Itt a második hullám – mi történik a bérleti szerződésekkel?

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. november 17.

  • A bérlők a Covid-19 második hulláma miatt is csak nagyon szűk körben jogosultak a bérleti díj megfizetésének megtagadására.
  • A vis maiorra vonatkozó szabályok nem, a bérlemény használhatatlanságára vonatkozó szabályok pedig csak egyes helyiségtípusok vonatkozásában és korlátosan alkalmazhatóak.
  • A jelenlegi helyzet sem a bérbeadók, sem a bérlők számára nem kedvező. E kedvezőtlen helyzetet orvosolhatja a bérleti szerződések közös megegyezéssel történő módosítása.

A közelmúltban kihirdetett korlátozó intézkedések eltérnek a járvány első hulláma alatt bevezetett intézkedésektől, azonban ezek is érzékenyen érintik az ingatlanbérleti jogviszonyokat. Az üzletek, nemzeti dohányboltok, valamint lottózók kötelesek este hét órakor bezárni, egyes vendéglátó üzletekben kizárólag az ott foglalkoztatott személyek, illetve az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása vonatkozásában érintett személyek tartózkodhatnak, a szabadidős létesítmények (például mozik, edző- és fitnesztermek, uszodák, játszóházak stb.) látogatása tilos. Ismét joggal merül fel a kérdés, hogy a bérlők jogosultak-e a bérleti díj elengedését, vagy legalább csökkentését kérni

Lehetetlenülés a korlátozások miatt?

A Ptk. szerint, ha a szerződés teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik. A lehetetlenülés tehát egy végleges, visszavonhatatlan állapot bekövetkezését feltételezi, amelynek következtében a szerződés már nem teljesíthető.

A korlátozó intézkedéseket ideiglenesen – egyelőre 2020. december 11. napjáig – vezették be, a bérleti szerződések lehetetlenüléséről és automatikus megszűnéséről nem beszélhetünk.  

A Ptk. bérleti díj elengedésére vonatkozó szabályai

A Ptk. 6:336. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy arra az időtartamra nem jár bérleti díj, amely időtartam alatt a bérlő a dolgot saját érdekkörén kívül felmerülő okból nem használhatja.

A szakirodalom alapján, ha a használatra azért nem kerülhet sor, mert a bérlemény műszaki, vagy jogi okokból a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, úgy ezek bérbeadói érdekkörbe tartozó körülményeknek minősülnek, és a bérlőt bérleti díj fizetési kötelezettség az érintett időszakra nem fogja terhelni. A bérlő saját helyzetében bekövetkező okok (bevételcsökkenés, alkalmazottak személyében rejlő okok stb.) azonban bérlői érdekkörbe tartozó okoknak minősülnek.

Fontos, hogy a Ptk. 6:336 § (2) bekezdésétől a felek a bérleti szerződésekben egyező akarattal eltérhettek, így, ha a bérleti szerződés a jelen rendelkezés alkalmazhatóságát kizárja, úgy a bérlő e bekezdésére hivatkozással a bérleti díj megfizetését nem tagadhatja meg. Vizsgálandó a szerződés olyan szempontból is, hogy tartalmaz-e a bérleti díjon felül közös költséget is, amit továbbra is fizetni kell.

A most bevezetett intézkedésekre tekintettel a bérlemények rendeltetésszerű használatának akadályozottsága és így a Ptk. 6:336. § (2) bekezdése alapján a bérleti díj elengedése csak szűk körben merülhet fel, akkor lehet alkalmazni, ha a bevezetett korlátozás közvetlenül érinti a bérlemény működését és a használatot lehetetlenné teszi. A korlátozó intézkedések alapján elsősorban az egyes szabadidős létesítmények vonatkozásában merülhet fel e rendelkezés alkalmazása, tekintettel arra, hogy e létesítmények nem nyithatnak ki. Vitára adhat okot azonban, hogy a helyiségek egyéb célokra (például tárolásra) alkalmasak maradhatnak.  

Kevésbé egyértelmű a helyzet azon bérlemények vonatkozásában, amelyek használhatóságát a szabályok korlátozzák, de teljesen meg nem szüntetik. Egyes üzletek az este hét órát követő időszakban is rendeltetésszerűen működtek, de a korlátozások következtében ezen üzletek kötelesek azonban este hét órakor bezárni (például nonstopok). Nem egyértelmű, hogy ilyen esetben a korlátozott nyitvatartás vonatkozásában kérhet-e a bérlő, és ha igen, milyen arányban bérleti díj csökkentést. E kérdéseket a joggyakorlat, illetve a rendkívüli jogalkotás keretében meghozott kormányzati intézkedések egyelőre nem válaszolják meg, így fontos, hogy a bérlők és a bérbeadók egymással meg tudjanak állapodni és a felmerülő költségeket és kockázatokat egymás között meg tudják osztani.

Fennáll-e vis maior?

Továbbra is felmerül az a téves elképzelés, hogy a járvány automatikusan vis maiort eredményez. A vis maior fogalma alatt olyan, az egyes szerződésekre ható, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható külső behatás értendő, amely bekövetkezését és következményeit a felek nem tudják befolyásolni, és amelynek következtében a kötelezettségeiket nem tudják teljesíteni. Önmagában a járvány jelenléte, ahogy azt korábban is kifejtettük, a szerződések végleges ellehetetlenülését nem eredményezi.

A bérleti szerződés módosítása

A bérlők, illetve a bérbeadók úgy is dönthetnek, hogy a bevezetett intézkedésekre tekintettel a közöttük fennálló bérleti szerződést módosítják (díjcsökkentésben, átütemezésben állapodnak meg).

A bérleti szerződés módosítása a bérlő és a bérbeadó közös megegyezése alapján

A bérlők és a bérbeadók bármikor jogosultak írásban, szabadon módosítani a közöttük fennálló bérleti szerződést a Ptk. és Lakásbérleti tv. által meghatározott keretek között. A teljesség igénye nélkül a felek megállapodhatnak:

  • a bérleti díj csökkentésében, vagy hosszabb teljesítési határidő biztosításában, utólagos bérleti díj elszámolásban;
  • az üzemeltetési költségek csökkentésében, elengedésében;
  • az euróban meghatározott bérleti díj forintban történő megfizetésében oly módon, hogy a közöttük alkalmazandó átváltási árfolyamot a jelenleg fennálló árfolyamnál alacsonyabb szinten rögzítik.

A szerződésmódosítás során a bérlők is vállalhatnak többletkötelezettségeket, például a bérleti szerződés tartamának a veszélyhelyzet idejével megegyező időtartammal történő arányos meghosszabbítását, vagy a nyitvatartási idő ideiglenes módosítását.

A bérleti szerződés módosítása bírósági út igénybevételével

Amennyiben a bérlő és a bérbeadó között nincs megegyezés, felmerülhet a szerződés bíróság általi módosítása is.

A Ptk. alapján bármelyik fél kérheti a szerződés bírósági módosítását, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében, a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené, és:

  • a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
  • a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
  • a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

A jelenlegi szabályozási és gazdasági környezetben megállapítható, hogy a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás és a bérlő által nyújtott ellenszolgáltatás aránya jelentős mértékben a bérlő hátrányára megváltozott.

A korábbi gazdasági világválság vonatkozásában a bírói joggyakorlat a gazdasági környezet általános változását nem ismerte el olyan körülménynek, amelyre alapítva a bírósági a fennálló szerződést módosította volna.

A koronavírus-járvány azonban egy újszerű, a joggyakorlat által még nem kezelt körülmény. Nyugat-Európában (például Spanyolországban) vannak már olyan ítéletek, amelyben a bíróság a Covid-19-járványra tekintettel elrendelte a bérleti szerződések módosítását.

Fontos, hogy a bíróság legfeljebb a kereset benyújtásának időpontjára történő visszamenőleges hatállyal módosíthatja a bérleti szerződést. Minél később kerül benyújtásra a kereset, annál rövidebb időtartam vonatkozásában van meg a bíróság lehetősége arra, hogy a bérleti szerződést módosítsa. 

Ha a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további kérdésük merülne fel, forduljanak bizalommal a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőihez.
dr. Réti László
laszlo.reti@pwc.com
dr. Kelemen Dániel
daniel.kelemen@pwc.com
dr. Szűcs László
laszlo.szucs@pwc.com
dr. Ősi Zsolt
zsolt.osi@pwc.com
dr. Zalai Péter
peter.zalai@pwc.com 
dr. Dávid László Zsolt
zsolt.david@pwc.com
dr. Faragó János
janos.farago@pwc.com