Benyújtották az őszi adócsomagot tartalmazó törvényjavaslatot

2020-10-16

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. október 16.

Október 13-án Varga Mihály pénzügyminiszter T-13258 számon az Országgyűlés elé terjesztette az őszi adócsomagot tartalmazó törvényjavaslatot, amelynek főbb pontjait hírlevelünkben ismertetjük.

  • Elérhetővé válik a kiajánlott áfabevallás-tervezet
  • Bármely időpontban - akár múltbéli juttatásokra vonatkozóan is - adómentes lesz mindenki számára a járványügyi szűrővizsgálat 
  • Emelkedik minden dohánygyártmány jövedéki adó mértéke 
  • Jelentős áfaváltozások az e-kereskedelemben 
  • Szigorodnak az energiahatékonysági célú beruházás, felújítás után járó adókedvezmény feltételei
  • 2021-től az iparűzésiadó-bevallásokat egységesen a NAV-hoz kell majd benyújtania a vállalkozásoknak, amely jelentős könnyítést jelent a sok telephellyel rendelkező cégeknek 
  • Az osztalék miatti elengedett kötelezettség összegét a jövőben az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni

Kiajánlott áfabevallás-tervezet

A törvényjavaslat bevezeti az áfabevallás tervezetének kiajánlását, ami igen jelentős változás lesz az adóalanyok életében. Az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott adatokat az adóalanyok egy elektronikus felület alkalmazásával módosíthatják, kiegészíthetik, elfogadhatják és benyújthatják majd. Fontos kiemelni, hogy szemben a kiajánlott személyijövedelemadó-bevallással, az áfabevallás megtételéhez az adózók aktív közreműködésére továbbra is szükség lesz. Amennyiben valamely adózó a bevallástételi kötelezettségét az erre rendszeresített nyomtatványon, valamint a NAV bevallástervezet benyújtásával is teljesíti, úgy a NAV az elsőként benyújtott bevallást tekinti az adóalany hivatalos áfabevallásának.

Jelentős lesz a változás az e-kereskedelem területén

Az áfatörvénybe bekerül a Közösségen belüli távértékesítésnek és a harmadik országból importált termék távértékesítésének meghatározása, amely tényállások fogalmi eleme, hogy nem adóalanyok részére történik a teljesítés. A gyakorlatban távértékesítésnek tekintjük azt, amikor egy közösségi tagállamban élő magánszemély egy másik közösségi tagállambeli vagy akár egy harmadik országbeli adóalanytól rendel terméket úgy, hogy azt közvetlenül kiszállítják számára.

Mivel mindkét fenti tényállás esetében bizonyos értékhatár felett a fogyasztás helye szerinti tagállamban kell megfizetni az áfát (ami a gyakorlatban azzal jár, hogy a fogyasztás helye szerinti államban nyilvántartásba-vételi, áfabevallási és adófizetési kötelezettsége van a terméket értékesítő adóalanynak) a távértékesítés teljesítésével összefüggésben, így az ilyen tevékenységet végző adózók adminisztratív terheinek csökkentésére az alábbi rendszerek, illetve különös szabály kerül bevezetésre:

Egyablakos rendszer kiterjesztése - OSS rendszer

A jelenleg rádión keresztül, illetve audiovizuális, telekommunikációs és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében alkalmazható ún. egyablakos rendszer kerül kiterjesztésre a Közösség tagállamában nem adóalany részére nyújtott valamennyi szolgáltatás, illetve Közösségen belüli távértékesítés utáni bevallási és adófizetési kötelezettség teljesítésére. Ennek használata opcionális ugyan, de tekintettel arra, hogy hatalmas adminisztratív terhet vehet le az adóalanyok válláról, így várhatóan sokan fognak a rendszer használata mellett dönteni. 

Az egyablakos rendszer használatára 2021. július 1-jét követően, előzetes nyilvántartásba vételüket követően lesznek jogosultak az adóalanyok.

Import egyablakos rendszer bevezetése - IOSS rendszer

Külön egyablakos rendszer lesz elérhető a harmadik országból importált termékek Közösségen belüli távértékesítése utáni bevallási és adófizetési kötelezettség teljesítésére, amely használatának az adminisztratív terhek csökkentése mellett további előnye, hogy az érintett termékek mentesülnek az importáfa-fizetési kötelezettség alól.

Az IOSS rendszer használatának szigorúbb feltételei vannak, így többek között csak a 150 euró értéket (azaz a vámmentességi értékhatárt) meg nem haladó, kis értékű import küldemények, termékek tekintetében teljesített távértékesítés esetén alkalmazható, továbbá a nem belföldi adóalanyok esetében jellemzően ún. közvetítő megbízásával is jár. A közvetítőnek a pénzügyi képviselővel szemben támasztott feltételeknek kell megfelelnie és a megbízójával együtt egyetemleges felelősség fogja terhelni az adókötelezettségek teljesítésével összefüggésben.

Fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy a fentiek szerinti egyablakos rendszereken keresztül továbbra is kizárólag a fizetendő adó rendezésére lesz lehetőség.

Kis értékű importküldemények utáni importáfa megfizetésének különös szabályai

A törvényjavaslatban kidolgozták a 150 euró értéket meg nem haladó, kis értékű importküldemények utáni importáfa megfizetésére vonatkozó egyszerűsített szabályokat, arra az esetre, ha az értékesítő nem alkalmazza az import egyablakos rendszert. 

Az egyszerűsítés keretében, főszabály szerint, a termék szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy szedi be a termékimportot terhelő adót a címzettől és fizeti meg a NAV részére.  A fenti egyszerűsítést azonban csak az a belföldön nyilvántartásba vett, a szabad forgalomba bocsátást kezdeményező adóalany alkalmazhatja, aki rendelkezik halasztott vámfizetésre vonatkozó engedéllyel.

A fenti egyszerűsített importáfa-fizetés keretében a termékimport után az importáfa mértéke minden esetben 27 % lesz függetlenül a termékre vonatkozó áfamértéktől.

A fentiek mellett viszont a törvényjavaslat eltörli a 22 eurót meg nem haladó import küldemények adómentességét.

Platformok, mint új fikciós adóalanyok

Mindenképpen új elem a szabályozásban a platformok, online piacterek termékértékesítést közvetítő adóalanyként történő megjelenése. Elsősorban nem a vevők számára fog ez változást jelenteni, hanem a platformok és a platformokon keresztül értékesítő adóalanyok számára. 

A platformok bizonyos termékértékesítési tényállások (harmadik országból importált, 150 eurót meg nem haladó értékű termék távértékesítésének elősegítése, illetve olyan termék értékesítésének elősegítése, amely már a Közösség területén van, feltéve, hogy az értékesítő a Közösségben nem telepedett le) megvalósulása esetén az áfa rendszerében úgy fognak minősülni, mint aki „a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben.” 

A platformok által elősegített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség

Az elektronikus kereskedelem keretében történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési kötelezettség ellenőrizhetőségének érdekében a törvényjavaslat jelentős nyilvántartási kötelezettséget ír elő az adóalany elektronikus felületek számára azon nem adóalanyok részére teljesített ügyletek tekintetében, melyeket az ő közreműködésükkel teljesítettek a Közösség területén. 

Fontos, hogy e nyilvántartások megőrzésére 10 éves időintervallumot határoz meg a jogszabálytervezet.

Nem adóalannyal szemben fennálló behajthatatlan követelések

Kiterjesztik a behajthatatlan követelésre jutó áfa visszatérítésének lehetőségét a nem adóalanyokkal szembeni követelésekre is. Ugyanakkor amennyiben a visszatérítéshez szükséges feltételeket túlzóan szigorúan értelmezik (például a behajtás érdekében a magánszemélyek adósságrendezési eljárását is le kell folytatni) úgy a jogintézménynek a tényleges érvényesítése, illetve költséghatékonysága erősen megkérdőjelezhető. Megjegyezzük, hogy törvényjavaslat jelenlegi szövegében nem jelenik meg az Európai Unió Bíróságának releváns gyakorlata, amely alapján a behajthatatlan követelések tekintetében még abban az esetben is megilleti az adóalanyokat az adóalap csökkentéséhez való jog, amennyiben a behajthatatlanság észszerűen valószínűsíthető. 

Kiegészítő szabály az áfacsoportok tekintetében 

A módosítás több könnyítést vezet be az áfacsoport alakítása terén. Lehetővé teszi, hogy az adóalanyok határozzák meg az áfacsoport létrehozásának, megszüntetésének, illetőleg a tagok csatlakozásának és kiválásának időpontját.

A fentiek mellett átmeneti szabályt vezetnek be az egymással kapcsolttá váló, azon adóalanyok tekintetében, akik különböző áfacsoportok tagjai. A törvényjavaslat bevezet egy 8 hónapos átmeneti időszakot, amely alatt a vállalkozások elvégezhetik a szükséges lépéseket arra vonatkozóan, hogy a korábbi áfacsoportok tagjai az egyetlen fennmaradó áfacsoport tagjaivá válhassanak anélkül, hogy létrejönne olyan időszak, amikor nem tagjai sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfacsoportnak.

 

Ellenőrzött külföldi társaság

A törvényjavaslat szerint 2021-től az ellenőrzött külföldi társasági státusz megállapításakor nem minden esetben mentesíthető az a társaság, illetve külföldi telephely, amely ún. nem együttműködő államban található.

A törvényjavaslat szerint a kihirdetést követő naptól némiképp módosul az ellenőrzött külföldi társaságoktól kapott osztalék, tőkenyereség adóalapjának számítása.

Telephely

A törvényjavaslat 2021-től kibővíti a Tao. törvény telephely fogalmát. A törvényjavaslat szerint telephelye keletkezik Magyarországon a külföldi személynek, ha munkavállalójával, vagy más jogviszonyban ugyanezen tevékenységet végző természetes személyen keresztül szolgáltatásokat nyújt és a szolgáltatás időtartama meghaladja a 183 napot.  A törvényjavaslat ezen túlmenően minden olyan esetben is telephelyet keletkeztet a külföldi személy részére, amikor a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő egyezmény egyébként megengedi azt.

Behajthatatlan követelés

A törvényjavaslat szerint 2021-től kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésről, az érintett kapcsolt félről és a valós gazdasági okról külön nyilvántartást kell vezetni a korábbi NAV-os adatszolgáltatás helyett.

Tőkekivonási adó

2021-től kiegészítésre kerül a Tao. törvény a tőkekivonási adót illetően. Eszerint az adót részletekben lehet megfizetni nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is.

Energiahatékonysági célú beruházás, felújítás adókedvezménye

A törvényjavaslat személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén nem engedélyezi a jövőben az energiahatékonysági célú beruházás, felújítás adókedvezmény igénybevételét, kivéve a törvényben meghatározott nagy rakodóterű autók esetében. A változás a törvényjavaslat elfogadását követő 31. napon lép hatályba és kizárólag hatályba lépést követő beruházások, felújítások esetében alkalmazandó.

Fejlesztési tartalék

Az évközi módosítás kiegészítéseként - amely a fejlesztési tartalékot az adózás előtti eredmény teljes összegéig megengedte - 2021-től eltörlik a 10 milliárd forintos korlátot is a fejlesztési tartalék képzésének vonatkozásában.

 

A törvényjavaslat szerint az iparűzési adóban is módosítani szükséges az iparűzési adó alapját (akár egy összegben akár komponensenként), amennyiben a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozások a szokásos piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak egymás közötti ügyleteik során.

A törvényjavaslat szerint 2021-től az iparűzési adóbevallásokat egységesen (az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany kivételével) a NAV-hoz kell majd benyújtania a vállalkozásoknak, amely jelentős könnyítést jelent a sok telephellyel rendelkező cégek számára.

2021-től megszűnik az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adófizetési kötelezettség, mely egyebek között a telephely fogalmának módosítását is szükségessé tette.

A törvényjavaslat az iparűzési adó tekintetében is rendelkezik a számviteli hiba feltárása esetén alkalmazandó módosítás szabályairól.

A törvényjavaslat szerint 2021-től az adóalap-megosztás eszközarányos módszerénél a gépkocsit bérbe- vagy lízingbe adók adóalap-megosztási kalkulációjában a gépkocsik eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell majd kimutatni.

 

A törvényjavaslat szerint az osztalék miatti elengedett kötelezettség összegét a jövőben az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni.

2021-től a törvényjavaslat nettó módon engedi kimutatni:

  • az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét. 
  • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése, valamint egyéb törvény által nevesített átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét.

A módosítást a 2020. évi beszámolóra is alkalmazni lehet.

A törvényjavaslat elfogadását és kihirdetését követő naptól az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegében a lekötött tartalékban fedezetet kell képezni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségekre is, amelyek a jogutódot terhelik.

2021-től az a vállalkozás, melynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, éves beszámoló és összevont (konszolidált) éves beszámoló közzétételi és letétbehelyezési kötelezettségének az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig tesz eleget.

 

Súlyosan fogyatékos vagy beteg magánszemélyek adókedvezménye

Az adócsomag szerint a súlyosan fogyatékos vagy beteg magánszemélyek adókedvezménye adóalap kedvezménnyé alakul át. Ez nem eredményezi a kedvezmény összegének változását (ami havonta a minimálbér mintegy 5%-a), de a módosítások következtében a személyi kedvezményt azok a személyek is érvényesíteni tudják majd, akik alacsonyabb jövedelem mellett több gyermeket nevelnek. 2021-től az ilyen családok több családi járulékkedvezményt tudnak igénybe venni, és így nő a család nettó jövedelme.

Adómentessé válik a járványügyi szűrővizsgálat

Ezt a juttatást nemcsak a munkavállalónak, hanem bármely magánszemélynek biztosítani lehet adómentesen. Ez a juttatás számos esetben eddig is adómentes volt, de ez a megkülönböztetés érdektelenné válik, mivel az új szabály nemcsak 2021-től, hanem bármely időpontban, akár múltbéli juttatásokra vonatkozóan is biztosítja a szűrővizsgálatok adómentességét.

 

Az őszi csomag változatlanul hagyja azt a már elfogadott előírást, mely szerint azok a vállalkozások, melyek 2021-től éves szinten, áfa nélkül számolva 3 millió forintnál nagyobb összegű kifizetést, megbízási díjat fizetnek ki egy kata adóalany vállalkozás részére, az értékhatárt meghaladó összeg után 40%-os különadót kötelesek fizetni.

A javaslat ugyanakkor egy úgynevezett „kiegyenlítő szorzót" iktat be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében. Ilyen esetekben a 40%-os mértékű adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózó vállalkozást terheli, de a javaslat szerint az adó alapja ezekben az esetekben nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak 71,42 százaléka lesz.

 

A kiva árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik, így ezt az adónemet a korábbiaknál nagyobb vállalkozások is választhatják. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedik – így a kisvállalati adót választó vállalkozások nagyobb növekedés esetén sem esnek ki a kedvező adónem hatálya alól.

 

A javaslat kiveszi az első fokú közigazgatási hatósági eljárásokat a közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgyi hatálya alól, így az ilyen eljárások esetében –az egyes okmányok, továbbá az adó- és értékbizonyítvány illetékének kivételével – megszűnik az illetékkötelezettség.

 

Az adócsomag rendelkezése szerint megduplázódik az az értékhatár, amekkora összegre a magánszemélyek és a megbízható adózók automatikus részletfizetést kérhetnek. A magánszemélyek így 500 ezer forint helyett legfeljebb 1 millió forintos tartozásukra, míg a megbízható adózók a 1,5 millió helyett 3 millió forintos tartozásukra kérhetnek 12 hónapos kamatmentes részletfizetést. Ezt a kérelmet a NAV automatikusan, további vizsgálat nélkül engedélyezi.

 

A jelenlegi jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben emelkedik minden dohánygyártmány jövedéki adómértéke 2021. január 1-jétől. A módosítás egyúttal előírja az adómértékek emelésének következő lépcsőjét 2021. április 1-jétől minden dohánygyártmány kategóriában.

Szintén a dohánygyártmányokat érintő változás, hogy minden dohánygyártmányra azonos általános forgalmi adó szabályok fognak vonatkozni, és a fizetendő áfát a jövedéki adóval egyidejűleg kell bevallani és megfizetni.

A módosítás számos rendelkezést tartalmaz az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, így például a jövőben nem lesz szükség előzetes nyilvántartásba-vételre a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigényléshez.

 

Az elhanyagolható értékű import küldemények

A nemzeti vámtörvény módosítására irányuló javaslatok egy része az elhanyagolható értékű (150 euró alatti) import küldeményekkel kapcsolatos áfaszabályok módosítását követi és - többek között - a következőkre terjed ki.

Amennyiben az elhanyagolható értékű küldemény importőre áfaalanynak nem minősülő magánszemély, aki saját nevében és érdekében tesz vámáru-nyilatkozatot és erre tekintettel a vámhatóság a szabad forgalomba bocsátás vámeljárást az általa benyújtott vámáru-nyilatkozatban foglaltakkal megegyezően folytatja le, a vámhatóság a fizetendő importáfáról nem határozattal, hanem elektronikus értesítés formájában tájékoztatja a nyilatkozattevőt.

Az elhanyagolható értékű küldemények szabad forgalomba bocsátása esetén a felmerülő vámbiztosíték, valamint a vámtartozás is teljesíthető lesz internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel.

Az elhanyagolható értékű küldemények szabad forgalomba bocsátása esetén a vámhatóság - az általános szabálytól eltérően - a 10 eurónál alacsonyabb importáfa összegét is kiszabja, illetve visszautalja.

Vámjogi képviselet

Módosul a vámjogi képviseletre vonatkozó szabályozás is. A tervezet alapján az árunyilatkozatok, vámáru-nyilatkozatok vagy értesítések benyújtására és az ezekkel kapcsolatos eljárások lebonyolítására már csak a vámügynökök lesznek jogosultak.

Új tényállás

Új, vámigazgatási bírsággal szankcionálandó tényállásként vezeti be a javaslat a konténerállapot-üzenettel összefüggő jogsértést. 

 

Kapcsolat

Simon Katalin

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Deák László

Deák László

Partner, PwC Hungary

Kövessen minket!