Február 19, 2014
Az esetek száma még mindig alacsony Magyarországon, azonban egyre összetettebb és kifinomultabb csalási formák jelennek meg
Világszerte tovább növekszik a gazdasági bűnözés. Minden negyedik magyar vállalat, globális szinten pedig a válaszadók 37%-a nyilatkozta azt, hogy gazdasági bűncselekmény áldozatává vált az elmúlt két év során. A tényleges adatok valószínűleg még ennél is riasztóbbak. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb gazdasági bűnözési típus, azonban a kockázatok egyre változatosabbá válnak, és új csalási formák jelennek meg.
A számos országból több mint 5 000 felsővezetőtől kapott válasszal - Magyarország 91 vezető vállalatát is beleértve - felmérésünk világszerte a legátfogóbb tanulmány a gazdasági bűnözés témakörében. A gazdasági bűnözés folyamatosan átalakul, az új kihívások pedig újfajta megoldásokat és technológiákat igényelnek. A vállalatok, amelyek nem teszik meg a szükséges intézkedéseket eszközeik védelme érdekében elkerülhetetlenül nagyobb kockázatnak lesznek kitéve.
„A gazdasági bűnözés minden iparágat érint Magyarországon. A beszerzési csalás és a számítógépes bűnözés fokozatosan jelentős csalási formákká váltak, és az idei felmérésünkben már mindkettőt önálló kategóriaként kezeltük. Mivel mindkét típust nehéz felderíteni, ezért azt javasoljuk a vállalatoknak, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a kockázatfelmérési eljárásaik megfelelő kialakítására“ – összegezte Fekete Miklós, a PwC Magyarország üzleti tanácsadásért felelős cégtársa.
A csalás gyakorisága változatlan, azonban új formák jelentek meg
A magyar vállalatok 26%-a tapasztalt egy vagy több gazdasági visszaélést az elmúlt két év során. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb csalási típus, azonban a gazdasági bűncselekmények egyre sokrétűbbek, és növekszik az egyéb csalási formák aránya.
Magyarországi főbb megállapítások:
Számos csalásmegelőzési és -felderítési módszer áll rendelkezésre a gazdasági bűnözés kockázatának kezelésére. Az üzletfelek alapos megismerése kulcsfontosságú lehet, a szervezetek azonban, erőforrások hiányában, gyakran mégsem végzik el a harmadik felek (pl. beszállítók, üzleti partnerek, ügynökök) megfelelő háttérellenőrzését. Az anonim és biztonságos bejelentési lehetőség biztosítása az alkalmazottak számára, és a csalási kockázatok rendszeres értékelése szintén alapvető elemei minden hatékony csalás elleni stratégiának. A legtöbb vállalat csupán megelőző intézkedéseket tesz, amivel növeli annak kockázatát, hogy egy esetleges csalás hosszabb ideig felderítetlen marad. A közvetlen pénzügyi kár mellett az ilyen bűncselekmények a vállalat hírnevét és üzleti kapcsolatait is súlyosan károsíthatják, valamint a munkavállalói morálra is negatív hatással vannak.
„Úgy tűnik, hogy a magyar szervezetek a regionális és globális társaikhoz képest alábecsülik annak lehetőségét, hogy számítógépes bűnözés áldozataivá válhatnak. A bejelentett gazdasági bűncselekmények száma ugyan alacsonyabb lehet a regionális és globális szintnél, az újabb csalási formákat azonban gyakran nehéz észlelni, és a felderítési arány is alacsony. Csak egy erős, robusztus ellenőrzési környezettel, és a megfelelő észlelési mechanizmusok alkalmazásával kerülhetjük el a kellemetlen meglepetéseket“ – mondta George Surguladze, a PwC Magyarország forensic szolgáltatásokért felelős vezető menedzsere.
Számítógépes bűnözés – Alacsony kockázat és magas megtérülés
A számítógépes bűnözés globális és regionális szinten is növekvő kockázatot jelent, mivel magas megtérüléssel kecsegtet, míg az észlelés, azonosítás és felelősségrevonás kockázata viszonylag alacsony a hagyományos gazdasági bűnözési formákhoz képest. A számítógépes bűnözés áldozatává váló magyar válaszadók aránya drámaian, 4%-ról 17%-ra nőtt a 2011-es felmérésünk óta. A válaszadók egyre nagyobb hányada rendelkezik ismeretekkel erről a gazdasági bűnözési formáról: a 2011-es 14%-hoz képest idén közel harmaduk számolt be arról, hogy a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos kockázatuk növekedett az elmúlt két évben.
A regionális (26%) és globális (30%) válaszadókhoz képest azonban nagyon kevés magyar vezető (16%) gondolja azt, hogy a szervezete számítógépes bűncselekmény áldozatává fog válni a következő két évben. Könnyen lehet, hogy tévednek, mivel a növekvő függés a számítógépes alkalmazásoktól, a hálózati megoldások terjedése, valamint napjaink üzleti tranzakcióinak jellege jelentősen növelik a számítógépes támadások valószínűségét. Mivel a jogszabályok gyakran le vannak maradva a technológiai fejlődés mögött, ezért a számítógépes bűnözés új formái, mint a munkaidő- és sávszélességlopás, vagy a Bitcoinhoz kapcsolódó csalások, valamint a közösségi média és a mobil eszközök növekvő használata új kihívások elé állítják a vállalatvezetőket.
A beszerzési csalás önnáló kategóriává nőtte ki magát
Az idei felmérésünk első ízben kezelte külön gazdasági bűncselekmény kategóriaként a beszerzési csalást. Minden negyedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy vállalata legalább egy alkalommal beszerzési csalás áldozatává vált az elmúlt két évben, így ez a második leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmény típus. A beszállítók kiválasztásának folyamata különösen sok kockázatot rejt magában. A felek (a munkavállalók és a beszállítók, vagy egy ágazat beszállítói) közötti összejátszás miatt az ilyen esetek észlelése és feltárása különösen nehéz lehet. A beszerzési csalás tényleges előfordulási aránya ezért valószínűleg magasabb a mért értéknél.
A gazdasági bűnözés továbbra is jelentős problémát jelent a szervezetek és vállalatok számára. Az új technológiák és az átalakuló munkakörnyezet új lehetőségeket és új kihívásokat is teremtenek. Azok a vállalatvezetők, akik mindkettővel kellően tisztában vannak versenyelőnyhöz juttathatják a szervezetüket a számítógépek világban kevésbé otthonosan mozgó versenytársakkal szemben.
Letöltés