Új járulékalap-meghatározást kell alkalmazni a kiküldöttek esetén 2020. július 1-jétől

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. július 21.

A 2020. július 1-jén hatályba lépett új Tbj. jelentős változásokat hozott a kiküldöttek járulékalapjának meghatározásában.

A magyar vállalkozások – különösen, ha multinacionális cégcsoportok tagjai – gyakran külföldi kiküldetésekre küldik munkavállalóikat. Kiküldetések esetén a munkavállaló jellemzően két évig – bizonyos esetekben akár ennél hosszabb időre is – a magyar társadalombiztosítási rendszerben maradhat biztosított. Ilyen esetekben a magyar társadalombiztosítási járulékot speciális adóalap után kell megfizetni.

Az általános szabályok szerint a magyar személyi jövedelemadó-alap után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat. A nemzetközi kiküldetések során azonban sok esetben előfordul, hogy a munkavállalónak Magyarországon nem merül fel adófizetési kötelezettsége a külföldön töltött időszak alatt. Így a foglalkoztató társaságnak adóelőleg-alapot képező jövedelem hiányában kell meghatároznia a társadalombiztosítási járulék alapját.

A probléma nem újkeletű, a régi Tbj. és az ahhoz fűzött végrehajtási rendelet is tartalmazta már az ezen speciális esetekben érvényes járulékmegállapítás szabályait. Emlékeztetőként: a régi Tbj. két szinten határozta meg a járulékalapot akkor, amikor adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem nem állt rendelkezésre.

• Ha a munkavállalót a kiküldetést megelőző egy évben már foglalkoztatta a társaság, és a munkavállaló munkaköre a kiküldetést megelőző 12 hónapban, illetve a kiküldetés következtében nem változott, a kiküldetés kezdő időpontját megelőző 1 év (12 hónap) törzsbérének havi átlagos összege;
• Azon kiküldöttek esetében, akiknek változott a munkaköre a kiküldetést megelőző 12 hónapban vagy a kiküldetés következtében, illetve azoknál, akiket a munkáltató 12 hónapnál rövidebb ideig foglalkoztatott, a tárgyhavi alapbér összege volt a járulékalap.

Az új Tbj. szerint már nem egyszerűen az alapbér vagy a törzsbér átlagos havi összege lesz a járulékalap. 2020. július 1-jétől már az alapbér, a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, valamint a munkavállaló tevékenységének ellenértékeként a tárgyhónapban ténylegesen megszerzett jövedelem együttes vizsgálata szükséges a járulékalap helyes meghatározásához.

Röviden: az új Tbj. alapján a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban ténylegesen megszerzett jövedelem lesz a munkavállaló járulékalapja, ha az alacsonyabb, mint a tárgyhavi alapbér vagy a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset. Ha azonban magasabb, a tárgyhavi alapbér lesz a járulékalap, de csak akkor, ha az eléri vagy meghaladja a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset összegét. Ha nem éri el, akkor a társadalombiztosítási járulékot a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset után kell megfizetni.

Sok szempontból a fentieknél is összetettebb kérdés a járulékalap megállapítása. Számos kérdést vet fel például, hogy mit is tekinthetünk a tevékenység ellenértékeként megszerzett tényleges jövedelemnek. A munkavállalónak adott valamennyi juttatás beleértendő, legyen szó akár a normál, akár a kiküldetésre tekintettel adott juttatásokról? Mi a helyzet azokkal a juttatásokkal, amelyeket a munkavállaló a fogadó társaságtól kap? Mi vonatkozik azokra a helyzetekre, amikor a megállapodás alapján csak a fogadó társaság biztosít juttatásokat a munkavállaló számára a kiküldetés alatt, és a küldő magyar társaság a munkavállaló részére ténylegesen nem juttat jövedelmet?

Ezek megválaszolása minden esetben egyedi vizsgálatot igényel, ezért minden olyan vállalkozás, amelyik Magyarországon biztosított, de külföldön dolgozó munkavállalót foglalkoztat, köteles a járulékok alapját újra meghatározni.

***

Amennyiben a fentiek felkeltették az érdeklődésüket, szakértő kollégáink örömmel állnak a rendelkezésére.
Forduljon bizalommal kapcsolattartójához, illetve Honyek Péterhez.

Honyek Péter
peter.honyek@pwc.com