Okos városok: Hogyan lépjünk a következő szintre? (III. rész) Az okos városfejlesztés lehetőségei

Cikksorozatunk első részének tanulsága alapján Magyarország és a közép-kelet-európai régió – okos város fejlettségi szintjét tekintve – elmarad a nyugati országokhoz képest, ennek okairól a második cikkben írtunk. A legfontosabb kérdés megválaszolása még előttünk áll: milyen lépéseket tehetnek az itthoni szereplők ahhoz, hogy elinduljanak a felzárkózás irányába?

Az okos városok működése önmagában is meglehetősen komplex és mivel fejlődés nem képzelhető el anélkül, hogy ne lenne változás minden szinten, a helyi, városi szint mellett fontos az országos, régiós szintű szereplők bevonása is. Milyen irányokba indulhatunk el a bemutatott problémakörök mentén, milyen jól működő példákat találunk világszerte?

Mindennek az alapja: – okos város stratégiai tervezés

Az okos város fejlesztések akkor tudják a legnagyobb hatást elérni, ha azok egy hosszú távú vízió elérését támogatják, logikusan egymásra épülnek és a helyi adottságokra támaszkodnak. Mindez úgy biztosítható, ha a városfejlesztés a legfontosabb érintettek bevonásával meghatározza, hogy hosszú távon (akár 30 éves időtávlatban) milyen típusú lakosságot és miként szeretne szolgálni. Ennek a víziónak tömörnek, egyedinek és mindenki számára érthetőnek kell lennie.

Ezt követően határozható meg az okos város stratégia, az alábbi szempontok figyelembevételével.

• Integrált: a teljes városi működést lefedi, minden ágazatra vonatkozik, azokat összefüggéseiben kezeli.
• Együttműködésen alapuló: közszolgáltatók, érintett hatóságok, önszerveződő közösségek, lakosság is bevonásra kerül az igények meghatározásakor, fő irányok tervezésekor.
• Program szemléletű: projekteket jelöl ki, melyek időbeli és szakmai kapcsolódásai azonosításra kerülnek, a projektekhez felelősöket rendel, azokhoz ütemtervet készít a projektek prioritási sorrendje alapján.
• Helyi adottságokra épül: a stratégia olyan projekteket határoz meg, amelyek valóban fontosak az adott városban, figyelembe veszi a település erősségeit és fejlesztendő területeit.
• Értékszemléletű: a projektek kapcsán meghatározza azok hatásait (költség-haszon elemzés által figyelembe véve a pénzügyi és nem pénzügyi hasznokat is) és a hatások visszamérésének lehetőségeit. Kijelöli továbbá, hogy a projektek megvalósítása miként járul hozzá a vízió eléréséhez.
• Ismert: az elkészült stratégiát szükséges kommunikálni a legfőbb érintettek és a lakosság számára.
• Monitorozható: a stratégia megvalósulását folyamatosan mérni kell megbízható adatokra támaszkodva.
• Elfogadott: a legfontosabb szereplők által ismertnek és elfogadottnak kell lennie a stratégiának, a városvezetésnek pedig elkötelezettnek kell lennie a célkitűzések és annak megvalósítása iránt.

A stratégiai tervezést egyelőre megnehezíti, hogy nincsenek megfelelően rendelkezésre álló és naprakész adatok, ami alapján el lehetne végezni a jelenlegi helyzet értékelését. Erre megoldást jelentene egy országos szinten működő településértékelési és monitoring rendszer, ami meghatározza a szükséges adatok körét és segítséget nyújt ezeknek felvételében, tisztításában, validálásában.

Egyedül nem megy: együttműködések létrehozása, integrátori szerepkör

Az együttműködések ösztönzése és létrehozása elengedhetetlen mind országos, mind helyi, városi szinten. Ehhez olyan integrátor munkája szükséges, akinek feladata az érintettek és céljaik azonosítása, a közös munka keretrendszerének kialakítása, majd annak koordinálása, működtetése.

Országos szinten a szereplők összefogásának elsődleges célja az okos város kezdeményezések katalizálása, szabályozási és finanszírozási kérdésekben segítségnyújtás, továbbá a méretgazdaságosság javítása. Egyes beruházások akkor lehetnek gazdaságilag megtérülőek, ha a megoldás vagy nagy méretben, azaz több önkormányzat és ökoszisztéma-szereplő együttműködésével valósul meg, vagy bizonyos sztenderdek mentén ismételhető.

Együttműködések, szakértői csapatok formálódhatnak bizonyos szakmai területek mentén is, úgymint energetika, közlekedés, infokommunikáció, főként olyan témakörökben, melyek magas potenciállal bírnak. A szakértői csapatok feladata új technológiai lehetőségek felkutatása, komplex projektcsomagok meghatározása, projektek részletes költség-haszon elemzésének kidolgozása, finanszírozásban támogatás nyújtása, adott esetben pilot projektek koordinálása, a projektek ismételhetőségének biztosítása.

Több önkormányzat együttműködése (például okos hálózat kiépítése) - a projektek izolálása helyett - javíthatja a megoldások megtérülését. Például okos közvilágítás kialakítása során úgy érdemes méretezni az infrastruktúrát, hogy az okos világítástechnikai rendszerek kiegészítő szolgáltatásokkal is bővíthetőek legyenek (pl.: napelem, wifi pont, töltőállomás, CCTV kamera, mozgásérzékelő szenzorok), amik lehetőséget adnak további bevételnövelési vagy költségcsökkentési intézkedéseknek.

Innovatív megoldások, üzleti modellek kialakítására és tesztelésére lehetőséget adnak pilot üzemű projektek, így kisebb kockázattal lehet a hatásokat elemezni és tanulságokat levonni. Figyelemre méltóak a Smart District kísérleti kezdeményezések, amelyek során egy városnegyed kerül fejlesztésre. A cél az, hogy a projekt példáján keresztül sikeres üzleti modelleket, tulajdoni viszonyokat lehessen kialakítani, melyek  más területeken is működőképesek lehetnek.

Helyi szinten elsőként érdemes felmérni, hogy adott városban kik a legfontosabb szereplők, akiknek hatásuk van a városfejlesztésre az önkormányzaton belül és kívül (pl.: egyetem, közszolgáltatásokat ellátó vállalatok, legnagyobb foglalkoztató vállalatok), továbbá ők milyen hatáskörökkel és célkitűzésekkel rendelkeznek. Ezt követően ki kell jelölni egy olyan szervezetet (nem feltétlenül az önkormányzaton belül), ami rendelkezik a kellő kompetenciával és hatáskörrel ahhoz, hogy képes legyen összehangolni az okos város kezdeményezéseket, illetve koordinálni a szereplőket helyi szinten.

A szereplők koordinálásához platformok felállítása szükséges, amelyek lehetővé teszik új intézkedések kijelölését, stratégia monitorozását minden releváns érintett részvételével. Ez megvalósulhat rendszeresen ülésező testületek kialakításával, vagy egyes kijelölt célok, nagyobb projektek kapcsán munkacsoportok felállításával, amik együttműködnek az integrátor szakértői csapatokkal.

Az önkormányzat részéről érdemes  minél aktívabb szerepet vállalni a helyi innovációs kultúra kialakításában, a kis- és középvállalatok, illetve a startupok fejlesztésében, mivel ők is részt tudnak venni a városi életminőség javításában megfelelő ösztönző tevékenységek hatására (ilyen lehet versenyek indítása egy-egy helyi probléma innovatív megoldására, például a szelektív hulladékgyűjtésre).

Városok tekintetében további fontos feladat az adatok gyűjtése és megosztása, ami a projektek hatásainak számszerűsítésének és a stratégia monitorozásának alapját képezi. Erre a feladatra szintén ki kell jelölni egy felelős szervezetet, mivel folyamatos munkával jár a szükséges adatkör meghatározása, a mérés módjának kialakítása, adatok gyűjtése és tisztítása, majd végül felhasználása és az eredmények alapján intézkedések kijelölése. Open data platformok kialakításával bevonhatóak a lakosok, vagy vállalatok az adatok minél több szempontú felhasználásába.

Stratégiához illeszkedő projektek, projektekhez illeszkedő finanszírozás

A különböző finanszírozási források leghatékonyabb felhasználásához fontos kritérium, hogy az egyes projektek kategorizálva legyenek prioritás, megtérülés, nagyságrend alapján és ezek mentén kerüljön kiválasztásra a legoptimálisabb finanszírozási forma. Érdemes lehet a  forrásokat keverni is, például a projekt egy részét hitelből, másik részét támogatásból finanszírozni.

Az Európai Strukturális és Beruházási Alapból finanszírozott Operatív Programok esetében a V4-es országok jelentős mértékben ki vannak szolgáltatva a szabályozások és keretrendszerek változásainak. Emiatt javasolt, hogy a jelenlegi vissza nem térítendő támogatásokra alapozott finanszírozási struktúra teljes mértékben átalakításra kerüljön, amiben a legnagyobb szerepet a külső finanszírozás veszi át. Ehhez alapvető elvárás megtérülő konstrukciók, üzleti modellek kialakítása, amihez hozzájárulhat a projektek csomagolása, azok izolált megvalósítása helyett. A projektek ilyen mértékű előkészítése idő- és erőforrás igényes, biztosítani kell hozzá a megfelelő kapacitást és kompetenciát - amiben segítséget nyújthatnak az integrátorok által koordinált együttműködések, szakértői csapatok, vagy külső tanácsadók.

Magántőke bevonására további lehetőségek is igénybe vehetőek, úgymint

• közösségi finanszírozás (crowdfunding) - főként kis költségigényű, de nagyon látványos projektek esetén;
• ESCO finanszírozás - a megrendelő nulla vagy minimális önrésszel, az üzemeltetés során elért megtakarításokból fizeti a kivitelezőt, energetikai projektek kapcsán alkalmazható;
• PPP (public private partnership) - közfeladat ellátásába az állam bevonja a magánszektort;
• magántőke befektetés - főként a magánbefektető számára megtérülő projektek esetén.

Az önkormányzatok emellett pályázhatnak közvetlen uniós forrásokra. Ilyen forrás például a ELENA, LIFE vagy a Horizon 2020. A közvetlen uniós pályázatok kapcsán fontos partnerekkel történő konzorciumok kialakítása és pályázási tapasztalat kiépítése.

Szabályozási akadályok elhárítása

A szabályozási akadályok elhárításában leginkább az államnak van szerepe, a folyamatban az integrátor szakértői csapatok módosítási javaslatok elkészítésével tudnak együttműködni. Az okos város fejlesztési megoldások szabályozási korlátainak lebontására további eszköz a rugalmas önkormányzati beszerzési stratégia, ami lehetőséget ad innovatív megoldások implementálására, a helyi kreatív vállalkozások és civil szervezetek aktívabb bevonására.

Az önkormányzat részt tud venni továbbá új, precedens nélküli szolgáltatások, üzleti modellek szabályozásában. Seattle városa például 2014-ben az Uber és hasonló mobilitás-szolgáltatók megjelenésével proaktívan nekilátott a vonatkozó jogszabályok módosításának, a fontos érintettek (pl. taxitársaságok) bevonásával, és ezzel lehetővé tette a városi mobilitás fejlődését.

Ha adatvédelemről és kiberbiztonságról van szó, javasolt az önkormányzatoknak olyan szakértők alkalmazása, akik dedikáltan tudnak ezen kérdéskörökkel foglalkozni, az újításokat pedig folyamatosan figyelemmel követnit.

Ne feledkezzünk el a végső felhasználókról, a lakosokról sem

A lakosság informáltságának biztosítása az önkormányzatok, illetve a projektgazdák feladata, amely fontos eszköze a motiváltság megteremtésének és fenntartásának is. Az eszközök egyike a lakossági kommunikáció, erre számos eszköz áll rendelkezésre.

Az ideális csatornák megtalálásához a lakosság jellegzetességeit szükséges figyelembe venni (életkor, digitális írástudás stb.). Mind az egyirányú (plakátok, rádiós hirdetések, honlapon történő kommunikáció), mind a kétirányú kommunikáció (lakossági fórumok, ügyfélszolgálat, közösségi média felületek) használata hatásos lehet.

A közösségi média  jellemzően olyan terület, amely nincs kellő mértékben kihasználva, pedig a lakosság egyre nagyobb része - köztük az idősebb korosztály is - jelen van ezen és aktívan használja is ezt a platformot. A kommunikációt közösségi média figyelő szoftverek is megkönnyíthetik, a felületeket érdemes mind az információ megosztására, mind motiválásra használni.

Az információ átadásánál célszerű egyszerű üzeneteket, közérthető formában alkalmazni (pl. edukációs videók). A lakosság informálásába természetesen civil szervezetek, oktatási intézmények is bevonhatóak az elérés növelése érdekében. A motivációt pozitív irányba mozdítja, ha már a tervezés során is bevonásra kerül a lakosság, az önkormányzat a véleményük beépítésével hajtja végre a fejlesztést, így nagyobb elköteleződést elérve a körükben.

Szintén a motivációt növelheti a gamification használata, azaz a felelős állampolgári magatartás ösztönzése játékos formában (pl. hulladékgyűjtő verseny) vagy különböző kedvezmények (pl. közösségi kerékpár-rendszer esetén egy hónapos ingyen használat). Ösztönzőleg hat a lakosságra, ha a közreműködésük hatását számszerűsítve közzéteszi az önkormányzat (pl. tömegközlekedést igénybe vevők aránya miként változott, vagy kerékpározással mennyi károsanyag-kibocsátást spóroltunk meg). A magas fokú elköteleződés esetén akár a lakosság mint közösségi finanszírozó is megjelenhet a fejlesztésekben, ezzel további segítséget nyújtva az önkormányzat számára.

Problémakörök, akadályok és megoldási irányok

Hogyan kapcsolódnak össze a korábbi cikkekben már említett problémakörök és a megoldási irányok?

Országos szintű programra van szükség

Az okos város kezdeményezések kapcsán jelentős változás akkor érhető el, ha a jelenlegi decentralizált (azaz főként városok által koordinált) megközelítés mellett nagyobb mértékű lenne a központi iránymutatás. Ez azt jelenti, hogy országos szinten, kiemelt ügyként kell kezelni az okos város fejlesztéseket: gondoskodni kell a legnagyobb érintettek együttműködéséről, ösztönözni kell a helyi szereplők közreműködését, segítséget kell adni finanszírozási kérdésekben. A városok mellett további érintetteket kell megszólítani és érdekeltté tenni, mivel csak így biztosítható nagymértékű fejlődés.

Mivel az okos városok fejlesztésének országos szinten történő ösztönzése komplex feladat, ezért érdemes  olyan programot kialakítani, ami lépcsőnként foglalkozik az egyes területek fejlesztésével. Az első lépcső mindenképpen az okos város stratégiák és jövőképek kialakítása, mivel integrált stratégiai tervezés hiányában aligha érhető el a hatások maximalizálása. A stratégiák elkészítése elsősorban a városok feladata kell, hogy legyen, ehhez segítséget tudnak adni külső tanácsadók is. Ahogy korábban említettük, az Integrált Településfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata is hamarosan aktuális lesz.

Következő lépés az olyan együttműködések létrehozása, melyek lehetőséget adnak a jelenlegi széttagolt ökoszisztémában rejlő problémák kezelésére. Ebben az integrátor szakértői csapatok feladata lehet az új technológiák vizsgálata, projektek kezdeményezése és pilotolása, legjobb gyakorlatok megosztása, szabályozási kérdésekre vonatkozóan javaslatok megfogalmazása, a szereplők együttműködésének biztosítása.

Az integrátor szakértői csapatokat úgy érdemes összeállítani, hogy minden szükséges kompetencia rendelkezésre álljon, mely az említett feladatok elvégzéséhez szükséges, így érdemes delegáltakat hívni tanácsadóktól, önkormányzatoktól, megoldásszállítóktól, finanszírozóktól. A szakértői területek és azokon belül stratégiák, programtervek kialakítása szintén történhet szakaszosan. Érdemes azokkal a területekkel kezdeni, amikben nagyobb potenciál rejlik, mint például az energetika, ami a leginkább alkalmas megtérülő projektek azonosítására.

Emellett párhuzamosan foglalkozni kell azzal, hogy az okos város kezdeményezések finanszírozása miként lenne képes hatékonyabban támogatni a célok elérését. Kormányzati szinten feladat lehet új finanszírozási lehetőségek (lásd együttműködés az Európai Fejlesztési Bank és a Magyar Fejlesztési Bank között) vagy támogatások kialakítása. Finanszírozás terén a városoknak is szükséges proaktív lépéseket tenniük: képessé kell tenni magukat arra, hogy pályázzanak közvetlen EU-s forrásokra, illetve külső finanszírozást is igénybe vegyenek. Ehhez szükséges olyan projekteket definiálni és előkészíteni, melyek megtérülőek.

Mindemellett kiemelt feladat a lakosok tájékoztatása, hiszen az ő bevonásuk nélkül nem lehet sikeres okos városokat kialakítani.

Mikor lesznek okosak?

A bemutatott lépések véghezvitele meglehetősen hosszú folyamat: az okos város stratégiák időtávja 20-30 év, az integrátor szerepkör és működési modell kialakítása, finanszírozás átalakítása is években mérhető, egy-egy szakértői program legalább 3-5 évre szól, projektek több évesek is lehetnek. Mindez azt jelenti, hogy országos szinten érezhető változás csupán 8-10 év múlva lesz, amennyiben sikerül az érintetteket ebben érdekeltté tenni.

A PwC célja segíteni a városokat és további érintetteket az okos kezdeményezések tervezésében és megvalósításában.