Új bejelentési kötelezettség egyes stratégiai iparágakban tevékenységet végző külföldi befektetőknek

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 603. szám | 2018. november 16.

A Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 2019. január 1-jén fog hatályba lépni. A törvény az egyes stratégiai iparágakban tevékenységet végezni kívánó külföldi befektetők részére előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő, mely bejelentés tudomásulvételét a hatáskörrel rendelkező miniszter megtagadhatja és a befektetést – Magyarország biztonsági érdekeinek sérelmére való hivatkozással – megtilthatja.

1. Ki minősül a törvény értelmében külföldi befektetőnek?

Külföldi befektetőn az EU-n, az EGT-n és Svájcon kívüli állam állampolgárát, vagy ilyen államban bejegyzett jogi személyt, egyéb szervezetet kell érteni. A törvény értelmében azokban az esetekben is ezen fogalom alá esik az érintett (természetes vagy jogi) személy, ha olyan, már Magyarországon, az EU vagy az EGT más tagállamában vagy Svájcban bejegyzett jogi személy kíván magyarországi vállalkozásban befolyást szerezni, amelyben a külföldi állampolgár, vagy jogi személy, illetve egyéb szervezet többségi befolyással rendelkezik.

2. A külföldi befektetők mely tevékenysége bejelentésköteles?

A törvény alapján a külföldi befektető a meghatározott stratégiai iparágakban tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot - meghaladó tulajdonrészt, vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyást kizárólag a hatáskörrel rendelkező miniszterhez történő bejelentést, és a bejelentés írásbeli visszaigazolását követően szerezhet. A bejelentési kötelezettség kiterjed külföldi befektető fióktelepének létesítésére is.

Bejelentésköteles továbbá a stratégiai iparágakban folytatott tevékenységek folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök használati vagy működtetési jogának megszerzése is (üzemeltetési jog).

3. Mely tevékenységek minősülnek bejelentéskötelesnek?

A törvény az alábbi tevékenységi köröket minősíti bejelentéskötelesnek, melyeken belül a konkrét tevékenységeket külön kormányrendelet fogja meghatározni.

a) fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása,

b) kettős felhasználású termék előállítása,

c) a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása,

d) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtása és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése,

e) a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,

f) a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,

g) a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,

h) az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,

i) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése.

4. Mely esetekben hozhat a miniszter tiltó döntést?

A miniszter a bejelentést tudomásul veszi, vagy az érintett befektetést megtiltja.

A miniszter általi írásbeli tudomásulvétel előfeltétele annak, hogy:

(i) a külföldi befektető a meghatározott stratégiai iparágakban tevékenységet folytató magyarországi székhelyű gazdasági társaság tagjegyzékébe, illetve részvénykönyvébe, valamint ilyen társaság tulajdonosaként a cégjegyzékbe bejegyezhető legyen;

(ii) a külföldi befektető általi tulajdonszerzéshez, illetve a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyt az illetékes piacfelügyeleti hatóság kiadja; valamint

(iii) a külföldi befektető által az üzemeltetési jog megszerzésére kötött szerződés hatályosuljon.

A miniszter a törvény értelmében tiltó döntést akkor hoz, ha a befektetés „sérti Magyarország biztonsági érdekeit”. Arról, hogy a biztonsági érdekek sérelmét milyen szempontok szerint állapítja meg a miniszter, a törvény nem rendelkezik.

Fontos garanciális szabály azonban, hogy a miniszter döntése bíróság előtt megtámadható lesz.

***

Az EU-n, EGT-n, valamint Svájcon kívül honos természetes és jogi személyek magyarországi befektetései az egyes stratégiai iparágakban erősebb adminisztratív kontroll alatt állnak Magyarországon 2019. január 1-jétől. Az ilyen típusú befektetések előkészítése részletes és az adott befektetés összes körülményét figyelembe vevő jogi értékelést kíván, valamint a bejelentési kötelezettségre tekintettel kell lenni a releváns megállapodások, szerződések megszerkesztésekor is.

Az új szabályozásban rejlő kockázatok értékeléséhez, valamint a szabályozás alkalmazásához elengedhetetlen a kapcsolódó kormányrendelet ismerete, melyet a törvény értelmében a Kormány köteles megalkotni, azonban e kötelezettséget a törvény határidőhöz nem köti.

(Lezárva: 2018. november 14.)

A fentiek nem minősülnek konkrét üggyel összefüggésben adott jogi tanácsnak.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel és dr. Zalai Péter ügyvédekhez és dr. Matits Kornél ügyvédjelölthöz (e-mail: daniel.kelemen@hu.pwclegal.com, peter.zalai@hu.pwclegal.com, kornel.matits@hu.pwclegal.com).