PPA-k: A zöld energiatranszformáció gordiuszi csomója?

Az ESG-stratégia kialakítása egy strukturált folyamat, amely során a vállalat meghatározza környezeti, társadalmi és irányítási céljait, és ezeket beépíti üzleti stratégiájába - hangsúlyozta Kovács Gábor a beszélgetés elején. Ezek a célok lehetnek rövid távúak, mint például az energiahatékonyság növelése, vagy hosszabb távúak, mint a teljes karbonsemlegesség elérése.

Miután a vállalat rögzítette céljait, meg kell határozni az ESG kockázatokat és lehetőségeket, amelyek befolyásolhatják működését. Ez magában foglalja a környezeti kockázatok, például a klímaváltozás hatásai, a társadalmi kockázatok, mint a munkahelyi sokszínűség, és az irányítási kérdések, mint a vállalati átláthatóság felmérését. Mint minden stratégiánál, itt is a teljesítmény mérésére konkrét mutatókat (KPI-kat) kell meghatározni, amelyek segítségével folyamatosan nyomon követhető, hogy a vállalat hogyan halad a céljai felé, és az implementáció során monitorozni és finomítani kell azt a változó környezeti és piaci kihívásoknak megfelelően.

A fenntartható működésre való átállás – vagyis a zöld transzformáció – nem csupán környezetvédelmi szempontból kulcsfontosságú, hanem gazdasági és társadalmi előnyökkel is jár. Az üzleti stratégiába épített ESG-célok túlmutatnak az egyre szigorúbb jogszabályi megfeleléseken, és figyelembe veszik a különböző érintetti csoportok szempontjait is, ezáltal versenyelőnyt jelentenek.

Itt hívta fel a figyelmet Szoboszlai Beáta az „energiatrilemma” jelenségére, mely az energiaellátás biztonságának, versenyképes árának és környezeti fenntarthatóságának kiegyensúlyozásán alapul. 

„Az energiabiztonság a felhasználási igényeknek megfelelő folyamatos ellátást jelenti; a megfizethető, versenyképes ár a gazdasági szereplők számára annál nagyobb jelentőséggel bír minél nagyobb a költségeken belül az energia aránya; a fenntarthatóság szempontja pedig a megújuló energiaforrások előtérbe kerülését ösztönzi. Ezek harmonizálása különösen fontos az energiaátmenet előmozdításában, ám a folyamat összetettsége komoly kihívásokat jelent a vállalati döntéshozók számára" - mutatott rá a PwC Magyarország energiatanácsadási vezetője.

A PPA egy hosszú távú energiaszerződés, amelyben a megújuló energia használatát rögzítik, és amely biztosítja a zöld energia eredetének igazolását - tért át a szakértő a PPA különböző fajtáinak bemutatására. Melyek ezek?

• Fizikai PPA: itt tényleges villamosenergia-vásárlás történik közvetlenül a termelő létesítménytől, amihez eredetigazolás (Guarantees of Origin, GOs) jár

• Ha fizikai, akkor onsite vagy offsite PPA: az energia előállítása a felhasználó telephelyén (onsite) vagy egy külső helyszínen (offsite) történik.

• Virtuális PPA: ebben az esetben a villamosenergia-ár fedezése (szerződéses [fixált] ár és egy tőzsdei azonnali [spot] ár közötti különbözettel történő elszámolás) és eredetigazolás-beszerzés történik, energia ténylegesen nem kerül vásárlásra.

Emellett sok egyéb lényegi szempontban is különbözhetnek a megoldások, mint például az elszámolási profil, az energia forrása vagy az időtáv.

A PPA piac iránti érdeklődés egyértelműen fokozódik, már Magyarországon is egyre több ügyletet kötnek, és - a kezdeti „vonakodás” után - a kereskedők is felkészültek a PPA melletti kiegészítő energia értékesítésére, részleges ellátási szerződések keretében.

Szoboszlai Beáta a PPA-k európai piacára utalva kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben nagyságrendileg megtízszereződött a PPA-k kumulált szerződött mennyisége szerte a kontinensen. A legnépszerűbb megújuló energiaforrás a napenergia, szorosan mögötte pedig a szélenergia áll, de már „vegyes”, a két energiaforrást kombináló szerződések is léteznek. „Ha iparágak tekintetében is megnézzük az elemzést, akkor az IKT (infokommunikációs) szektor és a nehézipar köti a legnagyobb energiamennyiségre a PPA-szerződéseket  - hangsúlyozta.

Az üzleti döntések meghozatalához szükség van energiaár-előrejelzésre, illetve a PPA szerződések számviteli és jogi vonatkozásainak alapos elemzésére is. A különböző PPA típusok – fizikai onsite/offsite, virtuális – tekintetében a jogi előírások eltérő követelményeket támasztanak, amelyek ráadásul - a folyamatosan változó műszaki és piaci igényekre tekintettel - gyakran módosulnak. A változó jogi környezet ugyanakkor új lehetőségeket is teremt újabb PPA struktúrák kialakítására, pl. a vezetékekre vonatkozó új szabályok és az ún. építményi jog bevezetésével.

Mind a hatáselemzésnél, mind a megoldások közötti választásnál fontos számviteli aspektusokat Heronyányi Péter ismertette. Mint kiemelte, a pénzügyi beszámoló ad átfogó képet a társaság pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a befektetőknek, tulajdonosoknak és egyéb stakeholdereknek, illetve sokszor a management KPI-ok is részben/egészben ebből számolódnak. Ezért különösen fontos tisztán látni és érteni, hogy egy ilyen 5-10-15 éves szerződésnek milyen hatásai lehetnek a számviteli beszámolóra.

A szerződésben szabályozandó témakörökre és a különleges igények írásba foglalására Faragó János hívta fel a figyelmet. Ezek érinthetik a mennyiséget, a vételárat, indexálást, vis maior helyzeteket, biztosítékokat, de akár a származási garancia átruházását is.

Nincs egyszerű dolga annak, aki PPA-konstrukcióban gondolkodik - legyen az energiatermelő, -kereskedő vagy -vásárló, végfelhasználó. Egy rendkívül összetett üzleti megoldásról beszélünk, melyhez világosan definiált vállalati célokra, energiapiaci ismeretekre, valamint jogi és számviteli szaktudásra van szükség. Lehet kezdeni kicsiben, de a folyamat bonyolultsága nagyjából adott.

Egy azonban biztos: a vállalatok megújulóenergia-ellátásukat növelve javítani tudják energiamenedzsmentjük hatékonyságát, ami sem az utóbbi években tapasztalt volatilis energiaárak mellett, de a károsanyag-kibocsátás csökkentésére tett vállalásokat tekintve sem egy utolsó szempont.