Körforgásos gazdaság

Elképzelte már, hogy milyen lenne a világ hulladék nélkül?

Tudta, hogy becslések szerint a termékgyártás során felhasznált anyagok csupán egy százaléka marad „használatban” hat hónappal az értékesítés után? És hogy mi történik a többi 99 százalékkal? Hogy a világ top 100 vállalatának közel fele rendelkezik már olyan koncepcióval, amelynek célja, hogy az általuk felhasznált anyagok folyamatosan használatban maradjanak? Ez a koncepció nem más, mint a körforgásos gazdaság, amely a fenntarthatóságot kereső új fogyasztók, az egyre kritikusabban csökkenő nyersanyagkészletek, és a negyedik ipari forradalom részeként óriási áttöréseket hozó új technológiai megoldásoknak köszönhetően az elmúlt években az akadémiai kutatásokból átszivárgott a nagyvállalatok stratégiáiba. Nem csoda, hogy Kínától Európáig számos kormány tesz erőfeszítéseket a körforgásos gazdasági átállás elősegítésére, mind támogatások, mind szabályozások formájában.

A körforgásos gazdaság egy olyan rendszer, amelyben nincsenek hulladékok és amelyben a ma termékei egyben a jövő alapanyagai.

Azért körforgásos, mert a mai – jellemzően lineáris – rendszerrel szemben, amikor a termékeket legyártjuk, felhasználjuk, majd kidobjuk, a körforgásos gazdaságban a termékek a kuka helyett – azonos, vagy feldolgozott formában – visszakerülnek a gyártásba. Azonnal eszünkbe juthat az újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés, és számos további példa az elmúlt évekből. Ezek az eszközök mindenképpen mérföldkövek voltak abban, ahogy a hulladékokhoz viszonyulunk, de – az anyagok időbeli elhasználódása, és a felhasználási lehetőségek korlátozottsága miatt – önmagukban nem jelentenek megoldást: olyan hosszú távú gondolkodásra van szükség, mely biztosítja, hogy már a terméktervezés folyamatában tudjuk azt, hogy mi lesz a termékből, miután a felhasználó megválik tőle.

A körforgásos gazdaság tehát több, mint újrahasznosítás – egy értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely újradefiniálja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat a vállalatok számára.

Kiadványunkban hét iparágban, több mint 70 esettanulmányt vizsgálunk meg nemzetközi és hazai példákon keresztül, kitérve a körforgásosságra átállás úttörőire, mint a textilipar vagy autógyártás; nagyvállalatok és startupok példáit bemutatva, egy ipar 4.0 kitekintéssel kiegészítve. A PwC Magyarország elkötelezett a körforgásos jövő iránt – mind saját folyamataink, mind az ügyfeleink megbízásainak teljesítése során nagy hangsúlyt fektetünk a fenntartható gondolkodás beépítésébe.

"A globális megatrendek – mint az erőforrásszűkösség, technológiai áttörések és új generációk megjelenése – olyan környezetet hoznak létre, melyben pazarlás, ha a termékek a szemétlerakóban végzik. Azok a vállalatok, amelyek felismerik a termékek, anyagok életciklusának kiterjesztésében rejlő kiaknázatlan potenciált, új piacokra léphetnek be, költségeket takaríthatnak meg, és növelhetik fogyasztóik bizalmát."

Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető cégtársa

Blogbejegyzéseink a témában

{{filterContent.facetedTitle}}

„A körforgásos gazdaság több mint újrahasznosítás, eszközei iparágakon átívelnek. Ami az egyik iparág hulladéka, az egy másik iparág alapanyaga lehet, így értékes, mind költségcsökkenést eredményező, mind pedig hatékonyság- és márkaérték növelő együttműködések jöhetnek létre akár iparágak között is. A körforgásos gazdaság számos új lehetőséget nyithat meg az ellátási lánc egészén, a beszállítóktól kezdve a gyártókon, logisztikai rendszereken át egészen a fogyasztókig”

Perger Júlia, a PwC Magyarország üzleti tanácsadója

Kapcsolat

Major Andrea

Major Andrea

Partner, PwC Hungary

Osztovits Ádám

Osztovits Ádám

Partner, PwC Hungary

Perger Júlia

Perger Júlia

Menedzser, PwC Hungary

Bagyinka Flóra

Bagyinka Flóra

Vezető tanácsadó, PwC Hungary

Kövessen minket!