazandók először. 

 

Pénzügyi tranzakciós illeték

A javaslat értelmében a jövőben nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetéket a Diákhitelek folyósításához kapcsolódóan végrehajtott fizetési művelet.
 

Számvitel

A javaslat több ponton is módosítja a számviteli törvény rendelkezéseit:

  • Egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell kimutatni az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedéseket abban az esetben, amennyiben nem felel meg a számviteli törvény tulajdoni részesedést jelentő befektetés definíciójának. Amennyiben ezen részesedésekre értékvesztés elszámolása válik szükségessé, úgy a gazdálkodó az intézmény legutolsó közzétett beszámolójában szereplő saját tőkearányos összegével megegyezően is megállapíthatja a részesedések értékét.

  • A pénzügyi lízing kötelezettség jogcímen felvett egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek összege nem tartalmazhatja a fordulónapot követő üzleti évben esedékes törlesztések összegét.

  • Amennyiben az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a beszámolójában eltér a számviteli törvény rendelkezéseitől a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében, akkor az éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozókhoz hasonlóan köteles a kiegészítő mellékletében bemutatnia az eltérés okát és körülményeit.

Ezen rendelkezéseket először a 2023. évről szóló beszámolóban szükséges alkalmazni.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés

A javaslat alapján a számviteli törvény (Szt.) új fejezettel egészül ki a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés vonatkozásában, a 2021/2101 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés céljából.

Az érintettek körébe azon legfelsőbb szintű anyavállalatok, valamely uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó legfelsőbb szintű anyavállalatok leányvállalatai, illetve önálló vállalkozások vagy fióktelepek tartozhatnak majd, melyek a vonatkozó értékhatárokat meghaladó éves (konszolidált) bevétellel rendelkeznek az utolsó két egymást követő üzleti évben.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés részeként riportálandó adatok köre hasonló az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) alapján elkészítendő országonkénti jelentés tartalmát képező információkhoz. A Szt. releváns új rendelkezései alapján az említett információkat EU-s tagállami szinten külön-külön, míg az egyéb adójogrendszerekre vonatkozó információk összesített alapon szükséges jelenteni, amely alól azonban kivételt képeznek az Európai Unió által adózási szempontból nem együttműködőnek tekintett országok és területek. Ezen országok esetében szintén adójogrendszerenként külön-külön szükséges adatot szolgáltatni.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéseket egységes formanyomtatvány és géppel olvasható elektronikus formátumban szükséges majd elkészíteni, amelyeket az éves beszámolóval egyidejűleg az általános letétbe helyezési és közzétételi szabályokkal összhangban szükséges nyilvánosságra hozni. Emellett bizonyos esetekben a részletszabályok alapján meghatározott kötelezetti kör az internetes honlapján is köteles közzétenni az elkészült társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést. 

A javaslat alapján a fenti jelentéstételi kötelezettség a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évre vonatkozóan teljesítendő először. 
 

Az élőmunkát érintő változások

2022. szeptember 1-jétől az átalányadózók száma jelentősen megnőtt, ezért több szabály egyszerűsítésére és pontosítására volt szükség. Az új szabályok szerint az átalányadózó egyéni vállalkozók: 

  • nem havonta, hanem negyedévente vallják be és fizetik meg a járulékkal és szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos kötelezettségüket,

  • az átalányadózásból kikerülő vállalkozók nem 4 adóév elteltét követően, hanem 12 hónap után választhatják újra ezt az adónemet.

A magyar felsőoktatási intézményekhez legfeljebb 30 napra érkező vendégtanárok – ha legfeljebb 30 napig tartózkodnak Magyarországon – mentesek a személyi jövedelemadó és a járulékkötelezettségek alól.

Végezetül egy pontosító szabály rendezi a kirendelési konstrukciókhoz kapcsolódó járulékkötelezettségeket. Ha a munkavállalót más munkáltatónál foglalkoztatják (azaz kirendelik), akkor az eredeti munkáltató marad a foglalkoztató függetlenül attól, hogy az érintettek úgy állapodnak meg, hogy a biztosított munkabérét, egyéb juttatásait a fogadó cég fizeti meg. Ilyen esetben olyan adatátadási és elszámolási rendszert kell fenntartani, amelyik az eredeti foglalkoztató számára lehetővé teszi a járulékokkal kapcsolatos bevallások elkészítését.
 

Általános forgalmi adó

Ingatlan ügyletekhez kapcsolódó változások

A javaslat értelmében a funkcióváltással (az ingatlan rendeltetésének vagy rendeltetési egységei számának megváltoztatásával) létrejövő új ingatlan értékesítése is adóköteles lesz, amennyiben az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között nem telik el két év. Ezzel összhangban az ilyen funkcióváltással létrejövő ingatlanok két éven belüli, egyébként nem adóalany által történő értékesítése szintén adóalanyiságot fog keletkeztetni, amennyiben arra sorozat jelleggel kerül sor. 

A jelenlegi építési-szerelési és egyéb szerelési munkák fordított adóztatásával kapcsolatos gyakori jogértelmezési nehézségek feloldását irányozza elő a javaslat azáltal, hogy általánosan hatósági engedélyt, illetve hatósághoz történő bejelentést kíván meg a munkák elvégzéséhez, tehát fordított adózás alá fognak esni azok a szolgáltatások is, amelyeknél ugyan építési engedélyre, egyszerű bejelentésre nincs szükség, de a munkák elvégzéséhez szükséges valamely egyéb hatósági engedély vagy bejelentés. 

Végezetül a javaslat tisztázza, hogy az új lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó kedvezményes, 5 százalékos adómérték 2025. január 1-jétől nem alkalmazható, ugyanakkor az átmeneti szabály alapján 2028. december 31-ig alkalmazható lesz azon elhúzódó építkezések esetén, amelyeknél 2024. december 31. napján véglegessé vált az építési engedély, vagy az építést ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint. 

Bizonylatolás

A javaslat megteremti a gépi (tehát nem nyugtatömbből kiállított) nyugtákról történő adatszolgáltatási kötelezettséget olyan nyugták esetében is, amelyet pénztárgéptől eltérő egyéb technikai megoldással állítottak ki, ezzel a javaslat – a gazdaságfehérítés további lépéseként, a technika fejlődését is figyelembe véve – megágyaz a pénztárgéprendszer megújításának. Ehhez a javaslat felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás, valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására.  

Alanyi adómentesség

A javaslat több, alanyi adómentességre vonatkozó módosítást tartalmaz, így többek között: 

 - pontosítja, hogy az adómentesség választására jogosító bevételi értékhatárba mely tételek tartoznak, illetve nem tartoznak bele (pl. egyes funkcióváltással létrejövő ingatlanok értékesítésének vagy a külföldön teljesített ügyleteknek az ellenértéke), 

 - tisztázza, hogy az alanyi adómentes adóalany az EU más tagállamában Közösségen belüli távértékesítés, valamint import távértékesítés esetén nem járhat el ilyen minőségében (vagyis ezen ügyletek tekintetében az adott tagállamban adófizetésre kötelezett), ugyanakkor ezekhez az ügyletekhez kapcsolódóan a javaslat biztosítja az adólevonási jogot. 

További módosítások 

​A javaslat a fentieken túl számos egyéb kiegészítést tartalmaz: 

 - a gazdaságátadási szerződés alapján megvalósuló gazdaságátadást is jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni áfa szempontból (ezzel együtt az átadó és átvevő egyetemleges felelősséggel tartozik az átadásig keletkezett áfakötelezettségekért),

 - bár a kibocsátási egységek, az egyes gabonák és fémtermékek értékesítésére vonatkozó fordított adózás eredetileg csak 2022. július 1-jéig lett volna lehetséges, az uniós jogalkotás ezt a lehetőséget 2026. december 31-ig meghosszabbította, amelyet a javaslat megfelelően átültet a hazai jogba, tehát ezen termékkörök kapcsán továbbra is a fordított adózás lesz a főszabály, 

 - a tavaly hatályba lépett e-kereskedelmi szabályok gyakorlati alkalmazása során felmerülő jogalkalmazási kérdéseket is rendezi a javaslat, így egyértelművé teszi, hogy az ún. OSS-rendszeren keresztül történő adóbevallás és -befizetés választása esetén azon tagállamok tekintetében is ezt a rendszert kell alkalmazni az érintett tranzakciók vonatkozásában, ahol az adóalany egyébként gazdasági céllal letelepedett.
 

VÁM

A javaslat a gazdálkodók számára kedvezően módosítja a nem vámhiányos vámigazgatási bírság kiszabásának a mérlegelési körülményeit, illetve a vámigazgatási bírság kiszabása helyett alkalmazandó figyelmeztetés feltételeit.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján, a nem vámhiányos bírság kiszabásakor a vámhatóság mérlegeli – többek között – a jogsértés elkövetésének gyakoriságát is, ugyanakkor nem határozza meg, hogy a gyakoriságot milyen időszak tekintetében kell vizsgálni. A javaslat  alapján, a szankcionálandó jogsértés megállapításától számított egy éven belül kell vizsgálni a gyakoriságot.

Szintén a jelenleg hatályos szabályozás alapján a vámhatóság akkor tekint el a vámigazgatási bírság kiszabásától és alkalmaz helyette figyelmeztetést, ha – többek között – teljesül az a feltétel is, hogy a gazdálkodó a mulasztást vagy kötelezettségszegést első alkalommal követi el.

A javaslat alapján az első alkalmat mindig a szankcionálandó jogsértés megállapításától számított egy éven belül kell vizsgálni.

A javaslat szerinti módosítások, a nem vámhiányos vámigazgatási bírság kiszabásának, illetve a vámigazgatási bírság helyett alkalmazandó figyelmeztetésnek a feltételrendszerét pontosítja a gazdálkodók számára kedvező módon.
 

Amennyiben bármilyen kérdése lenne a fentiekkel kapcsolatban, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal. 

Burján Ákos
Email: akos.burjan@pwc.com

Juhász Gergely
E-mail: gergely.juhasz@pwc.com


Kapcsolat

Simon Katalin

Simon Katalin

PR Senior Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!