Visszaszorulóban az adócsalás Magyarországon

A régióban csak Ausztria sikeresebb az áfa beszedésében

Az elmúlt években a közép- és kelet-európai régióban Magyarország az élmezőnybe került a beszedett áfa vonatkozásában. Az Európai Bizottság által közzétett legfrissebb „rangsor” szerint a régióban csak Ausztria előzi meg hazánkat. A PwC Magyarország adószakértői szerint a pozitív fordulat több tényezővel is magyarázható, ilyen például a belföldi összesítő jelentés, amelyen bizonyos összeg feletti áfatartalmú számlákat tételesen fel kell tüntetni; illetve az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) 2015-ös bevezetése is.

Az Európai Bizottság 2018 szeptemberében hozta nyilvánosságra a „Study and Reports on the VAT Gap in the EU-28 Member States” című jelentést.

A jelentés középpontjában álló ún. „áfarés” kifejezés alatt azon összeg értendő, amely az adott évben az adóalanyok oldalán felmerült - akár a benyújtott áfabevallásokban megjelenő, akár azokban nem is szerepeltett - áfakötelezettség és az adóhatóság részéről ténylegesen beszedett áfa összegének különbözete, melynek mértéke általában százalékos formában kifejezett.

A jelentés alapján az Európai Unió 28 tagállamában az áfarés mértéke 2016-ban 13,2%-ról 12,3%-ra csökkent, amely különbözet összegszerűen alacsonyabb érték mint 150 milliárd euró.

A PwC Magyarország adószakértői azt vizsgálták, hogy a közép- és kelet-európai régió országaihoz - Csehország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovákia - képest a Magyarország által elért teljesítmény hogyan értékelhető.

A régióban Magyarország – a 13 százalékos áfaréssel – az előkelő második helyen áll, csak Ausztria (7%) előzi meg. Harmadik Csehország (14%), ez után következik Lengyelország (21%), Szlovákia (26%), végül Románia (36%).

„Lényeges előrelépést jelent, hogy Magyarország a vizsgált időszakban kilenc százalékpontos csökkenést realizált, amely a már említett régiós viszonylatban a második legjelentősebb javulás a Szlovákia által elért 11 százalékpontos áfaréscsökkenés után. Magyarország elmúlt időszakban követett inflációs politikáját figyelembe véve az eredmény egyúttal reálértékű áfabevétel-növekménynek minősül. Egyes becslések szerint hazánk áfabeszedési aránya 2017-2018-ban még inkább pozitív irányba mozdulhat el, akár 10%-ra is csökkenhet”- mondja Farkas Gábor, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadás üzletágának igazgatója.

„A pozitív fordulat többek között magyarázható azzal, hogy a magyar adóhatóság részéről megfigyelhető a törekvés az adózói kötelezettségek folyamatos bővítésére annak érdekében, hogy az áfacsalások minél inkább visszaszoríthatók legyenek. E célkitűzést szolgálta például a belföldi összesítő jelentést bevezető, 2013-ban hatályba lépett jogszabályi rendelkezés is, amelynek megfelelően az adóalanyoknak a kétmillió forint feletti áfatartalmú számláikat tételesen kellett feltüntetni az áfabevallások mellékleti lapjain. E kötelezettség kapcsán folyamatos szigorítás is tapasztalható volt, 2015-től kezdődően a jelentési kötelezettség alá eső számlák áfatartalmának értékhatára már egymillió forintra, 2018. július 1-jétől pedig százezer forintra csökkent*” - magyarázza Deák László, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadás üzletágának cégtársa.

A 2015. év az adózói jogkövető magatartás elősegítését tovább növelte az ún. Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKAER) bevezetése is, amely – jogalkotói célja szerint – a termékek közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, és az e kötelezettségeket teljesítő jogkövető piaci szereplők piaci pozíciójának erősítésére irányult.

*2018. július 1. napjával a bejelentési kötelezettség már csak a bejövő számlák tekintetében áll fenn, mivel a kimenő számlák adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése elektronikus úton történik.

Megjegyzések:

1.        A hivatkozott jelentés az Európai Unió valamennyi tagállamára vonatkozó adatokat tartalmazza a 2012-2016 közötti időszakban. Szakértőink az összefoglalóban kizárólag Magyarország a közép- és kelet-európai régión belül elért (az áfarés mértékét illetően realizált) teljesítményére fókuszáltak.

2.       A jelentés elkészítéséhez alkalmazott módszertan alapjául egy többváltozós regresszió-modell szolgált, melyet maga a jelentés is részletesen bemutat.