Jönnek a közigazgatási bíróságok

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 608. szám | 2018. december 20.

Az Országgyűlés 2018. december 12-én elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint az azok felállításához kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslatokat. Bár a közigazgatási bíróságok témája nagy sajtónyilvánosságot kapott, érdemes áttekinteni, hogy mi változik pontosan az új bíróságok felállításával.

A legjelentősebb szervezeti változást az az újítás hozza, hogy a jelenleg is működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok helyett, 2020. január 1-től a közigazgatási törvényszékek, valamint a Közigazgatási Felsőbíróság rendelkezik hatáskörrel a közigazgatási jogviták elbírálására. A hatályos szabályozás szerint Magyarországon 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, azonban a  közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény illetékességi szabályai alapján 2018. január 1. napjától a közigazgatási perek jelentős részét már most is csak nyolc, regionális illetékességgel eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróság intézi. Tekintettel arra, hogy az új közigazgatási törvényszékek illetékességi területe megegyezik a jelenlegi nyolc, regionális illetékességgel rendelkező közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességi területével, a közigazgatási perek kapcsán érdemi gyakorlati változást nem hoz az új törvény. (Nem úgy a munkaügyi perek esetén, amelyekben 2020. január 1-től első fokon a „rendes” törvényszékek járnak el.)

Azokat a 2018. december 31-én még folyamatban lévő közigazgatási pereket, amelyek regionális illetékességgel nem rendelkező közigazgatási és munkaügyi bíróságokon zajlanak (például Nyíregyházán, Kecskeméten, Székesfehérváron), 2019. február 1-jéig át kell tenni a regionális illetékességgel rendelkező közigazgatási és munkaügyi bíróságokra.

A közigazgatási törvényszék határozata ellen előterjesztett perorvoslati kérelmeket a Kúria helyett egy új intézmény, a Közigazgatási Felsőbíróság bírálja el.

Fontos kiemelni a közigazgatási bírák személyi állományát érintő változásokat is. Amellett, hogy a jelenleg közigazgatási ügyszakban tevékenykedő bírák kérhetik a közigazgatási bíróságokra történő átvételüket, a közigazgatási ismeretekkel rendelkező más személyek előtt is megnyílik a lehetőség, hogy közigazgatási bíróvá váljanak. Ez azt jelenti, hogy az új szabályozás értelmében akár olyan, közigazgatási szervnél (így például adóhatóságnál) tevékenykedő személyek is közigazgatási bíróvá nevezhetőek ki, akik bár jogi szakvizsgával rendelkeznek, korábban bírói tevékenységet nem végeztek.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) vagy dr. Várszegi Zoltán (e-mail: zoltan.varszegi@pwc.com) ügyvédekhez.

 

Kapcsolat

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!