Mennyit ér az adat? - a vezetők szemével (#3 - Nándorfi György)
Folytatódik az adatalapú szolgáltatásokról szóló beszélgetéssorozatunk. E héten Nándorfi Györggyel, a Budapest Bank BI vezetőjével folytatott rövid interjúmat osztom meg veletek.
1. Szerinted mennyire nyitott, érett a hazai üzleti világ az adatkereskedelemre? Mekkora távlatokban kell erről gondolkodnunk és hol várod elsősorban ennek esetleges felfutását?
Egyelőre gyors felfutást nem várunk a tényleges adatkereskedelemben. Azt gondolom, hogy az adatvédelemi szabályozás folyamatos szigorodása miatt a tényleges adatkereskedelemre, amely alatt az adatok pénzért való eladását értem, csak korlátozottan kerülhet sor. Jelenleg együttműködési megállapodásokon keresztül, stratégiai szövetségek vagy egyfajta digitális ökoszisztéma kialakítása által zajlanak ezek a folyamatok, amelyeknek a folyamatos felfutását várom a következő 2-3 évben. Elsősorban a nagy online platformok és specializált szolgáltatók oldaláról figyelhető ez meg, véleményem szerint továbbra is ők vezetik majd az adatkereskedelmet.
2. A fenti iparágakhoz képest a bankszektor hol helyezkedik el? Hogyan profitálhat a data monetization-ből egy hazai bank? Eladó vagy vevői oldalon képzeled el inkább a magyar bankokat?
A bankok a szigorú szabályozás, illetve a banki adatok „érzékenysége” miatt ebben a folyamatban még kissé lemaradva haladnak. Ha az adatvédelemi szabályokat betartva és az ügyfélbizalom fenntartása mellett meg lehet oldani az adatkereskedelmet, akkor a bankok akár eladói oldalon is részt vehetnek a data monetization-ben. A pénzügyi tranzakciókból nagyon sok ügyfélviselkedésre vonatkozó következtetést le lehet vonni. A bankok a vevői oldalon már most is részt vesznek az adatkereskedelemben, hiszen nagyon sok esetben vásárolnak külső adatbázisokat, akár ügyfélszerzés vagy kockázatkezelési megfontolásokból. Az online marketing széleskörű használata során komoly összegeket költenek adatok, lead-ek vásárlására.
3. A Te szervezeted használ fel külső adatforrásokat jelenleg? Hogyan juttok hozzá ezekhez? Milyen területeken, témákban látod ennek legnagyobb relevanciáját, hozadékát?
A mi bankunk is vásárol külső adatbázisokat, ügyfélszerzés, kockázatkezelés és a klasszikus treasury funkciók támogatására is. Az egyik leggyorsabban fejlődő csatorna az online marketing, lead generálás vásárlására. Általában külső szolgáltatóktól vásároljuk meg ezeket a szolgáltatásokat.
4. Tervezitek-e a következő években új, adatokra épülő szolgáltatások bevezetését?
Igen, a mi bankunk is egyre nagyobb hangsúlyt fektet az adatalapú szolgáltatások bevezetésére, illetve a klasszikus banki szolgáltatásokon túlnyúló új szolgáltatások bevezetésére.
5. A PSD2 milyen szerepet játszhat az adatalapú szolgáltatások terjedésében?
A PSD2 bevezetése meggyorsíthatja a fenti folyamatokat, komoly versenyre számítunk a külső szolgáltatók bekapcsolódásától.
A korábbi interjúkat az alábbi linkeken találjátok:
A tanulmányunk pedig az alábbi linken érhető el: https://www.pwc.com/hu/hu/kiadvanyok/assets/pdf/data_monetization_2018_web.pdf
Director of Finance & Enterprise Analytics Consulting at PwC Hungary
6yKöszönöm az értékes gondolatokat Gyorgy Nandorfi-nek, a Budapest Bank BI vezetőjének!