IFRS szolgáltatások

Aktuális információk és hasznos kiadványok az IFRS-ek hazai bevezetésével és azok alkalmazásával kapcsolatosan.

View this page in: English

 

IFRS szolgáltatások

IFRS beszámoló készítés

Felmerült már Önben az alábbi kérdések valamelyike?

IFRS szerinti beszámoló készítés kötelezettség vagy lehetőség az Ön számára, de nem biztos benne pontosan, hogy az áttérésnek milyen hatásai lehetnek

  • a pénzügyi beszámolóra,
  • a pénzügyi mutatókra,
  • az adófizetési kötelezettségre,
  • a kifizethető osztalék mértékére,
  • a számviteli rendszerre,
  • a mindennapi működés egyéb területeire (pl.: humánerőforrás)?

A vezetőségnek segítségre van szüksége az első IFRS beszámoló elkészítésénél

  • humánerőforrás hiánya miatt?
  • speciális gyakorlati IFRS szaktudás hiánya miatt?
  • az IFRS 1 szerinti kötelező kivételek és választható mentességek az Ön számára megfelelő kiválasztásában és hatásainak felmérésében?
  • az IFRS szerinti közzétételek kapcsán?

IFRS szerinti jelentési csomagot kell összeállítania?

 

Miben tud segíteni Önnek a PwC?

  • Összetett számviteli hatástanulmány készítése az IFRS alkalmazásáról (IFRS-re való áttérés hatásainak felmérése és az áttérési stratégia döntéseinek előkészítése)
  • Az IFRS-re való áttérés adóhatásának elemzése
  • Számviteli politikák gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tanácsadás
  • Megfelelő IFRS számviteli politika kialakítása, illetve meglévő számviteli politika felülvizsgálata
  • A számviteli politikákban végrehajtott változtatások számszerű és minőségi hatásainak felmérése
  • Segítségnyújtás az első IFRS szerinti beszámoló elkészítésében
  • Az IFRS bevezetésének az üzleti folyamatokra és rendszerekre gyakorolt hatásainak elemzése
  • IFRS-re való áttéréssel közvetlenül és közvetve érintett személyek oktatása

Amennyiben érdeklődik szolgáltatásunk iránt, kérjük keresse Halmosi Gábor igazgatót.

Számviteli tanácsadás

A gyorsan változó gazdasági, jogi és adózási környezetben egyre többen szembesülnek összetett számviteli problémával, melynek megoldása és az esetleges lehetőségek kidolgozása sok esetben széleskörű szakmai tapasztalatot igényelhet, legyen szó akár a magyar számviteli törvény vagy az IFRS (Nemzetközi Számviteli Beszámolási Standardok) előírásairól.

Szembesült Ön már az alábbi kérdések valamelyikével?

  • Hogyan számoljuk el a felvásárlást portfóliók és üzletágak esetén?
  • Vezethetem-e a könyveimet a csoport által meghatározott árfolyamon?
  • Hogyan számoljam el a bérleti szerződéseket (pénzügyi vagy operatív lízing)?
  • Tartalmazhat lízinget a nem bérleti szerződés?
  • Mikor és hogyan kell elszámolni az adott/kapott támogatásokat?
  • Mikor kötelező és mikor lehetőség a céltartalék képzése?
  • Hogyan kell az átalakulást számviteli szempontból kezelni? Milyen hatása lesz az átalakulásnak a pénzügyi beszámolóra?
  • Kedvezmények elszámolása hogyan történik a magyar számviteli törvény és az IFRS szabályai szerint? Milyen hatása lehet az árbevételre vonatkozóan?

 

Miben tud segíteni Önnek a PwC?

  • A tevékenységi profil figyelembevételével, a Társaság számára leginkább megfelelő számviteli politika kialakítása, áttekintése, aktualizálása;
  • Iparági gyakorlat figyelembevételével tanácsadás összetett tranzakciók elszámolására;
  • Szóbeli konzultációs lehetőség számviteli kérdések megvitatására, mely rugalmas lehetőséget biztosít a kérdések tisztázására;
  • Írásbeli tanácsadó levél készítése, melyben az Önöket érintő kérdések elszámolásának lehetőségeit mutatjuk be.

Amennyiben érdeklődik szolgáltatásunk iránt, kérjük keresse Novák Miklós igazgatót.

Halasztott adóval kapcsolatos szolgáltatások

A számviteli kimutatások módosításának egyik leggyakoribb oka a nyereségadóval kapcsolatos nem megfelelő elszámolás, amely gyakran jelentős hibákat eredményez a beszámolóban. A változó globális működési környezet, valamint az elmúlt időszak jelentős magyarországi adójogszabály változásainak eredményeként, megnövekedett az igény az egyre komplexebbé váló halasztott adó egyenlegek ellenőrzésére.

Milyen kérdésekkel állhatunk szemben a halasztott adó számításakor?

  • Hogyan kell a mérlegmódszerrel a halasztott adót kiszámítani?
  • Milyen gyakorlati problémák merülhetnek fel az első halasztott adó számításánál?
  • Milyen adókulcsot kell alkalmazni a halasztott adó számításakor?
  • Hogyan ellenőrizhető a figyelembe vett tételek teljes körűsége?
  • Mikor számolhatom el halasztott adó eszközként a levonható átmeneti különbözetet és/vagy az elhatárolt veszteségeket?
  • Hogyan kell az effektív-adóráta levezetést elkészíteni?

 

Miben tud segíteni Önnek a PwC?

  • Adóegyenlegek átvizsgálása
  • Átmeneti különbözetek azonosítása
  • Halasztott adó kalkulációs módszer felülvizsgálata
  • Halasztott adó konkrét kérdéseivel kapcsolatos tanácsadás
  • Halasztott adó kiszámításához informatikai támogatás nyújtása
  • Halasztott adó számítás és gyakorlati problémák áttekintése workshop keretében

Amennyiben érdeklődik szolgáltatásunk iránt, kérjük keresse Balogh Roland igazgatót.

Új standardok bevezetése

Az újonnan kibocsátott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok alkalmazása a korábbi elszámolási logika gyökeres változásához vezethet.

A 2014. május 28-án kibocsátott IFRS 15 Vevőszerződésekből Származó Árbevétel, a 2014. július 24-én kibocsátott IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok és a 2016. január 13-án kibocsátott IFRS 16 Lízingek standard első alkalmazása különösen nagy terhet róhat az IFRS beszámolót készítőkre, mivel azok széles körét érinti és jelentős változásokat is tartalmaznak.

Az új standardok alkalmazása komoly szakmai feladat nem csak a számviteli szakemberek, hanem az egyéb területeken dolgozók számára is.

Szembesült Ön már az alábbi kérdések valamelyikével?

  • Milyen új standardok bevezetésével kell foglalkoznom?
  • Milyen hatással lesz az új standard a könyvvezetésre, a számviteli folyamatokra?
  • Kell-e módosítanom az analitikus nyilvántartásaimat, hogy az új számviteli követelményeknek meg tudjak felelni?
  • Szükséges-e a jelenlegi számviteli és ügyviteli rendszerek fejlesztése?
  • Hogyan érinti az új standard bevezetése a Társaság kulcs teljesítménymutatóit?
  • Milyen hatással lehet az új standard bevezetése a Társaság üzleti tevékenységére?

 

Miben tud segíteni Önnek a PwC?

  • A Társaság tranzakcióit felmérve hatáselemzést készítünk arra vonatkozóan, hogy a számviteli kezelés milyen módon fog változni;
  • Iparági gyakorlat figyelembevételével tanácsadással tudjuk segíteni a Társaságot összetett tranzakciók elszámolására;
  • Felmérjük a Társaság által tervezett tranzakciókat, elvégezzük a számviteli kezelést leginkább befolyásoló feltételek azonosítását és segítjük a Társaságot azok változtatásainak hatáselemzésével;
  • Segítséget nyújtunk a Társaságnak az ügyviteli rendszerek adatelemzésében és az új standardoknak megfelelő megoldások implementálásában.

Értékelési szolgáltatások

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) bevezetése jelentős változásokat hozhat a számviteli folyamatokban, sőt egyre szélesebbé válhat azoknak az eszközöknek a köre, amelyek esetében évenként való értékelést kell készíteni.

Az IFRS megváltoztathatja az akvizíciók számviteli kezelését is. Minden fúzió vagy felvásárlás során szerzett eszközt (tárgyi eszközök és immateriális javak) jelenlegi (felvásárláskori) piaci értéken kell szerepeltetni a felvásárló mérlegében és azokat a továbbiakban hasznos élettartamuk alapján amortizálni. A goodwillt évente kell értékvesztés szempontjából vizsgálni.

A különféle pénzügyi eszközök, instrumentumok értékelése is szükségessé vált, többek között a különféle biztosítási szerződések, részvényopcióké is, ráadásul az utóbbi eredménykimutatást módosító tétel.

Ezek az előírások speciális értékelési és technikai szaktudást kívánnak meg, aminek segítségével a tágabb értelemben vett üzleti környezet tükrében érthetővé és értelmezhetővé válik az értékelés konkrét számviteli következménye.

PwC értékelési szakértői jelentős technikai és pénzügyi tanácsadói tapasztalattal rendelkeznek, és a számviteli szakértőkkel együttműködve komplex tanácsadást biztosítanak ügyfeleik részére.

E-TOOLS

A mai modern világban szinte minden digitalizált és nagyon sok terület elképzelhetetlen informatikai támogatás teljes vagy részleges bevonása nélkül. Ez alól a számviteli szakma sem kivétel, manapság elengedhetetlen bizonyos szintű IT megoldás igénybe vétele a gyors, pontos és hatékony munkavégzéshez.

Milyen problémákkal állhatunk szemben számviteli szakemberként?

  • Több cégnek szinte egyszerre kell elkészíteni rövid időn belül a pénzügyi beszámolóját vagy belső jelentését?
  • Havonta vagy negyedévente beszámolót kell készíteni belső célokra?
  • Rengeteg időt emészt fel a különböző beszámolók elkészítése?
  • Manuálisan kell elkészíteni a pénzügyi beszámolót vagy más jelentést?
  • Több tucat cégből álló cégcsoportnak kell egyedi és konszolidált beszámolót készíteni?
  • Nincs egységesen kialakított konszolidációt előkészítő rendszer?
  • Manuálisan történik a társasági adó kalkuláció és bevallás készítése?
  • Manuálisan történik a halasztott adó kalkuláció?

 

Miben tud segíteni Önnek a PwC?

A PwC számos számviteli IT megoldást fejlesztett, melyek a fenti problémákra megoldással szolgálhatnak:

MyReporting IT eszköz:

  • Automatizálja a pénzügyi beszámoló vagy bármely más report készítését
  • Bármely számviteli keretrendszer esetén alkalmazható
  • Gyors, pontos és hatékony beszámoló készítést tesz lehetővé
  • Nem szükséges IT fejlesztés
  • Az eszköz rövid időn belül telepíthető és alkalmazható
  • Az eszköz alkalmazása egyszerű és gyorsan megtanulható
  • Az eszköz segítségével lehetővé válik az excel táblarendszerek összehasonlítása

eConsolidation IT eszköz:

  • Automatizálja a konszolidáció kapcsán leggyakoribb és leginkább időigényes tevékenységeket, úgymint
    • új leányvállalat felvétele vagy törlése,
    • adatok összegzése,
    • külföldi leányvállalatok devizás adatainak átváltása,
    • cégcsoporton belüli tranzakciók egyeztetése,
    • módosítások kezelése
  • Az eszköz segítségével lehetővé válik az excel táblarendszerek összehasonlítása
  • Akár a MyReporting eszközzel együtt is alkalmazható, így a konszolidált beszámoló is gyorsan elkészíthető
  • Strukturált és egységes konszolidációs jelentéscsomag mintát biztosít
  • Nem szükséges IT fejlesztés
  • Az eszköz rövid időn belül telepíthető és alkalmazható

Amennyiben érdeklődik szolgáltatásunk iránt, kérjük keresse Heronyányi Péter vezető menedzsert.

Európai Egységes Elektronikus Formátum (ESEF)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) beszámolási célokra új Európai Egységes Elektronikus Formátumot (ESEF) vezet be 2020. január 1-től. Az új szabályozást az Európai Unió Hivatalos Lapja tette közzé 2019. május 29-én. A rendelkezés alapján az Európai Unió szabályozott tőzsdéin jegyzett társaságok esetében az éves beszámoló új elkészítési formátuma 2020. január 1-től kezdődően az XHTML lesz, amely lehetővé teszi az „inline” XBRL (iXBRL) használatát, ezáltal az IFRS szabályai szerint konszolidált adatok gépekkel olvasható formátumban is elérhetőek lesznek.

Amennyiben az érintett vállalatoknak olyan cégspecifikus közzétételeik vannak, melyekre az ESMA által kiadott taxonómia nem alkalmazható, akkor új címkét kell létrehozniuk, és azt össze kell kapcsolniuk a legközelebbi (jelentésű és hatókörű) címkével – a folyamatot ún. ’horgonyzásnak’ nevezik. Amennyiben többet szeretne tudni a ’horgonyzással’ kapcsolatban, tekintse meg az alábbi angol nyelvű videót. Az érintett vállalatok körében az ESEF bevezetés jelentős feladat, mely hatással lehet a jelenlegi vállalati folyamatokra és a meglévő beszállítói viszonyokra.

Bővebben a szolgáltatásról

 

Legfrissebb IFRS kiadványok

IFRS átállás – Gyakran ismételt kérdések

Az IFRS magyarországi bevezetése kapcsán számtalan kérdéssel állhatunk szemben. A tapasztalataink szerint leggyakrabban felmerülő kérdéseket igyekeztünk összefoglalni különböző területek szerint.

Mi az az IFRS?

Az IFRS az International Financial Reporting Standards („Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok”), mely egy globálisan elfogadott számviteli keretrendszer. Az IFRS-t világszerte több mint 130 országban alkalmazzák (kötelezően és/vagy lehetőségként), így alkalmazásának egyik legnagyobb előnye, hogy az IFRS alapján készített pénzügyi kimutatások által a társaságok teljesítménye összehasonlítható.

Az IFRS magába foglalja az IASB illetve elődje által kiadott standardokat (IFRS és IAS) és az értelmezéseket (IFRIC és SIC).

Mit jelent az, hogy „EU által befogadott IFRS”?

Az IFRS standardokat alapvetően az IASB (International Accounting Standards Board – Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság) alkotja és bocsátja ki. Az EFRAG („European Financial Reporting Advisory Group” – „Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadói Csoport”) feladata, hogy az IASB által kiadott új standardokat véleményezze és javaslatot tegyen az EU döntéshozói számára az adott standard befogadásáról. Amennyiben a befogadás jóváhagyásra kerül, akkor az adott standard EU által befogadott lesz.

Hol lehet elérni a standardokat?

Az EU által befogadott standardokat az EU honlapjáról lehet letölteni.

A standardok magyar nyelven is elérhetőek?

Az EU által befogadott és hatályos standardok magyar nyelven is elérhetőek, azonban az adott Standardhoz kapcsolódó kiegészítő dokumentumok (pl.: illusztratív példák, alkalmazási útmutató, stb.) kizárólag angol nyelven érhetőek el.

Hol lehet tájékozódni a legfrissebb IFRS-t érintő hírekről és változásokról?

Egyrészt az IASB honlapján el lehet érni az IFRS-t globálisan érintő legfrissebb híreket és változásokat, másrészt mind az IFRS-t, mind a magyarországi bevezetést érintő hírekről és változásokról a PwC IFRS honlapján folyamatosan tájékozódhat.

Vonatkozik-e valamilyen speciális szabály azokra a cégekre, akik első ízben készítenek IFRS beszámolót?

Amennyiben a társaság az IFRS 1 szabályai szerint első IFRS alkalmazónak minősül, akkor a társaságnak az IFRS 1 Standard szabályai szerint kell elkészíteni az első IFRS pénzügyi kimutatásait. Az IFRS-re történő áttérés részletes szabályait ez a standard tartalmazza. Az IFRS első alkalmazását érintő magyarországi speciális előírásokról az áttérési szabályokat érintő kérdésekben olvashat.

Melyek a legfontosabb különbségek az IFRS és a magyar számviteli törvény szerint elkészített beszámolók között?

Az IFRS és a magyar számviteli törvény szerint elkészített beszámoló között számos különbség lehet. Alapvetően az IFRS beszámoló öt fő részből áll:

  1. Pénzügyi helyzet kimutatása (mérleg)
  2. Teljes átfogó eredménykimutatás (vagy eredménykimutatás és egyéb átfogó eredmény)
  3. Saját tőke változás kimutatása
  4. Cash-flow kimutatás
  5. Kiegészítő megjegyzések

Emellett az egyes tranzakciók számviteli kezelésében (beleértve az eszközök és kötelezettségek kezdeti megjelenítését, azt követő értékelését, azok besorolását, stb.) jelentős különbségek lehetnek.

Ezek közül a leggyakoribbak az alábbiak:

  • Immateriális javak aktiválási feltételei
  • Tárgyi eszközökre aktiválható tételek
  • Hitelfelvételi költségek aktiválhatóságának feltételei
  • Devizás részesedések értékelése
  • Tartós bérleti szerződések eltérő kezelése (pénzügyi lízing vs. operatív lízing)
  • Pénzügyi instrumentumok besorolása és értékelése (amortizált bekerülési érték, valós értékelés)
  • Halasztott adó
  • Árbevétel elszámolása (készültségi fok, diszkontálás, több komponensű megállapodás, stb.)
  • Céltartalékok megjelenítése
  • Hosszú távú munkavállalói juttatások
  • Részvény alapú kifizetések
  • Felvásárlások számvitele

A kérdés összetettsége miatt teljes körű választ nem lehet adni, de a PwC szakértői csapata készített egy átfogó, angol nyelvű tanulmányt, amelyben a US GAAP, az IFRS és a magyar számviteli törvény közötti különbségek kerültek összefoglalásra és bemutatásra a 2014 októberi állapotnak megfelelően. Ennek a tanulmánynak a vezetői összefoglalója ingyenesen elérhető a PwC honlapján. A teljes tanulmány az IFRS kiadványok oldalon megadott információk szerint érhető el.

Melyik törvény rendelkezik az IFRS áttérés részletes szabályairól?

A részletes áttérési szabályozást a 2015. november 23-án megjelent 2015. évi 178. számú törvény tartalmazza, mely ide kattintva közvetlenül elérhető.

Mely társaságoknak és mikor van lehetőségük áttérni egyedi IFRS beszámoló készítésére?

2016. január 1-től azok a társaságok választhatják az IFRS-re történő áttérést – egyedi beszámolási célokra –, amelyeknek közvetlen vagy közvetett anyavállalata IFRS szerint készít összevont beszámolót (ide tartoznak például az európai tőzsdei cégek magyarországi leányvállalatai), illetve amelynek értékpapírját jegyzik az EGT bármely államának szabályozott piacán (ide elsősorban a tőzsdei cégek és a kötvénykibocsátók tartoznak). Választhatja továbbá az a vállalkozó, aki a koncesszióról szóló törvény alapján koncesszióköteles tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosult.

2017. január 1-től választható lesz az IFRS egyedi beszámolási célokra történő alkalmazása a könyvvizsgálatra kötelezett társaságoknak, hitelintézetnek, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásnak – függetlenül attól, hogy értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, annak a biztosítónak, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák valamint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének.

Mely társaságoknak és mikortól kötelező az áttérés?

2017. január 1-től kizárólag a tőzsdén jegyzett társaságoknak kötelező az IFRS-re történő áttérés. 2018. január 1-től az IFRS-re történő áttérés a hitelintézeteknek valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásnak lesz kötelező.

Ha az anyavállalatom tőzsdén jegyzett, akkor a magyarországi leányvállalatnak át kell térnie az IFRS-re?

Nem, ha a leányvállalat nem tőzsdén jegyzett. A számviteli törvény hatálya alatt lévő társaság esetén meg kell vizsgálni, hogy az értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák-e.

Milyen érvek szólhatnak az IFRS-re való áttérés mellett?

Az a társaság, ami már jelenleg is IFRS szerint készíti a konszolidált beszámolóját (ezek jellemzően a nyilvánosan jegyzett részvénytársaságok) vagy a tőzsdén jegyzett anyavállalata felé IFRS jelentéscsomag készítésére kötelezett, a legfőbb érv, hogy a kettős számviteli rendszer fenntartásának terhétől megszabadulhat, ami jelentős költség és adminisztrációs teher csökkenésével járhat középtávon. Emellett számos további érv (külföldi befektetői igény, eszköz felértékelés lehetősége, adózási szempontok, stb.) szólhat az áttérés mellett, azonban ezek az adott társaság hosszú távú terveitől függhetnek.

Ki dönthet az áttérésről a társaságnál?

Az IFRS-re történő áttérés alapvetően a társaság ügyvezetésének (vagy egyetlen ügyvezetőjének) hatáskörébe tartozik. Ezzel ellentétesen rendelkezhet a társaság alapító okirata (társasági szerződése), vagy valamely belső szabályzata, amely az ilyen jellegű döntéseket akár a legfőbb szerv (taggyűlés, közgyűlés), akár egyetlen vezető kompetenciájaként határozhatja meg. Az ügyvezetés azonban külön belső előírás hiányában is kezdeményezheti, hogy az IFRS-re áttérésre vonatkozó végleges döntést – annak jelentőségére tekintettel – a társaság legfőbb szerve hozza meg.

Milyen lépések előzik meg az áttérésről való döntést? Milyen szempontokat kell mérlegelni?

Mivel az IFRS-re történő átállás érinti többek között a társaság által fizetendő adót, egyes évek osztalékát és eredményét, így felelősségteljes döntés meghozatala előtt mindenképpen javasolt egy teljes körű számviteli és adózási hatástanulmányt készíteni, amely alátámaszthatja az IFRS-re történő áttérést vagy a korábbi számviteli szabályok alatti maradást. Ebben a hatástanulmányban bemutatásra és értékelésre kerülhetnek:

  • az IFRS és magyar számviteli törvény szerinti különbözetek és azok hatásai;
  • az IFRS 1 által adott kötelező kivételek és választható mentességek és azok hatásai;
  • a számviteli politika döntési alternatívák és hatásaik;
  • az esetleges áttérés egyes adónemekre vonatkozó hatásai.

A fentieken túl figyelembe kell venni az áttérés kapcsán a felmerülő informatikai kérdéseket, vagyis a jelenlegi vállalatirányítási rendszer és kapcsolódó szoftveres megoldások megfelelőek-e az IFRS alapú könyvvezetéshez, képes-e a jelenlegi informatikai rendszer a többlet közzétételi kötelezettséghez megadni a megfelelő és pontos adatokat.

Mely területekre lehet hatása az áttérésnek?

Egyik nyilvánvaló és közvetlenül érintett terület a számvitel és adózás. Emellett a humán erőforrás (munkavállalói és felsővezetői juttatások kapcsán a módosuló kulcsfontosságú mutatószámok tekintetében), készletgazdálkodás, eszközbeszerzés, követeléskezelés, értékesítés, stb. vonatkozásában is hatása lehet. Látható, hogy az IFRS-re történő átállás a társaság működésében részt vevő szinte valamennyi munkatárs és terület érintett lehet akár közvetlenül akár közvetve.

Milyen feltételei vannak az áttérésnek?

Legkésőbb az áttérés napját (az első IFRS-ek szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja) megelőző 30. napig be kell jelenteni az áttérés szándékát. Vagyis, ha a 2018. december 31-i éves beszámoló már az IFRS-ek szerint kerülne elkészítésre, akkor ebben az esetben a bejelentési határidő 2017. december 1.

A bejelentéshez csatolni kell az áttérésre való felkészültségét igazoló könyvvizsgálói jelentést.

A könyvvizsgálónak meg kell győződnie arról, hogy a társaság

  • alkalmaz-e IFRS minősítéssel rendelkező személyt,
  • rendelkezik-e az IFRS szerint összeállított és jóváhagyott számviteli politikával, és
  • rendelkezik-e az áttérés éve előtti üzleti év első napjára (vagyis az összehasonlító időszak első napjára) vonatkozóan összeállított IFRS szerinti mérleggel.

A bejelentést az állami adóhatóság részére kell megtenni, míg az MNB felügyelete alá tartozó gazdálkodónak az MNB felé is bejelentési kötelezettsége van.

Jogosult-e a fenti könyvvizsgálat elvégzésére a társaság állandó könyvvizsgálója?

Igen, amennyiben az adott könyvvizsgáló rendelkezik IFRS minősítéssel.

Milyen formában kell megtenni a bejelentést?

Az adóhatóság felé a bejelentést a T201T jelű adatlap benyújtásával lehet megtenni, a Főlapon a 2-es (Változás-bejelentés) kód megjelölésével és a 22. rovat kitöltésével. Itt van lehetőség „U” jelzés feltüntetésével valamint az IFRS alkalmazásának kezdő időpontjának megadásával a bejelentés megtételére.

A számviteli törvény alapján lehetőség nyílik arra is, hogy az IFRS alkalmazását választó vállalkozás törölhesse téves bejelentését vagy a jövőre nézve bejelenthesse visszatérését a hazai számviteli szabályok alkalmazására, melyet szintén az adatlap alkalmazásával, a megfelelő mezőben elhelyezett „U” illetve „T” jelzéssel jelezhet.

Egyelőre az MNB nem adott ki a bejelentéshez kapcsolódó nyomtatványt, így jelenlegi információink szerint bármilyen írásos formában történő bejelentés megfelelő, mellyel együtt a könyvvizsgálói jelentés is elküldésre kerül.

Kötelező alkalmaznom IFRS beszámoló készítése esetén IFRS minősítéssel rendelkező személyt?

Igen. Egyrészt az áttérés egyik feltétele az IFRS minősítéssel rendelkező személy alkalmazása vagy ilyen képesítéssel rendelkező szakember megbízása, másrészt IFRS beszámoló készítése esetén a számviteli törvény szerint a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személynek kell végeznie, aki IFRS minősítéssel rendelkezik.

Mit jelent a megfelelő IFRS minősítésű személy?

A számviteli törvény előírása szerint az a személy, aki:

  1. IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők   nyilvántartásában, vagy
  2. IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.

Az 1. pont szerinti regisztráláshoz IFRS mérlegképes könyvelői végzettség szükséges.

Hogyan lehet IFRS minősítést szerezni?

Az IFRS mérlegképes könyvelői végzettség megszerzésének előfeltétele, hogy az adott személy rendelkezzen mérlegképes könyvvelői végzettséggel. Amennyiben az előfeltétel teljesül, akkor a kapcsolódó kiegészítő IFRS minősítés megszerzésére az alábbi lehetőségek adottak:

  1. IFRS OKJ tanfolyam elvégzése, majd sikeres írásbeli és szóbeli vizsga teljesítése, vagy
  2. ACCA és ACCA DipIFR képesítéssel a tanfolyam elvégzése és a vizsgák alól felmentés kérhető

Az ACCA és a DipIFR tanfolyamaink kapcsán a linkre kattintva érhet el további információt.

Mi az áttérés napja?

Az áttérés napja esetében fontos tisztázni, hogy az IFRS 1 és a számviteli törvény eltérően határozza meg az áttérés napját.

  • IFRS 1 szerint: az első IFRS szerint készült beszámoló összehasonlító időszakának első napja.
  • Számviteli törvény szerint: az első IFRS szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja.

Amennyiben tehát egy társaság első IFRS szerint készült éves beszámolóját 2017. december 31-i fordulónappal készíti el, akkor az áttérés napja

  • IFRS 1 szerint: 2016. január 1.
  • Számviteli törvény szerint: 2017. január 1.

A fentieken túl fontos megemlíteni, hogy az adózást tekintve az áttérés napja megegyezik a számviteli törvény szerinti áttérés napjával, míg az áttérés adóéve az áttérés időpontját magában foglaló adóév (vagyis 2017. december 31-i fordulónappal készült első IFRS beszámoló esetén az áttérés adóéve 2017).

IFRS-t első alkalmazóként tényleg három mérleget kell készíteni?

IFRS-t először alkalmazó esetében az IFRS beszámolót az IFRS 1 standard követelményei szerint kell elkészíteni. A standard előírja, hogy az IFRS 1 szerinti áttérés időpontjára nyitó mérleget kell készíteni – ami az IFRS szerinti elszámolás kiindulópontja –, vagyis a tárgyévi és az összehasonlító időszakra vonatkozó mérlegei mellett az áttérési nyitó mérleg lesz a harmadik mérleg, melyet el kell készíteni.

Mely dátumkor hatályos IFRS-t kell alkalmaznom az első IFRS beszámoló készítésekor?

Az IFRS 1 standard előírása szerint az első IFRS szerinti pénzügyi kimutatásban bemutatott időszakokra vonatkozóan ugyanazon számviteli politikát kell alkalmazni, mely számviteli politikának az első IFRS szerinti pénzügyi kimutatás fordulónapján hatályban lévő minden standarddal összhangban (kivéve az IFRS 1 standardban meghatározott mentesítéseket és kivételeket) kell lennie.

Mikor kell elkezdeni a felkészülést az áttérésre?

Az IFRS-re való áttérés összetett feladat, így a felkészülést hónapokkal a bejelentési kötelezettség határideje előtt el kell kezdeni. Részletes számviteli és adózási hatástanulmány elkészítése több hetes vagy akár több hónapos feladat lehet a társaság méretétől, tevékenységétől, tranzakciók típusainak számától függően. Az áttérési nyitó mérleg valamint az IFRS szerinti számviteli politika elkészítése szintén jelentős időráfordítással járhat. Mindezeken túl számolnunk kell a könyvvizsgálói munka elvégzésének időtartamával is.

Milyen lépései vannak az IFRS-re történő áttérésnek?

Nézze meg szakértőink által készített IFRS workflowt, amely az áttéréshez kapcsolódó lépéseket szemlélteti könnyen áttekinthető formában.

Ha rendszeresen készít a társaság az anyavállalat felé IFRS jelentéscsomagot, akkor használhatom az abban foglalt számokat az egyedi IFRS beszámoló készítéséhez is?

Amennyiben a Társaság az IFRS 1 mentesítéseket körültekintően választja ki, a legtöbb esetben el lehet érni, hogy minimális különbség legyen a csoportjelentés és az egyedi IFRS beszámoló között. Természetesen egy egyedi IFRS beszámolóban sok mindent szerepeltetni kell a kiegészítő mellékletben, ami egy csoportjelentésben nem szerepel, ill. sok olyan tétel elszámolása és bemutatása fontos lesz, ami konszolidált szempontból nem éri el a lényegességi küszöböt.

IFRS jelentéscsomag esetén elég, ha a jelentéscsomagban lévő plusz információkat beírom az IFRS beszámolóba?

A jelentéscsomagok általában kifejezetten az anyavállalati konszolidált beszámoló összeállításához szükséges információs igényt elégítik ki, így csupán az abban bemutatottak vélhetően nem lesznek elegendőek az egyedi beszámoló elkészítéséhez, de az egyedi IFRS beszámoló elkészítéséhez szükséges információk jelentős része abban várhatóan rendelkezésre áll.

Jelentős különbségek vannak a magyar számviteli törvény és az IFRS szerint készített egyedi beszámolók tartalmában és struktúrájában?

A bemutatott információk mind tartalmát, mind mennyiségét tekintve jelentős különbségek vannak. Az IFRS szerint készített beszámolóban sokkal részletesebb bemutatás szükséges a társaság pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és jövedelemtermelő képességéről. Tekintse meg szakértőink által készített illusztratív egyedi IFRS pénzügyi kimutatást, melyben egy kitalált, termeléssel, illetve kereskedelemmel foglalkozó magyar cég („IFRS GAAP Zrt.”) példáján keresztül mutat be egy mintát a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített számviteli beszámolókról. További illusztratív pénzügyi kimutatás az IFRS Kiadványok oldalon található.

Ha áttérek, a számviteli törvény hatálya alatt maradok?

Az IFRS-re történő áttérés nem jelenti azt, hogy a számviteli törvény hatálya alól kikerülne a társaság. Az éves beszámolót IFRS szerint elkészítő gazdálkodó ugyanúgy a számviteli törvény hatálya alatt marad és annak rendelkezéseinek meg kell felelnie. A beszámoló összeállításakor az EU által befogadott IFRS-t kell követni.

Ha az áttérés mellett döntök a könyvelésem történhet ugyanúgy a magyar számviteli szabályok szerint és elegendő lesz év végén csak IFRS módosításokat könyvelnem?

A számviteli törvény a könyvvezetésre és bizonylatolásra vonatkozó előírásainak természetesen az IFRS szerint beszámoló készítő társaságoknak is meg kell felelni, vagyis a gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Emellett a társaságnak a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy kell kialakítania, hogy a pénzügyi kimutatás adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen valamint adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A fenti elveknek való megfelelés alapján kell eldönteni, hogy a társaság által alkalmazott könyvviteli megoldás elfogadható-e.

Az IFRS-ben meglévő bemutatási kötelezettségen felül van további olyan kötelezettségem, amit az áttéréshez kapcsolódó törvény előír?

Igen. Az IFRS szerinti éves beszámolót készítő társaságnak a beszámoló fordulónapjára vonatkozóan saját tőke megfeleltetési táblát kell készítenie és bemutatnia a kiegészítő megjegyzések részeként. A saját tőke megfeleltetési táblát akkor is el kell készíteni, ha valamely jogszabály sajátos beszámoló (pl. közbenső mérleg) készítésére kötelezi.

A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó és záró adatait, valamint ezekből levezetve a számviteli törvény szerint meghatározott saját tőke elemek (pl.: IFRS szerinti jegyzett tőke, jegyzett de be nem fizetett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, stb.) nyitó és záró adatait.

Első IFRS alkalmazóként milyen speciális bemutatási kötelezettségeim vannak?

Az IFRS 1 előírása szerint a gazdálkodó egységnek be kell mutatnia, hogy a korábban alkalmazott magyar számviteli előírásokról az IFRS-re történő áttérés milyen hatással van pénzügyi, jövedelmi helyzetére, illetve pénzáramlásaira. Ebből fakadóan a gazdálkodó egységnek le kell vezetnie a magyar számviteli elvek szerinti saját tőkéből az IFRS szerinti saját tőkét. A levezetést az alábbi két időpontra kell elkészíteni és közzétenni:

  • az IFRS-re történő átállás időpontjára, és
  • az összehasonlító időszak végére.

A gazdálkodó egységnek az átfogó eredmény valamint a cash-flow kimutatás (amennyiben jelentős módosítás történt a magyar számviteli törvény szerint készített cash-flow kimutatáshoz képest) esetén is el kell készítenie a levezetést az átállást megelőző évre vonatkozóan.

A PwC IFRS szakértői által készített „Első IFRS alkalmazók illusztratív közzétételei” című kiadvány további segítséget ad a speciális közzétételi kötelezettség kapcsán.

Kell készítenem a magyar számviteli törvény szerinti üzleti jelentést?

Igen. Az IFRS-re áttérő társaságnak is el kell készítenie a számviteli törvény szerinti feltételek alapján az éves beszámolóhoz kapcsolódó üzleti jelentést. Az áttéréshez kapcsolódó törvény nem ad felmentést az üzleti jelentés készítési kötelezettség alól.

Az IFRS számviteli politika részeként el kell készítenem a számviteli törvény szerinti szabályzatokat (pénzkezelési, leltározási, értékelési, önköltség számítási) is?

Igen. Az IFRS szerint éves beszámolót készítő társaságnak is el kell készíteni a számviteli politika részeként a számviteli törvényben előírt szabályzatokat. Ez alól a kötelezettség alól az áttérési törvény nem ad felmentést. Fontos kiemelni azonban, hogy az eszközök és források értékelési és az önköltség számítási szabályzatát az IFRS-sel összhangban kell elkészíteni.

Mikor térhetek vissza a magyar számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítésére?

Az IFRS szerint éves beszámolót készítő társaság – amennyiben nem kötelezett az IFRS alkalmazására –, öt lezárt üzleti év után vagy a közvetlen vagy közvetett anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén térhet vissza a magyar számviteli törvény szerint készített éves beszámoló készítésére.

Mikor kötelező a visszatérés?

A visszatérés kötelező, amennyiben az IFRS-t alkalmazó társaság már nem jogosult az IFRS szerinti éves beszámoló készítésére, valamint végelszámolása, felszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén.

Mi történik akkor, ha felszámolás vagy végelszámolás alá kerül a társaság?

Felszámolás vagy végelszámolás esetén a társaságnak kötelezően vissza kell térnie a magyar számviteli törvény szerint készített éves beszámoló készítésére a törvényben meghatározott visszatérési szabályok szerint.

Mely adónemeket érinti az áttérés?

Az IFRS-re történő átállásnak hatása lehet minden olyan adóra, amelynek megfizetése az adózás előtti eredményből levezetett adóalapra vagy az eredménykimutatás adataiból származó számított adóalapra vetítve határozható meg. Ebből következik, hogy főként a társasági adóra, helyi iparűzési adóra, energiaellátók különadójára, valamint az innovációs járulékra lesz hatással az IFRS áttérés. Ezen felül minden olyan adónem is érintett lehet, melynek alapja a nettó árbevétel (pl. reklámadó)

Ha IFRS szerint készítem az egyedi beszámolót, akkor a társasági adóalapomat hogyan állapítom meg? Áttéréstől függetlenül ugyanúgy vezetnem kell a magyar számviteli szabályok szerint a könyveimet?

Az IFRS-re történő áttérés egyik pozitív hatása, hogy csökkenti az adminisztrációs terheket azon vállalkozások számára, akik jelenleg is jelentenek IFRS szerint az anyavállalatuk felé. Ebből fakadóan, nem szükséges két fajta könyvet vezetni a társaságnak beszámolási célból, elegendő az IFRS szerinti könyvvezetés. Ebből adódóan a társasági adó alapot is az IFRS alapján kimutatott adózás előtti eredmény alapján szükséges levezetni. 

Ez azt jelenti, hogy a NAV is az IFRS számok alapján fog ellenőrizni?

A NAV a mindenkori aktuális jogszabályok alapján végzi az ellenőrzéseit. Ebből következően, ha a vállalkozás IFRS szerint vezeti könyveit és a beszámolót is a szerint készíti, akkor az adóvizsgálatok alapja is az IFRS alapú könyvvezetés lesz.

Mi az az áttéréskori adóalap módosítás?

Áttéréskori adóalap módosítás az áttérés időpontjában az egyes mérlegtételek magyar számviteli és IFRS szerinti értékelésének eltéréséből adódóan keletkezhet, amely eltérés az áttérést követően eltérő adóalaphoz vezet. Áttéréskori adóalap módosítás tehát abban az esetben válik szükségessé, ha az IFRS-ekre történő áttérés miatt alkalmazandó eltérő számviteli kezelés hatására eltérő adózás előtti eredmény kerül elszámolásra IFRS-ek szerint és az adózó a különbözetre tekintettel nem módosítja jövőbeli adóalapját. 

Mikor szükséges az adóalapban érvényesíteni az áttéréshez kapcsolódó adóalap módosító tételt?

Társasági adó esetén, amennyiben az adóalap módosítás összevontan pozitív egyenlegű, úgy társasági adóban az adózó döntése szerint az áttérés adóévében vagy az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben egyenlő részletekben érvényesítheti az adó alapjában. Amennyiben az adóalap módosítás összességében negatív, az adózók az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben érvényesíthetik a különbözetet az adó alapjában.

Hasonló szabály vonatkozik az energiaellátók jövedelemadójának alanyaira is azzal az eltéréssel, hogy a három év helyett minden esetben öt év vonatkozásában alkalmazzák a szabályt.

Helyi iparűzési adó esetén abban az adóévben szükséges érvényesíteni az adó alapjában az áttéréshez kapcsolódód adóalap-módosító tételt, amikor először IFRS alapon vezeti le az adózó az adó alapját és nem esik a minimum-adóalap alkalmazásának kötelezettségének hatálya alá.

Milyen tipikus adóalap módosító tételek vannak a társasági adó esetében?

Társasági adó esetében a legjelentősebb adóalap módosító tételek közé sorolhatjuk a helyi iparűzési adó, vagy az innovációs járulék összegét, amelyet a magyar számvitel alapján egyéb ráfordításként kellett kimutatni, míg IFRS szerint levezetett eredménykimutatásban ez az összeg az adózás előtti eredmény sor után, a nyereségadó ráfordítás soron szerepel. Ezek összegével tehát az adóalapot csökkenteni szükséges, elkerülve a kettős adóztatást.

Milyen tipikus adóalap módosító tételek vannak a helyi iparűzési adó esetében?

A helyi iparűzési adó alapjának meghatározása során az új jogszabályban olyan nettó árbevétel és egyéb adóalap csökkentő tételek értékéhez kapcsolódó módosító tételek kerültek bevezetésre, amelyek segítségével a magyar számvitel szerinti adóalaphoz hasonló adóalapot lehet meghatározni. Ebből következik, hogy a HIPA esetében nem beszélhetünk, klasszikus értelemben vett, új adóalap módosító tételek bevezetéséről.

Mi az a minimumadó(alap)?

Minimumadó fizetési kötelezettségről akkor beszélhetünk, amikor az IFRS szerinti kalkulált adófizetési kötelezettség kevesebb, mint az áttérés előtti utolsó adóévben ténylegesen fizetett adó(alap). Ebben az esetben az áttérés adóévében és az azt követő adóévben az adózó adófizetési kötelezettsége az áttérést megelőző adóév fizetendő adó(alap)jával lesz egyenlő.

Azonban az adózóknak lehetőségük nyílik adóalapjukat az áttérést megelőzően alkalmazott számviteli szabályok alapján levezetni, amennyiben így kedvezőbb adófizetési kötelezettségük keletkezik.

Mit jelent az adóelőleg-minimum?

Amennyiben az áttérés adóévéről vagy az azt követő adóévről szóló adóbevallásban meghatározott adóelőleg összege nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adóját, akkor az áttérés adóévét követő két adóévben az adóelőlegeket az áttérést megelőző adóév fizetendő adója alapján szükséges meghatározni.

Milyen adatszolgáltatási kötelezettségem van az adóhatóság felé az áttérés kapcsán?

Az IFRS áttéréshez kapcsolódóan két jelentős adatszolgáltatási kötelezettséget érdemes megemlíteni. Az egyik magáról az áttérésről szóló nyilatkozat, amiben az IFRS alkalmazását kell bejelenteni az adóhatóság felé, legkésőbb az áttérést megelőző 30. napig. A másik ilyen kötelezettsége az áttérő adózónak, hogy az áttérés adóévében és az áttérést követő második adóévben negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig bejelentse a várható éves adózás előtti eredményét, adóalapját és fizetendő adóját. Ezen felül az adózó köteles adatot szolgáltatni, az áttérést megelőző adóév adatai alapján, az IFRS szerint meghatározott társasági adókötelezettségről, valamint az IFRS szerinti és a számviteli törvény szerinti saját tőke várható összegéről is.

A Társaság tőkemegfelelését és a statisztikai adatszolgáltatást is az IFRS számok alapján kell teljesíteni?

Igen. Valamennyi a társaságot érintő adatszolgáltatási kötelezettség az IFRS szerint készített éves beszámoló és az azt alátámasztó könyvvezetés alapján történik.

Kapcsolat

Balázs Gábor

Balázs Gábor

Partner, PwC Hungary

Könczöl Enikő

Könczöl Enikő

Partner, PwC Hungary

Novák Miklós

Novák Miklós

Igazgató, PwC Hungary

Halmosi Gábor

Halmosi Gábor

Cégtárs, PwC Hungary

Balogh Roland

Balogh Roland

Igazgató, PwC Hungary

Heronyányi Péter

Heronyányi Péter

Igazgató, PwC Hungary

Szántó-Kapornay Emőke

Szántó-Kapornay Emőke

Igazgató, PwC Hungary

Márkus-Rácz Lívia

Márkus-Rácz Lívia

Vezető Menedzser, PwC Hungary

Zsigmond Erzsébet

Zsigmond Erzsébet

Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!