Kúriai döntés a jogsértő módon kiadmányozott közigazgatási döntések jogkövetkezményeiről

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2019. január 31.

A Kúria közzétette a jogsértő módon kiadmányozott közigazgatási döntések jogkövetkezményeit rendező jogegységi döntését. Az eljárása célkeresztjében a közigazgatási határozat meghozatala és hitelesítése (együttesen kiadmányozása) során a hatóságok részéről jellemzően előforduló következő jogsértések álltak: a közigazgatási határozat nem tartalmazza a hatáskör gyakorlója nevében eljárt kiadmányozó személyének nevét, és / vagy aláírását, és sokszor hivatali beosztását sem tűntetik fel. Emiatt a határozatot kiadmányozó személy nem állapítható meg, amely arra utal, hogy a döntés kiadmányozója nem azonos a hatáskör gyakorlójával. E pontatlanságok következtében, a közelmúltban számos bírói döntés is született a közigazgatási hatósági határozatok (így pl. a NAV határozatok) megsemmisítéséről, melyek súlyos következményeket vetettek fel a döntések jogi és pénzügyi hatásaival kapcsolatban.

Korábbi bírósági értelmezés alapján ugyanis ezek a pontatlanságok a határozatok semmisségét okozták, aminek az a következménye, hogy a határozat valamennyi joghatása – a meghozatalára visszamenőleg – elenyészik.

A semmisség jogkövetkezményei számos esetben hivatkozási alapot teremtettek további kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazásához, pl. az elévülés kérdéskörével kapcsolatban: elképzelhető lett volna olyan értelmezés, hogy az elévülés beállta előtt meghozott határozat megsemmisítése alapján a határozat meghozatalával szünetelő elévülési idő mégis tovább folyt és sok esetben akár le is járt (így például az adóhatóság elvesztette a jogát az adóhiány jogszerű megállapítására).

Az újonnan közzétett jogegységi döntés azonban átrendezte ezeket a jogkövetkezményeket. Kimondta, hogy a kiadmányozási pontatlanságok önmagukban nem eredményezhetnek semmisséget. A döntés szerint pusztán eljárási hibának minősülnek, amelyet a bírósági felülvizsgálat során kell feltárni a bíróság számára, aki ezt hivatalból nem köteles észlelni.

Bár a Kúria szűkítette a semmisség megállapításához szükséges esetköröket, hangsúlyozandó, hogy azt teljesen nem zárta ki. Gyakran előfordul ugyanis, hogy egyéb formai-eljárási rendellenességek is megjelennek a határozatban, amelyek a kiadmányozás pontatlanságaival együtt már megalapozhatják a határozat semmisségét (például amikor a hatóság szabálytalanul gyakorolja hatáskörét), ezekre az ügyfelek is hivatkozhatnak, illetve a bíróságok is hivatalból kötelesek figyelembe venni őket. A jogegységi döntés a kiadmányozás során előforduló összes szabálysértést nem rendezi, ezért a bíróságokra és a jogalkalmazókra marad a meg nem említett esetekre vonatkozó ítélkezési gyakorlat kimunkálása.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com), dr. Várszegi Zoltán (e-mail: zoltan.varszegi@pwc.com) vagy dr. Szimler Gergő (e-mail: gergo.szimler@pwc.com) ügyvédekhez.

 

Kapcsolat

Dr. Lőcsei Tamás

Ügyvezető igazgató, PwC Hungary

Deák László

Partner, PwC Hungary

Kövessen minket!