Öregember nem vénember

Kihasználatlan lehetőségek az idősebb munkavállalók alkalmazásában

Miután a fejlett országokat öregedő társadalmak jellemzik, a gazdasági növekedés fenntartása érdekében kiemelkedően fontos, hogy ezek a gazdaságok jobban kihasználják az idősebb munkavállalókban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket. A PwC legfrissebb tanulmánya az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatásának sikerességét vizsgálja 34 OECD-országban. A felmérés alapján a listavezető Izlandot Új-Zéland, Svédország, Izrael és Norvégia követi. Az első tíz ország között van még továbbá az USA, Korea, Japán és Észtország is. Szlovákia, Görögország, Lengyelország, valamint Magyarország viszont csak jóval az átlag alatt teljesít.

A PwC tanulmánya szerint, ha az egyes országok követik az idősebb generáció foglalkoztatásával kapcsolatban kialakult legjobb gyakorlatokat, dollármilliárdokkal növelhetik az államkincstár bevételeit. A nemrégiben készített „Golden Age Index” több mutató – például a foglalkoztatottság, a keresetek és a képzettség – súlyozott átlagán alapul.

„Miután a fejlett gazdaságokat öregedő társadalmak jellemzik, a gazdasági növekedés, illetve a nyugdíjak és az egészségügy szempontjából is kiemelkedően fontos, hogy ezek az országok jobban kihasználják az idősebb munkaerőben rejlő potenciált. Az újonnan létrehozott „Golden Age” mutatónk arra világít rá, hogy mely országoknak sikerült ezt megvalósítani. Ilyenek a skandináv országok, Új-Zéland vagy például Izrael. Az Egyesült Királyság közepesen, az eurózóna többsége viszont átlagon alul teljesít. Szlovákia, Görögország, Lengyelország, valamint Magyarország pedig csak a sereghajtók között van. Becslésünk szerint az Egyesült Királyság például hosszútávon közel 5%-kal növelhetné GDP-jét, ha követné a legjobban teljesítő országok – például Svédország – üzleti gyakorlatát. A rosszabbul szereplő országok esetén pedig mindez még nagyobb növekedést idézhetne elő” – nyilatkozta Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.

A PwC „Golden Age Index” szerinti főbb eredményeket az alábbi táblázat mutatja:

A PwC mutatója alapján a kormányok fontolóra vehetnék az állami nyugdíjrendszer további reformját, a későbbi nyugdíjba menetel ösztönzését és további anyagi ösztönzők bevezetését az idősebb munkaerő marasztalása vagy munkaerőpiacra történő visszatérésének elősegítése érdekében. Szükséges lenne az idősebbek munkaképességének javítását célzó új képzési formák bevezetése, a további foglalkoztatás útjában álló akadályok felszámolása, valamint az idősebb munkavállalók alkalmazása, különös tekintettel az idősebb nőkre, mivel őket még az idős férfiaknál is ritkábban alkalmazzák.

A Golden Age Index a vállalatok számára is számos lehetőséget vet fel:

• A vásárlók átlagéletkora növekszik, ezért azok a vállalkozások, amelyek kihasználják az idősebbek képességeit és tapasztalatát, versenyelőnyre tehetnek szert.

• A munkáltatóknak újra kellene gondolniuk, hogyan viszonyulnak az idősebb munkavállalók továbbképzéséhez, azaz a folyamatos tanulás és tanítás nem szűnne meg az 50. év betöltésével sem.

• Az idősebb munkavállalók a fizetés, a nyugdíj, valamint az egészségügyi juttatások arányát tekintve másfajta javadalmazásra tarthatnak igényt.

• A vállalatoknak érdemes lenne alaposan megvizsgálniuk a szervezeten belüli életkorviszonyokat, a toborzás, a munkaerő megtartása, a tréningek, valamint a teljesítmény és a jutalmazás terén.

„A vállalatok és a kormány gyakran mellőzik ezt a munkavállalói réteget, ugyanakkor felmérésünk alapján nagy gazdasági haszonnal járhatna, ha ezeket a munkavállalókat sikerülne megfelelően képezni és motiválni a további munkavállalásra. Az idősebbek foglalkoztatása után igényelhető adókedvezmények, a továbbfoglalkoztatás többletköltségeinek nagyobb mértékű támogatása – például a digitális készségek elsajátítására irányuló továbbképzések és betanítás –, valamint az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést tiltó jogszabályok szigorúbb betartatása javíthatná az 55 év felettiek munkaerő-piaci helyzetét.” – mondta Bencze Róbert.

„A vállalatoknak el kellene gondolkodniuk, hogyan hasznosíthatnák legjobban az idős munkavállalók tudását és tapasztalatát. A nagyobb rugalmasság, a munkakör átalakítása, a szakértői karrierutak kiemelése vagy a munkakör bővítése segíthetne az idősebb generáció munkaerő-piaci megtartásában. A képzésnek, az előléptetésnek és a teljesítménymenedzsmentnek nem szabadna 50 éves kor felett véget vetni. Jobban ki kellene használni a vállalatokon belüli életkorkülönbségből fakadó előnyöket, amely a különböző generációk közös munkájából ered. Az aktív életszakasznak nem muszáj a nyugdíjba vonulással véget érnie: a részmunkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok is fontos szerepet tölthetnek be” – foglalta össze Bencze Róbert a PwC felmérésének Magyarországra is adaptálható következtetéseit.

Megjegyzések:

1. Módszertan: A PwC Golden Age Index elnevezésű mutatója az alábbi nemzeti munkaerő-piaci mutatókat vette alapul (a zárójelben látható relatív súllyal):
   
   • az 55-64 (40%) és a 65-69 (20%) éves korosztály foglalkoztatottsági rátája
   • a férfiak és nők eltérő aránya az 55-64 éves munkavállalók között (10%)
   • a részmunkaidős foglalkoztatás előfordulása az 55-64 éves munkavállalók között (10%)
   • az 55-64 évesesek teljes munkaidős keresete a 25-54 éves korosztály keresetéhez viszonyítva (10%)
   • a nyugdíjba vonulók átlagéletkora (5%)
   • az 55-66 éves korosztályon belül valamely képzésben résztvevők aránya (5%)
   
   A standardizált, súlyozott, aggregát mutatószámok minden országra vonatkozóan egyedi adatokkal szolgálnak. A mutatószám 0-tól 100-ig terjed. A 2003-as bázisév átlagértéke 50, azonban a 2007-es és 2013-as értékek a bázistól eltérőek lehetnek.
   
   A felmérés az OECD adatain alapul. A kutatás fókuszában az 55-64 éves korosztály állt, mivel csak erre vonatkozóan érhetők el standardizált adatok több OECD országban is.