A közép- és kelet-európai (KKE) magánvállalkozások számára a legnagyobb kihívást a szakképzett munkaerő fokozódó hiánya jelenti, amely akadályozza a növekedésüket is. A PwC 358 milliárd euróra becsüli a régióban a probléma miatt elmaradt bevételeket – csupán a magánvállalkozásokat vizsgálva. Viszonyításképp: ez több mint Horvátország, Magyarország és Szlovákia együttes GDP-je.
A KKE régió 15 országának 600 magánvállalkozásról készített felmérést a PwC - CEE Private Business Survey 2019 címmel. A megkérdezett cégek negyedének elmondása alapján a szakképzett munkaerő hiánya évente több mint 5%-os bevételkieséssel jár.
„A szakképzett munkaerő hiánya korlátozza a vállalatokat a kibontakozásban: csökkenti a bevételeket és jelentős hatással van a gazdasági növekedésre a KKE régióban. Az EU-n kívülről érkező bevándorlás szigorodó korlátozása nehezíti a problémát, mint ahogy az is, hogy a beáramló képzett munkaerő Nyugat-Európában és Oroszországban keres jövedelmezőbb munkalehetőségeket. A régió magánvállalkozásai kiélezett versenyben állnak a munkavállalókért azokkal a multinacionális vállalatokkal, amelyek nagyobb költségvetéssel és erősebb munkaadói branddel rendelkeznek. A régió demográfiai jellemzői – alacsony születési ráta, öregedő népesség és a gazdasági migráció – szintén súlyosbítják a helyzetet” – mondta Juhász Gergely, a PwC Magyarország magánvállalkozásokért felelős cégtársa.
„A magánvállalkozások számára létfontosságú, hogy párbeszédet folytassanak az oktatásért felelős szervekkel, hogy összhangot teremtsenek a vállalkozások igényei és a társadalmi elvárások között, figyelembe véve a szükséges felsőfokú képesítéseket” – tette hozzá Juhász Gergely.
„Az óvatos hozzáállás feltehetően a világszerte jellemző borúlátó hangulatot tükrözi. Sok közgazdász az amerikai-kínai kereskedelmi háború okozta bizonytalanságot látja a várhatóan 2019 után is folytatódó gazdasági lassulás hátterében. A KKE régióba vetett bizalmat tovább rombolják a Brexitet, az euróövezet stabilitását, valamint a nyugat-európai gazdaságok gyengeségét övező aggodalmak” – mondta Mészáros Balázs, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégtársa.
A felmérés szerint a cégvezetők 68%-a a digitalizációtól az üzleti folyamatok javítását várja, míg a megkérdezettek közel fele úgy tekint rá, mint egy adatelemzési eszközre, amellyel személyre szabhatók a termékek és szolgáltatások. Csupán 35%-uk viszonyul haladóbban a digitalizációhoz, amely lehetőséget nyújt az ügyfelek igényeit teljes körűen kiszolgáló digitális megoldások kifejlesztésére.
A KKE régióban a magánvállalkozásoknak csupán 23%-a tervezi, hogy befektetéseik több mint 5%-át fordítják a digitalizációra; összehasonlításképpen ez az arány Európa technológiailag fejlettebb részein – például Skandináviában – 35%.
„Egyre több kelet- és közép-európai magánvállalkozás felismeri annak jelentőségét, hogy rendelkezzen a digitális átalakulásra vonatkozó stratégiával, azonban közülük sokan még csak a digitalizáció kezdeti szakaszában járnak” – tette hozzá Juhász Gergely.
Módszertan
A PwC 2019 februárja és áprilisa között 2 993, legalább évi 10 millió eurós forgalommal rendelkező magánvállalkozás kulcsfontosságú döntéshozójával készített interjút Európa, a Közel-Kelet és Afrika 53 országából. Közülük a közép- és kelet-európai régió 15 országából 600 magánvállalkozást kérdeztek meg, és ez a felmérés adja ennek a jelentésnek az alapját. A Nyugat-Európára, a Közel-Keletre és Afrikára vonatkozó további áttekintést külön jelentések tartalmazzák. A felmérés eredményei alapján kiszámításra kerültek a szakképzett munkaerő hiánya miatt keletkező gazdasági veszteségek. Az eredményeket a PwC digitalizációval, stratégiával és magánvállalkozásokkal foglalkozó szakértői elemezték és értékelték.
