Magyarországi Vezérigazgató felmérés

Félszázalékos GDP-növekedést, 421 forintos euróárfolyamot és 15%-os inflációs rátát látnak maguk előtt a magyarországi cégvezetők 2023-ra. Közel 80%-uk nem tervez létszámleépítést, ehelyett a működési költségek csökkentését és az árak emelését, valamint a kínálat bővítését látják lehetséges megoldásnak a kihívásokra. A saját cégük bevételeit tekintve többségük még mindig optimista, ugyanakkor 43%-uk úgy látja, ha vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még gazdaságilag életképes.

A PwC Magyarország 2022 végén tizenkettedik alkalommal kérdezte meg a hazai vállalatvezetőket arról, hogyan látják a jövőt, a gazdasági környezetet és saját üzleti helyzetüket, valamint az őket érintő nehézségeket. A személyes interjúkra 2022 novemberében és decemberében került sor, összesen 267 beszélgetés zajlott le kollégáink és a vezérigazgatók között. Mindezek mellett először adták át Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat, melynek győztese szintén a vezérigazgatók véleménye alapján született meg.

A kutatás bemutatja, mik a jelenlegi és a jövőben várt legfőbb veszélyek, hogyan készülnek ezekre a vállalatvezetők, miként hat az infláció és az energiaválság a vállalatok működésére, és mikorra, valamint milyen eséllyel várják a vezérigazgatók az orosz-ukrán háború végét, az euró hazai bevezetését, és Magyarország zöld energiára való átállását. Összefoglaló sajtóközleményünket ezen a linken olvashatja.

Kutatásunk adatai azt mutatják, hogy a vállalatok négyötöde folytonos változásban van annak érdekében, hogy mind a jelenben, mind a jövőben életképes és sikeres legyen. A változtatások oka az, hogy a jelenleg problémát jelentő energiaválság, infláció, makrogazdasági volatilitás és a geopolitikai konfliktusok következményei mellett 5 éven belül a kiberkockázatokra és a klímaváltozás hatásaira is fel kell készülniük a gazdasági szereplőknek. A felmérés eredményeit a hosszú és a rövid távú kihívások mentén csoportosítottuk, különös tekintettel az alábbi három témára:

Verseny a jövőért

Meddig életképes a vállalat, és milyen tényezők befolyásolhatják ezt az időtávot?

A magyarországi vezérigazgatók 43%-a szerint, ha a vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb 10 évig lesz még életképes. Ez az arány nagyon hasonlít a globális kutatás eredményéhez, és Magyarországon sem mutat iparági eltéréseket.

Ez az adatpont ugyanakkor nem pusztán a pesszimizmusról szól. Azt is mutatja, hogy a vállalatvezetők több mint harmada már tudja, hogy szüksége lesz transzformációra a jövőbeli sikerhez; menet közben kereket kell cserélnie ahhoz, hogy a vállalat új utakon is megállja a helyét.

Mi jelenthet új utat az elkövetkező tíz évben és mihez kell a transzformáció?

Magyarországon elsősorban a technológiai újítások és a munkaerőhiány hatásait jósolják felforgatónak a következő évtizedre a vezérigazgatók, ezeket követi sorrendben a szabályozás és az ügyféligények lehetséges diszruptív változása. 40% látja az ellátási láncok lehetséges zavarait diszruptív erőnek és a vállalatvezetők több mint harmada már felismerte az alternatív energiaforrásokra való átállás meghatározó mivoltát a jövőben.

A globális kutatás eredményeiben első helyen az ügyféligények átalakulása áll, mint ami felboríthatja egy vállalat piaci helyzetét az elkövetkező 10 évben.

Klímaváltozás: hogyan hat ez a ketyegő bomba?

Ha egy vállalat a jövőbeli ellenállóképessége növelésén és a jövőre való felkészülésén kezd el dolgozni, nem teheti ezt meg a klímaváltozás hatásainak kezelése nélkül. Rövid távon a vállalatvezetők szerint ez elsősorban a költségszerkezet változására lesz hatással, például új szabályozás miatt felmerülő költségek, eszközök értékcsökkenése és biztosításokból származó kötelezettségek, vagy növekedő ETS - Emission Trading Scheme - vásárlási, vagy karbon offsetting költségek miatt.

Ugyanígy kihat még az ellátási láncokra is, például a nyersanyagokhoz, vagy a termelési kapacitásokhoz való hozzáférés, illetve annak változásai okán.

A klímaváltozással kapcsolatos kockázatokra történő felkészülés terén a legtöbben a vállalat kibocsátásának csökkentését célzó kezdeményezéseket tesznek, új, klímabarát folyamatokat vagy termékeket dolgoznak ki, illetve a kockázatok mérséklését célzó adatvezérelt, vállalati szintű stratégia fejlesztésén dolgoznak.

Magyarországon a vállalati eszközök fizikai kitettsége jelenti ma még a legkisebb problémát a felsoroltak közül, így a felkészülésben is ezek védelme a legkevésbé jellemző.

Kapcsolódó tartalom

Bozsik Balázs: Globális szintű elmozdulás a klímaváltozás kockázatértékelésében

Mikor kell kezelni a jövő kockázatait?

Az előző évi adatfelvételhez képest enyhült a vállalatok egészségügyi és kiberkockázatoknak való kitettsége, helyükbe újak léptek: Magyarországon ma a cégvezetők 69%-a tart az energiaválság kockázataitól és 61%-uk az inflációtól.

Tavalyhoz képest szintén csökkent a makrogazdasági volatilitást, illetve a geopolitikai konfliktusokat fenyegetésnek érzők aránya a cégvezetők között, de még így is többségben vannak azok, akik szerint e két tényező kockázatot jelent vállalatuk működésére.

A következő 12 hónapra a hazai vezérigazgatókat leginkább aggasztó négy tényező az energiaválság, az infláció, a makrogazdasági volatilitás és a geopolitikai konfliktusok.

Azonban ahogyan 2022-ről 2023-ra visszaestek fenyegetések, érdemes azt is megnézni, mit tartanak ma az elkövetkező 5 év legjelentősebb veszélyeinek a vezetők.

Jól látszik, hogy öt év múlva felzárkóznak a fő fenyegetettségek közé a kiberkockázatok is, és miközben az infláció fenyegető erejének csökkenésére számítanak, hosszú távon az energiaválság megmarad a fő kockázati tényezők között és a jelenlegi súlyukhoz képest növekedni fog az egészségügyi kockázatok és a klímaváltozás hatása is. Az ezekre való felkészülést - ezt az energiaválság is jól mutatja- nem elég akkor megkezdeni, amikor bekövetkeznek.

A ma kihívásai

Mennyire hat a mostani hangulat a jövőről alkotott képre?

A gazdaság húzóerejébe vetett hit megváltozott; lehet, hogy a járványból való kilábalás okozott túlzott optimizmust az előző két évben, és ennek ellentétét látjuk most, mindenesetre a magyar cégvezetők 76%-a vár lassulást a globális gazdasági növekedés ütemében (világszinten ez az adat 73%), és 85%-uk számít ugyanerre a magyar GDP-növekedés kapcsán.

A magyar vezetők azok sorát gyarapítják, akik országuk helyzetét a világgazdaságénál még törékenyebbnek érzik - ide tartozik az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország. 85% jelzi ugyanis a magyar GDP-növekedés lassulását.

A BRICS országok azok, amelyekről elmondható, hogy a saját hazai növekedésükben erősebben hisznek, mint a globális gazdaság húzóerejének növekedésében.

Szintén visszaesett a saját cég bevételeinek növekedésével kapcsolatos optimizmus, de messze nem annyira, mint amennyire borúlátóak a vezetők a gazdasági növekedés üteme kapcsán. A többség (60%) még mindig bizakodó a bevételek alakulását illetően a következő 12 hónapra, és a következő három évre nézve ez az arány 78%-ra növekszik.

A vállalat munkaereje és ellenállóképessége: összhangban van-e a két terület stratégiája?

A jelenlegi gazdasági helyzetre való válaszként elsősorban a működési költségek csökkentését tervezik a cégvezetők. Ezt követi a termékek és szolgáltatások árának növelése, valamint a kínálatbővítés.

Annak érdekében, hogy a lassuló növekedés hatásait áthidalják, a legkevésbé a munkavállalók javadalmazásának csökkentést, a létszámcsökkentést és az ügyletek elhalasztását tartják megoldásnak a vezérigazgatók.

Igaz, ezt a képet árnyalja, hogy a létszámcsökkentésen a kérdezettek 9%-a van túl és további 11% készül rá, tehát összesen a cégek egyötöde kalkulál ezzel. Mindeközben az előző években meghatározó felmondási hullám alakulását leginkább változatlannak látják, 34% csökkenésre, és 20% további növekedésre számít e téren.

Geopolitikai konfliktusok: hogyan lehet felkészülni a veszélyekre?

Ugyan a legfőbb veszélyek ma az inflációból és az energiaválságból erednek, továbbra is a vezetők több mint felének okoz pénzben mérhető fenyegetést a makrogazdasági volatilitás és a geopolitikai konfliktusok. Utóbbiak hatásának enyhítésére a vezetők elsősorban új piacokra való belépésre, kiberbiztonsági és/vagy adatvédelmi beruházásokra és az ellátási láncok módosítására szánják el magukat.

Már a jelenhez változni kell: egyensúlyozás hosszú és rövid táv között

Mennyi időt és pénzt fordít a vállalat a jövőjére?

A cégvezetők kevesebb időt töltenének az aktuális napi működési teljesítmény javításával, és többet az üzleti tevékenység, valamint a kapcsolódó stratégia jövőbeli igényeknek megfelelő fejlesztésével, illetve ügyfeleikkel.

A jövőre való felkészülés jegyében, 2023-ban a vállalatok 82%-a invesztál a munkatársak fejlesztésébe, 79%-uk fektet be a folyamatok és rendszerek automatizálásába, 66% új technológiák bevezetésébe, (pl. felhőalapú, vagy AI-alapú megoldások bevezetése) és 56%, tehát a vállalatok többsége alternatív energiaforrásokra is fordít forrásokat.

A felsorolt befektetési lehetőségek szinte mindegyikéről a vezetők többsége azt gondolja, hogy megvalósításuk a vállalat jövőállóságát szolgálja. Ugyanakkor a metaverzumon kívül - aminek nem tulajdonítanak még relevanciát - minden befektetésről elmondható, hogy vannak cégek, amelyek számára a jelenben való megmaradást segíti.

Mennyire kritikus a vezérigazgató személye a vállalat újragondolásában?

Egy vállalat átalakulása, újragondolása nem tud az ott dolgozók nélkül végbemenni, a vezérigazgatóknak szüksége van vezetőtársaira, középvezetőire és minden munkatársra ahhoz, hogy a cég egy irányba mozdulhasson. Azok a cégek reagálnak gyorsabban és innovatívabban, amelyeket elkötelezett, felelősséggel felruházott dolgozók alkotnak - ezzel kapcsolatos lehetőségeket vizsgált a következő kérdéssorunk.

A transzformáció alapja egy olyan vállalati kultúra kialakítása, ami egyformán ünnepli a vállalkozó szellemet és a felelősségvállalást. Ezek eredője a bizalom, és az, hogy mindenki feladata legyen a jövőben érkező lehetőségek észrevétele és megválaszolása.

E bizalom tetten érhető már abban, hogy a megkérdezett vállalatvezetők többsége szerint náluk a munkavállalók szinte mindig a cég értékrendje szerint cselekszenek, és a vezetők háromnegyede úgy érzi, a vezetői ösztönzik az eltérő álláspontok találkoztatását és a vitát.

Kapcsolódó tartalom

Reguly Márta: Bízhatok a saját vállalatomban?

Milyen ökoszisztémát épít a vállalat?

Ha az ökoszisztémát nézzük, amelyben a vállalatok és a piac további szereplői együttműködnek egymással úgy tűnik, a vállalatok többsége nem kooperál szorosan másokkal akkor sem, ha ez új értékforrások teremtésében segíthetné őket. Egynegyedük pedig senkivel nem működik együtt társadalmi kérdések kezelése érdekében.

A piaci célú együttműködések a kormányzattal és önkormányzatokkal, a felsőoktatással és más vállalatokkal valósulnak meg elsősorban, a társadalmi kérdések megoldása érdekében pedig legtöbben a civilekkel kapcsolódnak.

A társadalmi kérdések megoldására törekvő együttműködések azt mutatják, hogy a magyar cégvezetők számára nagyon fontos, és a jövő szempontjából meghatározó az oktatás kérdése, hiszen amikor társadalmi szerepvállalásról van szó, messze a legtöbben ezt a területet jelölték meg (72%). Ettől ugyan jóval elmaradva, de a fenntartható fejlődés (50%) a második legfontosabb terület. A klímaváltozás a sokszínűséggel és a gazdaságélénkítéssel egyenrangú célként jelenik meg a válaszok alapján.

Az Év Leginspirálóbb Vezetője 2022

Vezérigazgató Felmérésünkben első alkalommal kérdeztük meg a válaszadókat arról, hogy kit tartanak ma Magyarországon a leginspirálóbb vezetőnek. A legtöbb szavazatot Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kapta, így ő vehette át Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat 2023. február 8-án a Magyar Zene Házában.